Keressen minket

Vadászat

Aranysakálok az Ormánságban – GALÉRIÁVAL

Földesi Kálmán 1992-től figyeli az aranysakál terjeszkedését hazánkban

Földesi Kálmán Baranya megyében, az Ormánsági tájegységben, a Sellyei Vadásztársaság területén vadászik.  Fiatal erdészként egyike volt azoknak, aki testközelből figyelte meg az aranysakál újbóli megtelepedését, majd drasztikus elszaporodását Magyarország déli részén. Az első egyedet Jung Jenő fővadász ejtette el 1992-ben, a Tóthi erdőben.

Földesi Kálmán 1992-től figyeli az aranysakál terjeszkedését hazánkban. (Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News)

Ez a területrész mindig a sakálok egyik kedvelt „fészke” volt. Ez az egyedet további vizsgálatok céljából a fővárosba küldték, ahol a zoológusok minden kétséget kizáróan igazolták az aranysakál elejtést. Éveken keresztül kuriózum volt látni ezt a fajt. Mivel az állománya még nagyon alacsony lehetett, négy évig gyakorlatilag észrevétlen maradt a fedett területrészek biztonságában. Azonban egy-két egyed minden évben terítékre került 1992 és 1997 között.

Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News

Földesi Kálmán az első aranysakálját 1997. január 7-én hozta terítékre egy személyzeti vaddisznóhajtáson. Ekkor valami történt, mert 2000-től kezdve az állománya drasztikus gyarapodásnak indult. Földesi Kálmán vadászmesterként, 1999 és 2016 között, folyamatosan nyomon követte a nádi farkas populációjának változásait. A drasztikus fordulópont 2007 körül következett be, amikor a terelővadászatok egyre népszerűbbé váltak hazánkban. A nagy terítékű vaddisznóvadászatokat követően jelentős mennyiségű zsiger került ki a területre. A hajtások után elcsendesett az erdő, jelentős mennyiségű, könnyen megszerezhető táplálékot találtak ezek a jól alkalmazkodó ragadozók. A faj felszaporodásában a hazai vadászok is jelentősen hozzájárultak – véli Földesi Kálmán. A II. világháború előtt a nagyvad állománya jóval kisebb volt, pár évtized alatt azonban  jelentősen megnőtt: a táplálék mennyisége és minősége kedvezőbbé vált. Idő kérdése volt, hogy egy új ragadozó faj jelenjen meg hazánkban is. A toportyánokkal sokáig érdemben senki nem foglalkozott, ökológiai hatásuk kevésbé volt ismert. Zsuzsi, a GPS jeladóval ellátott aranysakál volt az első olyan egyed, amit megfigyeltek Magyarországon. Volt egy olyan időszaka, amikor a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészet területéről indulva, 230 kilométert tett meg 12 nap alatt. Vélhetően, Zsuzsi az ivarérett kort elérve, vált rendkívül mozgékonnyá .

Akkor még senki nem sejtette, hogy jelenlétük mit fog okozni a következő években, évtizedekben. 10 évvel ezelőtt a faj még jóval óvatlanabb volt, vadászatuk nem volt ennyire nehéz. A faj ahhoz is alkalmazkodott, hogy egyes helyeken intenzíven vadásznak rájuk. A gyorsan alkalmazkodó, visszatelepült ragadozó, teljes mértékben a vadászokhoz igazította a szokásait. Manapság, ha lövés dördül, rövid időn belül felbukkan legalább egy aranysakál. Hazánkban több helyen nem foglalkoznak az állományuk csökkentésével, ennek is köszönhető, hogy az állományok felszaporodott. A faj az utánkeresésben a legügyesebb, mivel bármelyik vérebnél jobban dolgoznak. Ha sebzés történik, a sakálok az elsők, akik „birtokba veszik” a vadat: az esetek többségében elég pár óra ahhoz, hogy a sakálok kikezdjék. Földesi Kálmán néhány évvel ezelőtt személyesen tapasztalta  ezt. Egyéni vadászata során egy magaslesen vaddisznóra várt. Felbukkant egy sántikáló, sebzett gímszarvasbika, ami mögött tisztes távolságban egy kocogó aranysakál látott. Egyértelmű volt, hogy a sakál követi a nálánál jóval nagyobb termetű, sérült állatot. A friss vér szaga vonzhatta.

Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News

Kép: Földesi Kálmán – Agro Jager News

Mivel a faj mindig a legkönnyebben megszerezhető táplálékot keresi, viselkedése szezonalitást mutat. A gímszarvas ellési időszakában a borjakat is keresi, a vaddisznók fialási időszakában a malacok vannak veszélyben. Mindkét nagyvadfajunk, próbál alkalmazkodni a sakálhoz. A kocák összeálltak, egymást védik kisebb-nagyobb sikerrel. Az egyedül fialó kocák malacai szinte „halálra” vannak ítélve, a sakálok által fertőzött területeken. A mezei őz állománya eltűnt, az erdei őz tudott csak alkalmazkodni ehhez az a visszatelepült ragadozóhoz. Az erdei őz állománya minimális. Rendkívül gyanakvó, és óvatos viselkedésüknek köszönhetően eddig túlélték a sakált. A terítékadatokat figyelembe véve, az első kimagasló év 2016 volt, ekkor 44 egyedet ejtettek el. Hat évvel később, 2022-ben a teríték adatai megduplázódtak.

Akik aranysakált szeretnének elejteni, alaposan fel kell készüljenek, illetve meg kell ismerjék a területet. A több évtizedes tapasztalatokkal bíró vadász térképpel a kezében egy lőbotot és kisszéket visz magával, illetve a kedvelt sípjait. Ez a módszer talán az egyik legeredményesebb és a legnagyobb felkészülést igénylő eljárás: ilyenkor csak a saját tudására támaszkodhat. Egyszerre kell hívni, figyelni és kezelni is a fegyvert. Egy népszerű márka sípjait használja előszeretettel, illetve egy másik márka szájsípját, amit a szájpadlásra kell helyezni. Ezekkel szigorúan csak otthon szabad gyakorolni, a területen soha! – mert ha rosszul csináljuk, semmi esélyt sem adunk magunknak. Az aranysakál vadászatában a kaszálások időszaka és az őszi vetésű gabonaföldek betakarítása az egyik legoptimálisabb időszak. Mivel számos könnyen felvehető élelmet találnak a mezőgazdasági gépek után, akár nappal is megláthatjuk őket. Ilyenkor kissé óvatlanabbak.

Nyilvánvaló, hogy a faj átlépve Magyarország határait, európai hódító útra indult. Elszaporodása annak is betudható, hogy a kezdeti években Magyarországon még a védett fajok között szerepelt. Az aranysakálok felszaporodásával várható azonban az is, hogy a természet önszabályozó képessége – mint több esetben tapasztalható- beindul, és valamilyen betegség alakul ki közöttük.

Önszerveződésben, a hazai aranysakál vadászok egymást tanítva adják át a gyakorlati tapasztalatokat egymásnak. Az alulról induló programok egyre több ragadozóvadászt szólítanak meg.

Az aranysakál ellen azonban nem szabad mindenféle eszközzel háborút indítani, ugyanolyan vadfaj, mint bármelyik más. A vadászok részéről a tisztelet őt is megilleti, annak ellenére, hogy az ország egész területén jelen van és kártétele egyre jelentősebb. A faj visszatelepült, a magyar vadállománya része lett, kezelése országos szinten történő összefogásra szólít fel – zárta beszámolóját Földesi Kálmán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek forrása: Földesi Kálmán

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Abnormális őzbakot hoztak terítékre Páli határában – Galériával

Győr-Moson-Sopron megyében, Páli határában, a Beledi Nimród Vadásztársaság területén őzbakra vadászott Katona Németh Renáta. A 12 éve vadászó „Dianát” férje kísérte a különleges, osztottszárú, abnormális őzbakra. Egy vadászbarátjuk hívta fel a figyelmet a különleges őzbakra, amely egy két-három hektáros kukoricából váltott ki minden este a közeli tarlóra. Az őznász idején egyes bakok vakmerőkké válnak, de az érettebb, idősebb bakok ekkor is figyelnek, és rendkívül óvatosak maradnak. A „Páli bak” is rendkívül óvatosan viselkedett, mintha megérezte volna, hogy vadásznak rá – mesélte lapunknak Katona Németh Renáta.

Fotó: Katona Németh Renáta – Agro Jager News

Az őzbak mindig csak este 8 óra után váltott ki a kukoricásból, korábban egyszer sem mozdult ki a takarásból. Az első este, amikor megpillantották, éppen a lővilág végén, egy másik bakkal harcolt. Annyi idejük volt, hogy távcsővel szemügyre vegyék a megközelítőleg hat-hét éves daliát.

Fotó: Katona Németh Renáta – Agro Jager News

Ezután öt napon keresztül minden este keresték és várták a megfelelő pillanatot. Egy külterületi ingatlantulajdonost is megkérdeztek az őzbakról, aki készségesen elmondott mindent a szokásairól. Növelve az esélyeiket, hétköznap munka mellett, reggelente is kimentek. Ekkor sem jártak sikerrel. Vagy a fényviszonyok nem voltak megfelelőek vagy nem lehetett lövést tenni a vadra. Mivel a terület sok lehetőséget biztosított, mindig máshonnan váltott ki. A cserkelések során semmilyen esély nem volt terítékre hozni a kívánt egyedet. Katona Kornél, Renáta férje tudta, hogy előbb-utóbb szerencséjük lesz, mert a bak hibázik. Az ötödik nap már mindenki fáradtan várta a késő délutánt, de a lelkesedésük továbbra sem csökkent.

A vadászszerencséjük pénteken jött el, amikor a bak kilépett a kukoricásból. Minden optimális volt aznap késő délután: jók voltak a fényviszonyok, megfelelő helyen álltak, nem fújt a szél, és rejtve is tudtak maradni. Renáta, a 30-06-os fegyveréből lőbot segítségével rálövést tett a vadra. Miután elsült a fegyver, a bak 120-130 méter távolságban azonnal tűzben rogyott. A vadászláz egy pillanat alatt eltűnt, a birtokbavételt követően, óriási volt az öröm. Kornél elsőként gratulálhatott a feleségének, aki terítékre hozta „élete bakját” Páli határában.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Katona Németh Renáta & Katona Kornél

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Vadászat

Különleges vörös rókát ejtettek el Árpádhalmon

Csongrád – Csanád megyei Vadász Szövetség Árpádhalmi vadászterületén,Marjai Péter és munkatársa őzbak utánkeresésre indult a „Nagyfeszültség” alatti tarlóra.  Az előző nap, egy német vendégvadász rálövést tett egy őzbakra, aminek a nyomát keresték az egyik mezőgazdasági táblában. Munkájukat nehezítette a nagy meleg, és egy sűrű kukoricaállomány is, mivel az őzbak ode ugrott be.

Fotó: Marjai Péter – Agro Jager News

Marjai Péter elhúzódott az egyik oldalra, hátha megpillantja az őzbakot a közeli földúton. Semmi nem mozdult, kivéve egy vörös rókát, ami tőle megközelítőleg 400-500 méterre lehetett az úton. Szájjal azonnal “cuppogást” utánzott. A róka azonnal megfordult és kocogva elindult a hang irányába. Nem sok esély volt a sikerre, de a róka egyre közeledett. Egy bizonyos távolság után, az óvatlan ragadozó megállt és keresztbe fordult a vadásznak. Ekkor el is dörrent a .270-es Winchester, megközelítőleg 180 méter távolságból. Az oldalát mutató vörös róka azonnal tűzben rogyott. A birtokbavételnél tűnt fel a terítékre hozott vörös róka különleges, pöttyözött szőrzete. Az 1993-óta vadászó Marjai Péter nem tudott magyarázatot találni erre a különleges színváltozatra. Vélhetően genetikai okai lehetnek a pettyezet szőrzetnek – foglalta össze tapasztalatait a szerencsés vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Marjai Péter

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Vadászat

VIII.Golyós Vadász-Lövész Verseny Nagyszénáson

A verseny célja: Golyós fegyverrel történő szakszerű, biztonságos lövészet gyakorlása, népszerűsítése, valamint nemes megmérettetés lőtéren, vadászias körülmények között elsősorban Békés Megyei vadászok részére. (külön kategóriában lesznek értékelve az ifjúságiak, és másik megyéből érkező vadászok)

Fotó: Agro Jager News

Helye: Nagyszénás, Sterbetz István Lőtér (46.686193, 20.651848)

Ideje: 2022.08.13. Szombat (Gyakorlás 09.00-12.00-ig)

12.00-19.00 előverseny azok részére, akik vasárnap nem tudnak eljönni (előzetes email regisztráció szükséges)

2022.08.14.vasárnap 08.00-14.00-ig.

A verseny részvételének feltételei:

2022. évre kiváltott érvényes vadászjegy és jogszerűen birtokolt fegyver.( minimum 1500 J )

Kategóriák:

– Vadászfegyveres : Békés megyei vadászjeggyel felnőtt női és férfi vadászok

– Vadászfegyveres: Nem Békés megyei vadászjeggyel rendelkező női és férfi vadászok

– Épített fegyveres és igazolt sportlövő versenyzők vadászjeggyel, bármely megyéből, bármely országból: nem gyári kivitelű egyedi építésű fegyverrel, vagy sportlövő versenyengedéllyel rendelkező női és férfi vadászok

-18 éves korig ifjúságiak és nem vadász családtagok – 0.22 LR kaliberű fegyverrel

A versenyre bárki nevezhet.. (Fotó: Agro Jager News

Versenyszámok:

Sakál vadászat körbáláról. 10 lövés körbáláról 130-150 méterre kihelyezett sakál alakos lőlapra.

Vaddísznó vadászat lőbotról. 10 lövés földön állva, bármilyen saját lőbotról,130-150 méterre kihelyezett vaddisznó alakos lőlapra.

Összes lőidő:20perc (2X10 értékelt lövés, próbalövés nincsen)

Versenyrendezési hozzájárulás: 3.000 Ft (bipod, sapka, pulóver, hátizsák használata alátámasztásként megengedett, de a homokkal töltött kellékek nem!

Értékelés,díjazás: Minden kategória: 1.- 2.-3. helyezett, éremmel lesz díjazva.

A verseny akadálymentes lebonyolításához, visszaigazolt előregisztráció szükséges a matuskapal@gmail.com címen lehet jelentkezni  2022.08.10. 12.00-ig.

Matuska Pál, a verseny egyik szervezője (Fotó: Agro Jager News)

A verseny résztvevőit előzetes email regisztráció esetén a Békés Megyei Vadászkamara által biztosított ebéddel vendégeljük meg.

Matuska Pál (tel: 06/30-372-4534 )

Forrás: OMVK

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom