Keressen minket

Természetvédelem

Vélhetően újra feltűnt az észak-amerikai nyérc a Szigetközben – GALÉRIÁVAL

Print Friendly, PDF & Email

A Szigetközben vélhetően amerikai nyércet fényképezett Lakatos Krisztián.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Szigetköz Fotóműhely egyik alapítója, Lakatos Krisztián szabad idejében a Szigetközben is fotózik. A pár éve alakult baráti társaság a Szigetköz természeti értékei mellett, minden mást is megörökít. Céljuk többek között az, hogy Magyarország természeti kincseit mutassák be a széles publikumnak. Nem kell több ezer kilométert ahhoz megtenni, hogy igazán különleges pillanatokat láthassunk meg – mondta lapunknak Lakatos Krisztián. Hazánk természetfotós szemmel különleges, a csodákat először a környzetünkben kell meglátni – véli a tapasztalt fotóművész, aki a legjobb minőségre törekszik.

A Szigetközben vélhetően észak-amerikai nyércet fényképezett Lakatos Krisztián. (Kép: Lakatos Krisztián, Szigetköz Fotóműhely – Agro Jager News)

Ábra: Facebook

Olyan szerencsés, hogy a Szigetköz szívében, Dunaszegen él. 10 éve járja a Szigetközt, főleg hétvégente, amikor a munkája engedi. A 44 születésnapját megünnepelve, egy kajakot is beszerzett 2022. június 3-án.. Evvel a halkan sikló vízijárművel jóval szabadabb lett, mint gyalogosan vagy autóval. Az elmúlt időszakban a kajakkal megtett közel 860 kilométert. A hatalmas tapasztatalat és minden részletre kiterjedő fotós megfigyelése az elmúlt napokban is eredményre vezette. Egy nagyobb nyárfa mellett elhaladva, egy apró kis emlős bukkant fel egy fatörzsön, majd szempillantás alatt eltűnt a nyárfa lombkoronájában. Mivel csak egy irány vezetett fel és le a fáról, így a nagy türelemmel megáldott fotós rááldozta az idejét. Miután körülbelül eltelt tíz perc -negyedóra, az emlős megunta a várakozást, és lemászott a fáról. A természetben sok ezernyi órát eltöltött fotós olyan kisragadozót pillantott meg, amiről már hallott a Szigetközben. Szeme előtt vélhetően egy amerikai nyérc bukkant fel. Az európai nyérc őshonos, és fokozottan védett. Evvel szemben az amerikai nyérc, invazív faj. Egymással nem kereszteződnek, mivel más a kromoszómaszámuk.

Kép: Lakatos Krisztián, Szigetköz Fotóműhely – Agro Jager News

Ekkor a fényképezőgép kattant: több képet sikerült készíteni a hirtelen vízbeugró nyércről, ami elúszott. A nyárfán karmolás nyomok voltak megfigyelhetőek. Vélhetően az állat szeret itt megpihenni, és időnként visszatér – tudta meg az Agro Jager News.

***

Lakatos Krisztián fotóművész a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetség (MAFOSZ) és a FIAP tagja (Fédération Internationale de l’Art Photographique), magyarul Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség). Elnyerte hazánkban a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetség év fotográfusa címét, illetve kétszer a második helyezéssel díjazták munkáit. A MAFOSZ-nál ezüst Fotóművész diplomát szerzett. Összesen 215 díjazást nyert el fényképeivel az elmúlt 10 év alatt. A díjnyertes fényképeinek egy részét a Szigetközben dokumentálta. A különböző díjak mellett elsőként dokumentálta a Szigetközben néhány daru felbukkanását, valamint pásztorgémeket is megörökített.

A Szigetközi Fotoműhely Facebook oldala itt érhető el.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek forrása: Lakatos Krisztián – Szigetköz Fotóműhely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Természetvédelem

Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében

Print Friendly, PDF & Email

Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.

Fotó: TAEG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.

Fotó: TAEG Zrt.

A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!

Forrás: TAEG Zrt. 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Halászmadarak az apaji halastavakon

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:

Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is

Print Friendly, PDF & Email

Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

1. ábra: A képen jól látszanak a Hyalomma és a másik két hazai faj közötti különbségek. Jobb oldalon a közönséges kullancs nősténye látható.

A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.

A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.

A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.

Tovább olvasom