Keressen minket

Vadászat

Vadkármegelőzés Konyáron – GALÉRIÁVAL

Hajdú-Bihar megyében, Konyáron járunk a Kék-Kálló Vadásztársaság területén, ahol megközelítőleg 3800 hektáron gazdálkodnak a helyi vadgazdálkodók. Kulcsár Balázst, a társaság elnökét kérdeztük az apróvadas terület ez évi kihívásairól, ahol éves szinten megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak.

A mezei nyúl kártételét megelőzik Konyáron. (Kép: Kulcsár Balázs – Agro Jager News)

Az előző években a környék napraforgó tábláiban komoly gondot okozott a mezei nyúl károsítása, amíg nem voltak bekerítve a mezőgazdasági táblák. Az éppen kicsírázott napraforgó közkedvelt csemegéje számos vadfajnak. A Dél-Alföldön az örvösgalamb, míg náluk a mezei nyúl okozhat problémákat. Az orosz-ukrán háború a hazai vadgazdálkodókat is súlyosan terheli. Ukrajnában, – a szakértők becslései alapján – a szántóföldek 20-30 % vetetlen maradt. Nagyon sok hónap telik el bizonytalanságban, ami az árakat felfelé tolja. Így van ez Magyarországon is. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint a világpiacon 400 euró az új búza tonnánkénti előjegyzési ára, a kukoricáé 340 euró, a repcéért 800 eurót adnak.

Ezek az előjegyzési számok komoly fejtörést okoznak, mivel, ha a vadkár keletkezik, azt meg kell térítenie a területileg illetékes vadásztársaságnak.

Elkerülve minden kellemetlenséget, a konyári vadgazdálkodók „előremenekültek”. A területen megközelítőleg 20-30 hektárt művelnek vadföldként, ahol pillangósok mellett, másodvetésben, zabot, somkorót, facéliát, takarmánycirkot, olajretket, repcét, zöldborsót is megtermelnek.

A területükön évről évre megközelítőleg 250 hektár napraforgót is termelnek a helyi gazdák. Törekedve a legjobb kapcsolatra, folyamatos a kommunikáció a termelőkkel. Az idény elején mindenkivel egyeztetnek. A békés egymás mellett élés a közös cél. Bár ez sok esetben igen nehéz, de mindent megtesznek azért, hogy mindenki megelégedett legyen az adott körülményekkel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a helyi vadgazdák saját költségükön biztosítják a napraforgó táblák bekerítését, együttműködve a termelőkkel. Békés megyei dinnyésektől vettek át egy jó megoldást. Körbála hálóját húzzák ki, amit műanyagoszlopokhoz rögzítenek. Emellett két sor villanypásztor üzemel, melyhez napelemes adaptert biztosítanak, amihez szükséges egy akkumulátor is. A termelőket kérik meg arra, hogy az akkumulátor megvásárlásában segítsenek, ami az ő tulajdonukba marad a vadkár időszakának végeztével. A kerítés kihúzásakor napszámosokat fogadnak, illetve több esetben a termelők is bekapcsolódnak a munkába. A hálót le kell földelni a szélein. Az esetek többségében munka ezen részét a növénytermesztők végzik el. Azért, hogy minden teljesen világos és egyértelmű legyen, szerződést is kötnek egymással. Itt lépésről-lépésre minden feltételt ügyvéd közreműködésével rögzítenek: kinek, mi a feladata és a kötelessége. A villanypásztor használatához használati utasítást is biztosítanak, hogy a kezelése bárki számára egyértelmű legyen. Mivel külterületen a magántulajdon több esetben sérülékeny, megbeszélik azt is előre, hogy ki, mikor ellenőrzi a kerítést és az eszközöket. A páros, páratlan hetek egyértelmű feladatokat biztosítanak addig, amíg a napforgó ki nem nő a vad szájából…

A kerítés körüli gyomírtást a gazdák végzik el – a sikeres növénytermesztésben érdekelt mindenki. Ha be van kerítve a tábla, akkor a mezei nyúl kártétele azonnal kizárható. Problémát okozhat még az örvös galamb, illetve a hegyesfarú barkó is, ami előszeretettel rágja a csíranövényt, de ez utóbbi már nem vadgazdálkodási kérdés, hanem növényvédelmi.

A sikeres növénytermesztésben érdekelt mindenki. (Kép: Kulcsár Balázs – Agro Jager News)

Annak ellenére, hogy ez komoly költségbe kerül, és nagy munkaszervezést kíván, a kerítés megépítése a legracionálisabb választások egyike. Abban az esetben, ha nincs kerítés, előbb-utóbb elmérgesedhetne a helyzet a termelőkkel. Ez egy nagyon hosszú és költséges folyamat. A mostani gazdasági körülmények mellett, ilyen várható terményárakkal, egy társaság végét is jelentheti egy hatalmas összegű vadkár-kompenzáció. Vadkár esetében, ha jogi útra terelődik a konfliktus, Kónyáron tudják bizonyítani, hogy mindent megtettek a megelőzésért. Minden levelet tértivevényesen küldnek meg a partnereknek, amivel nyomon követhető a kommunikációjuk is.

A kerítés részei azonban a jövőben is felhasználhatóak. Viszont, a napszámosok bére és az eszközök tárolási költsége a konyári vadgazdálkodókat terheli.  Ez anyagilag sokkal jobb megoldás, mint egy hosszú elhúzódó vita, sok külső szereplő bevonásával, akiket mind meg kell fizetni. Ha helyeznek ki kerítést, akkor a mezei nyúl által okozott kár megelőzhető.

A konyári megoldással, kiszámíthatóvá válik a tenyészév. Hajdú-Bihar megyében a Kék-Kálló Vadásztársaság vadkár megelőzésben úttörőnek számít. Kulcsár Balázs szerint, szemléletváltozásra van szükség. A mostani körülmények mellett a mezőgazdasági vadkár számos társaságot a szakadék szélére sodorhat, de nem szabad apróvadas területeken a mezei nyulat káros vadfajnak tekinteni. A nyúllal gazdálkodni kell, folyamatos ragadozógyérítés mellett lehet csak stabil az állománya. A termelők részéről sem szabad a vadgazdálkodókat kikiáltani bűnösnek. A kommunikációnak és az együttműködésre való törekvésnek kellene előtérbe kerülnie hazánkban – mondta lapunknak a szakember.

A vadgazdálkodók vállát számos felelősség terheli, de a növénytermesztők is sokat tehetnek a vadállomány védelme érdekében. A tavaszi kaszálások során számos apróvad, és őzgida is áldozatul eshet a kaszáknak. A szakmai szervezetek intézményi háttértudása sokat segíthetne a gazdálkodó egységek, szervezetek közötti kommunikációban és együttműködésben. Emellett azt is látni kell, hogy az aranysakál mellett, idő kérdése a nyestkutya megjelenése is, ami a skandináv példákat tekintve , várhatóan igen komoly problémák okozhat a következő években, évtizedekben – zárta beszámolóját Kulcsár Balázs, a Hajdú-Bihar megyei Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek forrása: Kulcsár Balázs, a Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Változások a speciális eszközök használatában az ASP hatékonyabb felszámolása érdekében

Nébih: A jövőben a vadászatra jogosultak alkalmazásában álló hivatásos vadászok is használhatnak speciális eszközöket az állománygyérítési célból elrendelt, diagnosztikai vaddisznó-kilövések során. Az új rendelkezés alapján a lehetőség Magyarország teljes területére, valamennyi kockázati kategóriára kiterjed.

Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Magyarország afrikai sertéspestis (ASP) felszámolására vonatkozó mentesítési terve az állománygyérítési célú, diagnosztikai kilövések végrehajtásához lehetővé teszi bizonyos speciális eszközök (pl. éjjellátó- és hőkamera céltávcső) használatát.

Az előírt diagnosztikai tervszámok sikeres teljesítése, így a járvány hatékony megfékezése érdekében – figyelembe véve az érintettek és a szakmai szervezetek javaslatait is – az Országos Főállatorvos a speciális eszközök használatára jogosult személyek körének bővítéséről döntött. A jövőben, előzetes bejelentést követően, a vadászatra jogosultak alkalmazásában álló hivatásos vadászok is használhatnak speciális eszközöket az diagnosztikai vaddisznó-kilövések során.

Kivételes esetnek minősül a hangtompító használata, amelyhez az OJK vezetőjének engedélye szükséges!

A speciális eszközök használatához szükséges előzetes bejelentés tartalma:
•    vadászatra jogosult beazonosításához szükséges adatok (név, VGE kódszám)
•    vadászatra jogosult képviselőjének adatai (név, tisztség, elérhetőség)
•    a speciális eszközt használó hivatásos vadász azonosításához szükséges adatok (név, születési hely és idő, anyja neve, fegyvertartási engedély száma, nyilvántartásba vételi azonosító, szolgálati jelvényének száma)
•    a speciális eszköz azonosításához szükséges adatok (márka, típus, gyáriszám)
A bejelentést a területileg illetékes megyei állategészségügyi hatóság felé kell megtenni, továbbá ugyanitt a vadászatra jogosult a speciális eszközök használatában bekövetkezett bármilyen változást is köteles soron kívül bejelenteni.
Forrás: Nébih

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Speciális vizslaversenyt szervez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vadászkamara

OMVK: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vadászkamara 2022. augusztus 26-27. között a megyénkben megrendezésre kerülő Országos Vadásznap keretében hagyományteremtő céllal speciális vizsla-versenyt rendez. A versennyel –  a vadászkutyázás népszerűsítése mellett – lehetőséget kívánunk nyújtani a régió vadász vizsla vezetőinek, hogy versenykörülmények között felmérhessék a kutyák mezőn és vízben nyújtott teljesítményét.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vadászkamara 2022. augusztus 26-27. között hagyományteremtő céllal speciális vizsla-versenyt rendez. (A fotó illusztráció. Fotó: Pixabay)

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A speciális versenyen összesen 20 vizsla és vezetője versenyezhet. A nevezési határidő július 30-a.

A versenyre nevezett kutyát a MEOESZ érvényes vadászkutya vizsga- és versenyszabályzatából (zöld könyv) a megyei Vadászkamara Kinológiai Szakbizottsága által speciálisan összeállított, kiválasztott feladatok alapján versenyeznek.

Nevezési feltételek

Nevezni Szabolcs-Szatmár-BeregBorsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyei lakcímmel rendelkező vizslavezetőknek lehet. A nevezés kizárólag a nevezési lap megküldése és a nevezési díj befizetése után válik véglegessé.

A létszám a nevezések sorrendjében kerül feltöltésre!

Feltételek a nevezett kutyákkal szemben:

  • FCI VII-es fajtacsoportba tartozó kutyák
  • VAV igazolvány (2 éves kor felett)
  • Származási lap nem szükséges

Feltételek a vizslavezetővel szemben:

  • 2022-23. évi érvényes vadászjegy
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Hajdú-Bihar megyei állandó lakcím

Nevezési díj:

  • 15 000 Ft (ez tartalmazza mindkét versenynapra az ebédet)
  • kizárólag átutalással teljesíthető: kedvezményezett az OMVK Sz-Sz-B megyei Területi Szervezete, a bankszámla száma: KHB 10404405-44024338,  közleménybe: a vizslavezető neve és a „vizsla verseny” szava)

A nevezési lap beküldésének címeomvk.szabolcs@gmail.com

 

A nevezési lap (Kattintson a letöltésért!)

Nevezési határidő: 2022. július 30.


A rendezvény lebonyolítása:

2022. augusztus 26. (péntek) – a tiszavasvári Szikra Vadásztársaság területén

  • mezei munka
  • légszimatos elhozás
  • vonszalék kidolgozás

2022. augusztus 27. (szombat) – Tiszadob, Andrássy-kastély (az Országos Vadásznap helyszíne)

  • dúvad kihozása akadályból
  • vadréce elhozása mélyvízből
  • cserkelés
  • elfektetés

Díjazás

  1. Észak-Kelet Magyarország legjobb vadászvizslája (Vándordíj)
  2. 2022. év Sz-Sz-B megye legjobb vadászvizslája (minden évben kiadva)
  3. 2022. év legjobb fiatal vadászvizslája (a legfiatalabb öt kutya közül kerül kiadásra)
  4. 2022.év legjobb nem törzskönyves vadászvizslája

Emléklap helyezések és pontszám feltüntetésével minden versenyzőnek.

Emlékplakett minden versenyzőnek, bírónak segítőnek.

További információk:
OMVK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezete
omvk.szabolcs@gmail.com
fazekas.gergely@omvk.hu
06-30/239-4635
06-30/239-4636

Forrás: OMVK

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Vadászat

A medvék földjén – GALÉRIÁVAL

Sándor József Antal nemrégen töltötte be a 70-ik születésnapját. Mivel eddig még egyszer sem látott a vadonban barnamedvét, ezért a családja egy erdélyi úttal ajándékozta meg, ahová elkísérték.. Az öt napos kiránduláson a kulturális értékek felfedezése mellett a medvék megfigyelése sem maradt el. Hargita megyében, Farkaslaka mellett szálltak meg. 

Sándor József Antal, Hargita megyében medvéket figyelt meg. (Fotó: Sándor József Antal)

Már az első nap találtak nyomokat az aszály sújtotta hegyvidéken. Mivel ott is súlyos szárazság pusztít, a medvék nappal szinte nem mozognak. Sűrű, árnyékos fedett részeken pihennek, illetve keresik a környékbeli vízforrásokat.

Helyenként olyan stabil a feltörő vízforrás, hogy falukat kötöttek az iható forrásokra. A források körül szinte biztos, hogy medvét is láthatunk. A dombtetőkről 5-10 kilométerre is el lehet látni. Távcsővel könnyen kiszúrhatóak késő délután, este fele a 200-300 kilogrammos kapitális egyedek is. Az itt élő közösségek növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, ahol még lehet hallani kora hajnalban, liba gágogást, szarvasmarhabőgést a kihajtáskor. Meglepő volt az látni, hogy a régi szántókat hogyan foglalja vissza a természet. Az éghajlati körülmények miatt főleg gabonaféléket, és krumplit termelnek az itt élők. Egyes parcellákat először a lágyszárúak, bokrok, majd idővel a fásszárúak vették birtokba.

A medvék megfigyelésében egy, helyben lakó, székely segítette a kishartyáni  vendégeket. 

(Fotó: Sándor József Antal – Agro Jager News)

Az egyik napi program a Fogarasi havasok bejárása  a hágón való átkelés volt autóval természetesen ,ahol a felelőtlen emberi magatartás miatt számos medve kéreget az autósoktól. A hágó északi oldalán  kilenc medvét láttak, főleg fiatalabb, kétéves, kisebb testű egyedeket, amelyek minden élelmet szívesen fogadnak a helyiektől és turistáktól egyaránt.

Óriási élmény, amikor a medvék két méterre megközelítik az autókat és várják az ingyen ebédet. Autóból kiszállni egyáltalán nem ajánlott, sőt veszélyes. Bármennyire is szelídnek tűnnek ezek a nagyragadozók, az emberre veszélyt jelentenek! Senkit ne tévesszen meg a viselkedésük – figyelmeztetett mindenkit Antal. Olyan is előfordult, az egyik faluban hogy az út egyik szélén medvék kéregetnek, az út másik oldalán asszonyok -beszélgettek házuk előtti padra kiülve. A medvék mivel rendkívül okos állatok, megtanulták, és alkalmazkodtak az emberekhez. Éppen ezért konfliktus szinte nincs, de ennek a lehetősége sohasem kizárt.

(Fotó: Sándor József Antal – Agro Jager News)

Főleg a bocsaikat vezető medvék kiszámíthatatlanok és veszélyesek. Több medvét sikerült a túra alatt lefényképezni és levideózni. Az utolsó nap egy igazán nagy medvét is láttak, amely egy tisztáson váltott át előttük, alig 20 méterre. A medvék mindenevők de nagy károkat tudnak okozni gabonákban, kukoricásokban stb. bármit meg is foghatnak. Egy kifejlett medve egy ütéssel képes leütni egy szarvasmarhát. A területen láttak gímszarvast és őzeket is. Ha véletlenül medvével találkozunk, lehetőleg mindig legyen nálunk medvékre ellen alkalmazható önvédelmi spray. Ha ez nem áll rendelkezésre lehetőleg, ne sikítsunk, ne fussunk el, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat – mert túlélési esélyeinket nagymértékben lecsökkentjük. „Fő a hidegvér” – összegezte a helyi tapasztalatokat Sándor József Antal kishartyáni vadász és természetfotós. 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók és videó: Sándor József Antal

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom