Keressen minket

Vadászat

Őzbakvadászat Okányban

Nicholas Olivér őzbakra vadászott Okányban

Békés-megyében, a Kis-Sárrétben, Okányban, az USA-ban született, new orleansi, de Magyarországon letelepedett Nicholas Olivér őzbakvadászatra indult. A tavaszi őzbakvadászatok és az üzekedés között, a különösen száraz, csapadékban szegény hetekben azonban nem volt könnyű dolga sem neki, sem pedig az Okányi Alkotmány Vadásztársaságnak, hogy vendégükkel eredményesen rácserkeljenek egy őzbakra. A vadászokat az Agro Jager News is elkísérte és végigkísértük őket két napon keresztül.

Fotó: Agro Jager News

Sajnos az idei évben, súlyos aszály pusztít Okány térségében is. Már most, milliárdos károkról beszélnek a növénytermesztők, de a helyi vadgazdálkodók sincsenek jobb helyzetben, mert szinte az összes csatorna kiszáradt – tájékoztatta lapunkat Hégely Sándor, a társaság elnöke. Éppen ezért, két-három naponta lajtoskocsival pótolják a vizet a területen élő vadnak. Méhsejtszerűen, sok helyen 50-60 centiméter mélyen is összerepedezett, összetört a talaj.

Most minden vadgazdának a legfontosabb feladata az ivóvíz pótlása. Óriási értéket képviselnek most a dúsan sarjadzó lucernacsíkok, hiszen a lucernások a legfontosabbak a vad nyári takarmányozása során. Miközben a fűfélék kisülnek, addig a mélyen gyökerező lucerna, a  kaszálások után újra sarjad. A nyúlnak és az őznek is fontos tápláléka a friss lucerna, arról nem is beszélve, hogy gazdag rovarvilága miatt a fácán is megtalálja a számítását.

Cserkelés az aszály sújtotta okányi határban. (Fotó: Agro Jager News)

Jó egy hete még a kalászosok lábon álltak. A termések rosszak, mert a gabona megsült, megszorult – mondják a termelők. A kukorica a nagy meleget, az aszályt még rosszabbul viselte: csörgősre száradt. Mindenki az esőben bízott, de ahogy a tavaszi, úgy a Medárd utáni nyári esők is elmaradtak. Most, a nagy kombájnokkal egy hét alatt levágták a kalászosokat, jóformán csak itt-ott egy-egy zab maradt, de csakhamar azok is sorra kerülnek.

Naplemente Okányban. (Fotó: Agro Jager News)

A nagy meleg miatt még a vad sem mozdul meg. Azt hihetné az ember, hogy itt egy fia őzbak, annyi sincs a területen. A tipikus alföldi, az öntésen kialakult földeken, a Sebes-Körös völgyében, a szürkülettel együtt mégis megelevenedik a határ. Egy őzbakot figyeltünk, amikor a suta mellett a helyieknek megszokott sziluettek tűntek fel. A termetes madarak egy lucernásban lépkedtek, le-lehajolva, aztán tovább-tovább haladtak. Túzok – súgta oda egyikőnk Nicolasnak, aki már hallott róla, hogy itt, az Alföldön ilyen nagy madarak is élnek. Keresőtávcsövéhez nyúlva a helyiek is tudták, most nem kell magyarázni: ez a madár védett!

A túzok Európa legnagyobb, röpképes madara és a Körös-Maros Nemzeti Park mellett a vadászok is tesznek érte, hogy területükön rendszeresen költsön. Bár vadászata tilos, ezek a vadászat közbeni pillanatok, hogy vendégeiknek ilyet is tudnak mutatni – szinte megfizethetetlen. A siker az intenzív ragadozógyérítésben rejlik – folytatja Hégely Sándor elnök.  A természetvédelem és a vadgazdálkodás kéz a kézben jár Okányban. A veszélyeztetett fajok esetében csak összefogással lehet sikereket elérni. Éves szinten 60-70 darab vörös rókát, és négy-öt  aranysakált hoznak terítékre, mellette erős nyomást gyakorolnak a tollas kártevőkre is.

Túzokok. (Fotó: Agro Jager News)

Az első kimenetel – a túzok megfigyelést leszámítva – eredménytelen volt. Bár őzbakot láttak, de azt nem hozhatták terítékre, fiatalok voltak. Vendégüket jó előre tájékoztatták is, hogy előfordulhat, hogy több vadászat is kell ahhoz, hogy eredmények legyenek, de ez nem tántorította el a vadászattól! Sőt! Még örült is neki, hogy nemcsak kimegyünk és lövünk – mondta lapunknak.

Nicholas Olivér, new orleansi születésű. Az “amerikai” srácot barátai csak „fekete párducnak” szólítják, aki munkája miatt a világ 50 országában fordult meg. Magyar származású feleségével Olaszországban ismerkedett meg és úgy határozott, hogy hazánkban telepedik le és így a szerelem hozta Méhkerékre. Az Amerikai Egyesült Államokban a vadászat nagyon népszerű – meséli. Az amerikai vadászok, amit elejtenek, szinte minden esetben el is fogyasztják. Becsülik a trófeát, becsülik a vadat. A déli államokban, az afro-amerikai közösségekben, a vadászat szeretete egyidős az ország megalapításával – mondja. Erre nagyon büszkék vagyunk – teszi hozzá Olivér.

Jó egy hét telt el, amikor újra találkoztunk. Másodjára már oldottabb volt a hangulat, bár mi több, mint 10 éve ismerjük egymást. A múlt heti okányi cserkelések jó hangulata megalapozta az okányi barátságot is és hajnali négy óra után már ki is gördültünk a vadászház udvaráról. Szappanos Sándor és fia, valamint Török Tibor társaságában indultunk el. Egy hidegfront miatt lehűlt a levegő s bár esőt nem hozott a front, mégis hűvösebb volt a hajnal – ezt használtuk most ki. Az őzek valamelyest aktívabbak voltak és a 7200 hektáros területen a 700-800-as őzállomány meg is mutatta magát. Az itt elejtett trófeák 300-600 gramm között váltakoznak. Akadnak évek amikor erősebbek, máskor állományszinten gyengébb a felrakás. A téli takarmányozás persze fontos eleme a gazdálkodásuknak, így kétnaponta szemes kukoricát, búzát és persze lucernaszénát is juttatnak ki – meg ahogy fogy az etetőkben a takarmány.

Nicholas Olivér. (Fotó: Agro Jager News)

Az őzbakvadászat egy megfontolt, szakmai alapokra helyezett szelekciós munka is. A jó vadőr ismeri a területét, pontosan tudja, mely őzbakra indulnak és mindig van második, harmadik opció is. Mindig szem előtt tartjuk, hogy a selejt, a nem kívánatos agancsállású őzbakokat állományunkból még az üzekedések előtt elejtsük. S az olyan vadásztárs, vendég, aki szívesen rászánja az időt, a vadőrök szemében értékes vadásztárs. Az efféle szakmai munka ilyenkor már nehéz, nehezen tervezhető, hiszen a vad a meleg miatt érzékenyebb, nehezebben mozdul meg. Élénk és éber is egyben. Minden neszre, zajra, idegen szagra felfigyel és a nagy takarás miatt, néhány ugrással már el is tűnik a vadászok szeme elől. Sok megállás, sok távcsövezés után, már-már a remény határán, végül feltűnt előttünk az egyik keresett őzbak. Oliver jól viselte a várakozást és a megfigyelést is. Gyakran hozzá is tette, hogy az előző héten is jártunk erre, ami jó megfigyelőképességéről is árulkodott. Nos, hát nem hiába jártuk a múlt héten a határt…mondta lapunknak Szappanos Sándor.

A Tóhegy területrészen fordult meg aztán a szerencsénk. Bar a szél rendkívül kedvezőtlen irányból fújt, de Török Tibor vezetésével egy bokor takarásában sikerült rácselkelni egy fiatal őzbakra. A szél keresztben “járt”, de a szagukat feltehetően még a bak előtt elcsapta. Próba! Előkerült a lőbot, majd innen már borítékolható volt a siker. A szálkereszt szépen megült a blatton – mesélte Oliver és valóban a lövés után tűzben rogyott az őzbak. Mi is láttuk.

Török Tibor éppen egy ígéretes bakot figyel. (Fotó: Agro Jager News)

A nyelvi nehézségek a vadászok között sohasem okoztak nagy problémát. Félszavakból is megértik egymást, akik ennek a szenvedélynek hódolnak. Bizonyítja ezt az is, hogy a tenegerentúlról, egy teljesen más vadászati kultúrkörnyezetből érkező vadásszal is éppen úgyanúgy tudtunk cserkelni, mint bármelyik jó cimboránkkal – mesélte Hégely Sándor elnök.

Fotó: Agro Jager News

A birtokbavételt követően, az amerikai, a new orleansi hanyományok is előkerültek és vendégük külön megköszönte az őzbakot is, mint zsákmányt az okányiaknak, nemcsak a trófeát! Kérdés sem merült fel, hogy a zsigerelés és az adminisztráció után betegyék-e a hűtőbe vagy elviszi.

A Szappanos család gratulál az elejtőnek. (Fotó: Agro Jager News)

Jóleső érzés volt mindannyiuknak, amikor a töret már a magyar hagyományoknak megfelelően került a helyére. A nagy utazó, Nicolas Oliver lapunknak kiemelte, hogy számára nagyon fontos a történelem, nagyon fontos New Orleans, a hagyományok és nagyon fontosak azok a kultúrális értékek, amelyeket a vadászok és közülük a magyar vadászok, a magyar vadgazdálkodók képviselnek. Az okányi vadásztársaságnál eltöltött két nap, az együtt töltött idő, a cserkelések, a megfigyelések is megerősítették benne, hogy milyen szakmai hozzáértéssel járják a területüket a magyar vadászok. Kiemelte, hogy Magyarországra nagyon szívesen fogja elhívni amerikai barátait, hiszen itt biztosan nem éri őket csalódás.

Az őzbak agancsát 250–300 grammra, korát három–négy évesre becsülik, de pontos adatokat csak a bírálat után ígértek – tájékoztatta lapunkat az Okányi Alkotmány Vadásztársaság elnöke, Hégely Sándor.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Vadászat

KITEKINTŐ: Interjú a Nyugat-Szerbiai Vadászkutya Szövetség elnökével + GALÉRIA a kiállításról

Az 54. LORIST-on, a Vadászati és Horgászati Kiállítás és Vásáron Szerbia minden pontjáról érkeztek Újvidékre, amely ebben az évben Európa Kulturális fővárosa címet is elnyerte. A dinamikusan fejlődő város, a Duna, az Újvidéki vár és megannyi látványosság mellett Szerbia páratlan természeti kincseire, vadászterületeire és persze nemzeti parkjaira fókuszál szeptember utolsó napjaiban. Ezt a gazdagságot most, Újvidéken, egy kicsit mi is megízlelhettük.

Az 54. LORIST-on balról Stanojevic Aleksandar elnök, a Nyugat-Szerbiai Vadászkutya Szövetség elnöke, Sanja Momcilovic Bognic társaságában Fotó: Agro Jager News

Az 54. LORIST-on két nagy teremben járhatjuk körbe a szerbiai lehetőségeket. Az egyik termet szinte kizárólag a Vojvodine Sume, azaz A vajdasági Vadászszövetség töltött meg, amelyben az Vajdasági Erdészeti vállalat több heti munkával építette fel azt a látványos standot, amelyet Budapesten, a Vadászati és Természeti Kiállításon láthatott a nagyközönség illetve egy további, monumentális köralakú erdészeti és természetvédelmi megfigyelő tornyot, de érkeztek szűcsök a egészen Szerbia déli határvidékéről is.

Az 54. LORIST-on a természetvédelemnek is nagy szerep jutott Fotó: Agro Jager News

A nagy teremben egy emeletes, látványos kiállításon futottunk össze Stanojevic Aleksandar elnökkel, aki Nyugat-Szerbiából érkezett és a mintegy 9000 ezer főt számláló vadászkutyás szövetséget vezeti – vele beszélgettünk:

Pár szóban bemutatná az ön által vezetett régiót?

Belgárdtól nyugtra, egészen Boszniáig egy olyan érintetlen és varázslatos terület húzódik, amelyben a fennsíkoktól kezdve a magashegyekig, a vadvizektől a Tara 1000 méteres szakadékaig olyan sokszor érintetlen, őserdőket találunk, ahol különleges vadfajokat őriznek és különleges vadfajokra lehet vadászni. A vadászati kontroll soklépcsős és szigorú.

Az összefogással komoly eredményeket tudhatunk magunk mögött. Ebben a munkában, a vadászati kultúra megőrzésében fontos szerepet vállalnak a vadászkutyások, hiszen a vadászkutyák tenyésztése, vadászati alkalmassága csak a vadászatokon tartható fenn.

A szerbiai érdekképviseletek aktívan támogatják a ágazatot Fotó: Agro Jager News

Milyen vadfajokra lehet vadászni?

A területek tagoltak, nehezen járhatóak, különösen igaz ez a magashegyi régiókra. Zárt, lombos és luccos erdők, amelyekben sikeresen megtelepedett és visszatért a medve. Miközben Uzice régióban megkezdtük a szarvas visszatelepítését. Ez a munka rendkívül összetett feladatot követel meg a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás munkatársaitól. A kihívás nagyon nagy, de olyan eredményeket értünk el, hogy hamarosan vadászni is lehet majd a szarvasra. Ezek a vadfajok mellett azonban óriási nyomást helyez a gazdálkodásra, mind a vadgzadálkodás, mind pedig az állattenyésztés vonatkozásában a farkas. Medvéból, óvatos becslések szerint is 100 egyed él a területen.

Az 54. LORIST: Tórfeák, trófeák és trófeák… Fotó: Agro Jager News

Mit jelent egy ilyen területen vadászni, egy ilyen területen vadászkutyát tartani?

Mindenképpen ki kell emelni, hogy ahol farkas él, ahol feltűnik a farkas a vadászkutyák vadászati stílusa merőben más, mint mondjuk a Vajdaságban. Ez persze nemcsak hátrány, hanem előny is, hiszen kutyáink olyan génjeit is aktiváljuk, amelyek esetleg elvesznének. Gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy vaddisznó hajtásban felugorhat a medve, sokszor utána mennek a kutyák s ha van bent farkas előfordul, hogy a számára csemegét jelentő kutyákból egyet-egyet elveszítünk. Ez hozzátartozik a vadászathoz, ez hozzátartozik az itt élő ember minden napjaihoz, de le kell szögezni, hogy a farkasra ellenőrzött körülmények között, de akítvan vadászni kell. Állományaik stabilak, de látható, hogy lassan növekednek.

Monimentális stand az 54. LORIST-on, Újvidéken Fotó: Agro Jager News

Mit ajánl a magyar vadászoknak?

Szerbia minden részében találhatunk valami különlegeset: a Vajdaság síkságjaitól, a Duna komoly ártereiig. Nekünk persze a magas hegyek jelentik az otthont, erről tudok igazán, szívvel , lélekkel beszélni. A farkas vadászatát nem lehet igazán elmesélni, azt át kell élni, de egy hegyi vaddisznó hajtás, egy nyári, hegyi őzbakvadászat, vagy ősszel a hegyi fürj vadászat azt hiszem minden vadász szívét megdobogtatja. Szerbiába el kell jönni. Fel kell fedezni. Erre a legjobb lehetőséget például az 54. LORIST kínálja, de vannak más, megyei rendezvények is. Aki Szerbiába egyszer ellátogat, biztosan vissza fog térni. A Magyarországon kedvelt 30-06-os kaliber bevált. Zergére a 7 mm-es kaliberek a jók, de általánosságban mi a 7-8 mm kaliberű fegyvereket prefereljuk.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Megnyitott Újvidéken az 54. LORIST – GALÉRIA

Szerbiában, Újvidéken megnyitotta kapuit az 54. LORIST, a Nemzetközi Vadászati és Horgászati Kiállítás és Vásár. Két pavilonban és szabadtéren is terveznek programokat. A kiállítás két nagy pavilonban tekinthető meg, amelyek a város szívében álló Novi Sad Fair területén szeptember 28-án kezdőtt.

Hatalmas trófeabemutatóval készültek az 54. LORIST-on Forrás: Agro Jager News

A megnyitó a Vajdasági Vadászszövetség és Szerbia Budapesten, a Vadászati Világkiállításra készült, tornyos, Szerbia vadászterületeit szimbolizáló monumentális standján vette kezdetét.

Milan Đurić, Újvidék alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a város elismeri  és támogatja a „Lorist”, amely rangos kiállítások és trófeák bemutatása mellett a legújabb termékeket vonultatja fel, olyan rendezvény, amely ösztönzi a szakemberek oktatását, képzését, valamint olyan fontos témákat érint, mint a környezetvédelem szerepe és az energiahatékony rendszerek bevezetésének szélesebb körű megismertetése.

Szeptember 28-án hivatalosan is megnyitotta kapuit az 54. LORIST Forrás: Agro Jager News

Külön köszöntötte a Szlovákiából és Ausztriából, továbbá Magyarországról érkezett vendégeket.

A vásár ünnepélyes megnyitóját megtisztelte jelelétével a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőtestületének elnöke, Pásztor István, aki méltatta a „Lorist” jelentőségét Újvidék város életében.

Pásztor István köszönti az 54. LORIST vendégeit és látogatóit Forrás: Agro Jager News

Az ötnapos vásár alatt az ifjúsági programokra nagy hangsúlyt fektetnek. A gyermek csoportoknak egész osztályos interaktív órákat tartanak, a szombati napon szabadtéri látványos programokat szerveznek.

A kicsiknek külön programokat szerveznek az 54. LORIST-on Forrás: Agro Jager News

Dejan Dzakula a Lov i jos ponesto főszerkesztője és Sveti Hubert Klub elnöke kiemelte, hogy az ifjúsági nevelésre nagy hangsúlyt fektetnek. Tagjaik segítik a rendezvény lebonyolítását és a kicsik őzbakot is láthatnak majd terítéken, de a vadászkutyákat is meg lehet majd nézni közelebbről.

Szarvasbőgéssel vette kezdetét az öt napos kiállítás és vásár Forrás: Agro Jager News

A nagyobbak megismerkedhetnek a Novi Sadi Egyetem vadgazdálkodás, vadászati turisztikai képzésével. Várhatóan a standra látogat Prof. Dr. Zoran Ristic. A Sveti Hubert Klub lehetőséget biztosít az ifjú természetfotósok bemutatkozására is.

A tudomány mellett azonban a szépirodalom is helyet kapott. Dejan Dzakula hangsúlyozta, hogy az áprilisi, Újvidéki Könyvvásár sikere után, most az 54. LORIST-on újra meg lehet tekinteni a Szerbiában megjelent összes vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos kiadványt.

Prof. Zoran Ristic professzor diákjai, akik az Újvidéki Egyetem vadgazdamérnök hallgatóiként vesznek részt az 54. LORIST-on Forrás: Agro Jager News

Trófeák, baráti találkozások, vásár várja azokat, akik a határtól 100 kilométerre fekvő Újvidékre ellátogatnak. Persze a város és a környéke családi kirándulásoknak is kiváló helyszíne, hovatovább pedig ízelítőt ad a Nyugat-Balkáni vadászati lehetőségek széles tárházából.

Kép és szöveg: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

Veszett rókát találtak Magyarország ukrán határ menti területén

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. A hatóság az érintett területen gócvakcinázással egészíti ki a 2022. október 1-8. között zajló őszi vakcinázási kampányt.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Idegrendszeri tüneteket mutató rókát figyeltek meg 2022. szeptember 21-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község közigazgatási területén. Az állatot a helyi vadásztársaság szakemberei a közegészségügyi veszély elhárítása érdekében, valamint diagnosztikai célból kilőtték. A Nébih debreceni laboratóriumában elvégzett vizsgálatok a hét elején megerősítették a róka veszettséggel való fertőzöttségét.

Az állategészségügyi hatóság az érintett területen gócvakcinázással egészítik ki az október 1-8. között zajló őszi vakcinázási kampányt. A Nébih az esetről a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékes szervét, továbbá az Európai Uniót és az Állategészségügyi Világszervezetet is tájékoztatta.

 

Magyarországon 2017. óta nem azonosítottak veszett állatot, a betegség jelenlegi behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Ezt támasztja alá, hogy az eset az ukrán határtól mintegy 5 kilométerre történt. Emellett a térségben a korábbinál magasabb a járványügyi kockázat, mivel Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt idén nem tudta végrehajtani a rókaállomány körében végzett immunizálási programját.

A veszettség az egyik legrégebben ismert és legveszélyesebb fertőző betegség, melyet a veszett állat – harapása útján – akár az embernek is átadhat, tehát az ellene való védekezés a humán megbetegedések megelőzését is szolgálja. Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, azt haladéktalanul jelentse az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244).

A témában további hasznos információk olvashatók a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján, a www.veszettsegmentesites.hu oldalon, többek között a betegség tüneteiről, a terjedés módjáról és a megelőzéséről.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom