Keressen minket

Vadászat

Fehér aranysakálokat ejtettek el Dunapatajon – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Bács-Kiskun megyében gazdálkodik a Pataj Vadásztársaság megközelítőleg 5500 hektáron a Duna-Tisza közén, amelyet nyugatról a Duna határol. A Paks és Kiskőrös között elterülő vadászterület Gemenctől alig 60 kilométerre helyezkedik el. A nagyvad a Duna árterét követve jutott el Dunapatajra. Mostanra két kisebb gímszarvas rudli színesiti a helyi vadállományt.

A fényképen látható aranysakálokat Ivanics Balázs hozta terítékre a Dunapatajon, a Pataj Vadásztársaság területén. (Fotó: Ivanics Balázs – Agro Jager News)

A terület eredendően apróvadasnak minősül. A  dunapatajiak egymással jó barátságot ápolnak, a közös apróvadvadászatokat úgy élik meg, mintha egy ünnepnapon vennének részt.

Dunapatajon három kíméleti területen védik a vadállományt, ahol egyáltalán nincs vadászat. Ez a védett vízi világ ember számára szinte nem járható. A Kis-Dunához tartozó Alsó, Felső – zátony és a C sziget azonban az aranysakálok egyik kedvelt „fészke” is. Dunapatajon a másik aranysakálok által kedvelt területrész a Szelidi-tó, ahol a terület rendkívül mozaikos mivel nádas, erdő és mezőgazdasági területek egymáshoz viszonylag közel állnak. A vegyes, sűrű tölgyerdő megközelítőleg másfél – két kilométer hosszú és 300 – 500 méter széles. Az erdő mellett elhelyezkedő nádast, a helyi vadászok csak „Kapaszkodónak” hívják, mivel itt a tagság apróvadhajtások során időnként megfordul. A sakálok által kedvelt terület megközelítőleg nyolc négyzetkilométer kiterjedésű.

A magasles, amelyről a lövéseket tette a vadász. (Fotó: Ivanics Balázs – Agro Jager News)

Ivanics Balázs az Északi erdő területrészen egyéni vadászaton vett részt, célzottan aranysakálokat keresett. A kutyafélék családjába tartozó vadfaj ezidáig okosabbnak bizonyult. Nem messze egy magaslestől, hogy növelje az esélyeit, sekélyen a legolcsóbb „kutyakaját” ásott el. A szóróját időnként ellenőrizte és ha kellett, utántöltötte azt. A nyomokból egyértelműen látszódott, hogy egy nagyobb falka látogatja a kihelyezett élelmet. Szeptember második hetében, az egyik késő délután a szórótól nem messze helyezkedett el, a kedvenc sípjait is magával vitte. Az elmúlt évek során megtanulta a sípokat  eredményesen használni.Talán az egyik legfontosabb “ökölszabály” a ragadozók hívásánál, hogy nem szabad sokat fújni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy halkabb síppal kezd, amit rövid ideig használ körülbelül két percig. Majd vár, megközelítőleg 20 percet. Ha ez így nem hoz sikert, előkerül egy hangosabb síp, amit megközelítőleg egy percig használ. Egy óra alatt maximum három-négy alkalommal szabad és lehet hívni. A sípok közül a nyúlsírást használja, valamint több márka sípjait, amely közül kiemelkedik az egyik szájpadlásra helyezhető eszköz, amivel a sakálvonyítást lehet utánozni. A különböző sípokkal gyakorolni kell, de csak otthon. Ha egyszer elrontjuk, vagy a sakálok ezt kitanulják, soha többet nem lehet őket megtéveszteni.

A híres nádast a helyiek csak “Kapaszkodó”-nak hívják. Az aranysakálok innen bukkantak fel. (Fotó: Ivanics Balázs – Agro Jager News)

Miután elfoglalta a helyét, várt közel 20 percet, mire minden lecsendesett körülötte. Alig telt el fél óra, amikor  maga előtt két fehér pontot szúrt ki, amely mozgott. Nem értette, mert a nádas mellett bukkant fel a két vad. Először kóbor kutyáknak vélte őket, majd gyorsan kiderült, hogy a helyi aranysakál falka tagjai bukkantak fel. A hét egyedből álló csapat óvatosan közelített. Amikor már körülbelül 100 méterre voltak, megcélozta az egyik fehér aranysakált a 7.62-es fegyverével. A vad azonnal tűzben rogyott. Ismételni nem tudott. A többi egyed azonnal szétszaladt, de a távolság  nem volt több 200-250 méternél. Miután a vadászláz valamelyest csökkent, előkerült az egyik nyúlsírósípja. A strófa semmi eredményt nem hozott. A közeli mezőn keresgéltek, a nyúlsírásra nem mozdultak. Ezután előkerült egy ércesebb nyúlsírósíp, ami heves reakció váltott ki. Az egyik egyed, félretéve félelemérzetét, újra visszafordult. Vesztére, mert ez a sakál is helyben maradt.  A falka többi tagja nagyon messziről figyelt. A második egyed után az esélyei szinte nullára csökkentek.

A “Kapaszkodó”-nak nevezett nádas egyik oldalát egy csatorna határolja. A nádas szinte egész évben vízzel borított. (Fotó: Ivanics Balázs – Agro Jager News)

Amikor már azt hitte vége, mégegyszer utoljára előkerült a Balázs kedvenc sípja, amivel a sötétedés előtt egy utolsó próbát tett . A második fehér színváltozatú aranysakál is felbukkant figyelt, érdeklődött. Balázs, nem akarta elhinni, hogy ez sikerült. Aggódott, úgy érezte, mintha élete gímszarvasbikája lenne vele szemben. A vörös rókánál bevált taktikát használta a tapasztalt ragadozóvadász. Kézzel egércincogást imitált, amire az aranysakál még közelebb került. Nem sok gondolkozási lehetősége maradt, óvatosan elhúzta a ravaszt, a célkeresztben tisztán látta a célt. Nem hibázott. A harmadik aranysakál is helyben maradt. A négy egyed ezután viszont úgy döntött, hogy ideje tovább állni és eltűntek a sűrű, fedett erdőben.

A Szelídi tò èszaki partja mellett fekszik az Északi erdő területrész, ahol szinte mindig felbukkan egy-két aranysakál.  (Fotó: Ivanics Balázs – Agro Jager News)

Ivanics Balázs így két fehér színváltozatú egyedet és egy fajra jellemző színváltozatot hozott terítékre Dunapatajon.  Az aranysakál állománya jól ismert, azonban ezeket az egyedeket nem ismerte senki. A rutin és a sok tapasztalat mellett vélhetően abban is nagy szerencséje volt a ragadozóvadásznak, hogy a terítékre hozott összes egyed ebben az évben született.

A sakálok egyik kedvelt “fészke” az Északi erdő területrész. (Fotó: Ivanics Balázs – Agro Jager News)

Itt Dunapatajon sok tapasztalatot szerzett Ivanics Balázs. Tavaly télen előfordult egy olyan eset, hogy egy rövid nyúlsírás után, cserkelve, négy sakál négy különböző irányból „lerohanta” a vadászt, akinek „megijedni” se volt ideje. „Szokatlan élmény, egy rövid ideig zsákmánynak éreztem magam” – mondta Balázs. A toportyánok azonban hamar rájöttek a trükkre és elrebbentek. A gyorsan mozgó ragadozókra lövést ekkor nem tudott tenni .

Ha nagy a szél, vagy rosszabb esetben kavarog, szinte felesleges kimenni, mert az orruk rendkívül jó. Ekkor magaslesről eredményesen nem lehet rájuk vadászni.

Korábban terítékre hozott toportyánok egyike. (Fotó: Ivanics Balázs – Agro Jager News)

Október-novemberig viszonylag könnyű terítékre hozni a kis sakálokat, mivel a hideg miatt éhesebbek, és óvatlanabbak. Ha meghallják a sípot mintha „zsinóron” húznák őket. Januárra teljesen megváltozik a viselkedésük, „okosabbak” lesznek. Ezután már 360 fokban körbejárják a hang forrását, szél alá kerülnek, és ha kell akár közel egy órát is várnak. Türelmesek, meg se mozdulnak. Keresik a rendszer kiskapuit, hibáit. A koslatási időszakban, ami körülbelül februárra esik viszont jóval mozgékonyabbak, és ekkor többet is hibáznak.

Az aranysakál rendkívül gyorsan alkalmazkodik a változó feltételekhez. Nincs kőbe vésett “szabály” a vadászatuk során. (Fotó: Ivanics Balázs – Agro Jager News)

Dunapatajon már nem az a kérdés, hogy mekkora az aranysakál állománya, hanem az, hogyan lehetne eredményesebben az állományukat csökkenteni. Ivanics Balázs az elmúlt időszakban a fajt aprólékosan megfigyelte, tanulmányozta, mivel az esetek bizonyos százalékéban ez az óvatos ragadozó volt az „élelmesebb”. Az elmúlt öt év során a dunapataji vadászterületen kiismerte az aranysakálok mozgását, nagyjából tudja azt is, hol szeretnek átváltani, melyek a kedvelt vadászterületeik. Az intenzív vadászat ellenére a faj állománya nemhogy csökkenne, hanem ennek ellenkezőjét figyelte meg. A sakálok időnként a frekventált helyek környékén, már nappal is felbukkanak.

A  kora őszi éjszakákon vonyításukat szinte mindig lehet hallani . A kölyöknevelési időszakban azonban „csöndben” vannak. Ahogy egyre hűl a levegő és csökken a napi középhőmérséklet, egyre jobban védik a területeiket. Az aranysakál okozta károkat nagyon sokan még mindig alábecsülik. Az ártéren eredményesen szinte lehetetlen rájuk vadászni. A számuk folyamatosan nő.  Vadászatukat országos szinten fokozni kellene. Ha ilyen ütemben szaporodnak tovább, az apróvad-, nagyvadfajok állománya mellett idővel lecsökkenhet más védett fajok száma is.

„Sokkal nagyobb a baj a sakállal mint azt hisszük, főleg a nehezen járható, sűrű ártéri erdőkben” – zárta beszámolóját Ivanics Balázs, dunapataji vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Ivanics Balázs

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Vadászat

Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében

Print Friendly, PDF & Email

Ragadozógyérítést szerveztek J-N-Szolnok vármegyében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kártevőgyérítési program ideje: 2024. március 13-20 között volt, melynek során a vadászatra jogosult feladata fokozott szőrmés és szárnyas kártevők gyérítése, egyéni és társas formában, minden a jogszabályok által megengedett eszközzel és módon.

Fotó: OMVK

A programban 33 jogosult vett részt és hozta el a program ideje alatt elejtett kártevőket.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az idei évben terítéken volt: 21 aranysakál, 222 róka, 47 borz, 6 nyest, 20 dolmányos varjú, 2 szarka, 9 szajkó

Fotó: OMVK

A programban való részvételt értékeltük úgy is, hogy a legeredményesebb jogosultakat kiemeltük.

Az értékelést és a rangsorolást a 79/2004 Vhr. 41 (1) hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után a 26. számú mellékletben meghatározott mértékű lődíj alapján területarányosan állapítottuk meg.

Fotó: OMVK

Ezek alapján:

I. helyen végzett:                      Papp Agro Kft.  Jászágó

II. helyen végzett:                     Mester Vt. Meterszállás

III. helyen végzett:                   Tiszaugi Tisza Vt.

Különdíj /legtöbb vad/:          Kunsági Dózsa Vt. Tiszagyenda

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Forráselosztás, etika – komoly változások!

Print Friendly, PDF & Email

Március 22-én tartotta idei rendes küldöttközgyűlését a Vadászkamara.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Március 22-én tartotta idei rendes küldöttközgyűlését a Vadászkamara. Az országos küldöttek egyebek mellett döntöttek a szervezethez kerülő (az elmúlt években jelentősen megnőtt) források elosztását szabályozó feladatarányos finanszírozási rendszer átalakításáról, valamint az Etikai Szabályzat több ponton történő szigorításáról is.

Fotó: Botta Zsófia – OMVK

Visszatekintve az elmúlt év jogszabályváltozásaira, dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke bevezetőjében kiemelt egy, a 2023-as szakmai beszámoló elején olvasható összefoglalóban is szereplő gondolatot. Mint mondta, a technikai fejlődés az ágazatunkba is begyűrűzött részben a modern megoldások, részben pedig a tavaly engedélyezett technikai eszközök révén (ezeket részletesen körüljártuk a 2023-as szakmai konferenciánkon). Ennek a folyamatnak az érdekképviselet nem kíván gátat vetni, sőt: a digitalizációban élen is jár, elég csak az elmúlt években lehetővé vált elektronikus vadászjegyérvényesítésre vagy vadászati engedély váltásra gondolni. Az új, elektronikus eszközök tekintetében azonban mindenképp külön kell választani a vadászatot és a vadgazdálkodási tevékenységet: a technikai megoldások elsősorban ez utóbbit kell, hogy erősítsék. Dr. Jámbor László hozzátette: meggyőződése szerint a 70 000 magyar vadász jelentős része továbbra sem a szóban forgó eszközökben találja meg az örömét.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az elnök csak néhány szóbeli kiegészítést fűzött hozzá a szervezet 2023. évi tevékenységéről szóló szakmai beszámolóhoz, miután ezt – a Küldöttközgyűlés minden más anyagával együtt – a jelenlévők korábban megkapták postai úton, illetve a dokumentumok elérhetők a Vadászkamara honlapján is.

  • kiemelt kamarai célokkal kapcsolatban hangsúlyozta: ezek két kardinális pontját az ifjúsági programok és a hivatásos vadászok munkafeltételeit javító programok adják. Az ezekre fordított finanszírozás az elmúlt években is növekedett, illetve szükség esetén az érdekképviselet Elnöksége átcsoportosítással biztosította a szüksége – 2023-ban a 60-on felül további, több 22 mint millió forintos finanszírozást. 2024-ben pedig – az elnökség döntése értelmében – a két célterületre külön-külön 60-60 millió forint áll rendelkezésre (A célterületek nyertes pályázatairól éves bontásban ide kattintva érhetők el információk.).
  • 2022-ben és 2023-ban szintén a vadgazdálkodási szakszemélyzetet segítő kezdeményezés volt a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Program, amelyre az első esztendőben több mint 350, míg a másodikban 280 millió forint állt rendelkezésre. A tavalyi alacsony kihasználtság miatt ezt a pályázati rendszerben működő támogatási formát nem hirdeti meg a Vadászkamara. (A program eredményeiről részletesen beszámoltunk a Nimród Hírlevél 2022 novemberi és 2023 decemberi számában.)
  • Az Országos Vadgazdálkodási Alap felhívását 2024-ben is közzéteszi a szervezet, erre 500 millió forintos keret áll rendelkezésre, a pályázati kiírás várhatóan augusztusban jelenik meg. Dr. Jámbor László emlékeztetett: 2022-ben – a vizes célterület bevezetése miatt – a pályázati igény jóval nagyobb volt a vártnál, így számos, egyébként megfelelő pályázatot kellett elutasítani forráshiány miatt. 2023-ban ezzel szemben a pályázati kedv visszaesett (vélhetően ebben szerepe volt az önrész 30-ról 40%-ra történő emelésének), így a vadászatra jogosultak nem használták ki a félmilliárdos keretet. Így a kiírás összeállításáért felelős országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság az új kiírás összeállításakor az elmúlt évek ezen tapasztalatait is figyelembe veszi majd, szükség szerint egyszerűsíti a kiírást vagy módosítja a célterületeket. (Az Alap indulása óta elért eredményeiről részletesen olvashat ide kattintva a Nimród Vadászújság 2023. augusztus számának 43-45. oldalán.)

A szakmai beszámolót a Küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta.

A 2023-ról szóló pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódóan Bajdik Péter főtitkára elmondta: a Vadászkamara Központja továbbra is mértéktartó, óvatos becslésen alapaluló tervezéssel állította össze az éves költségvetést, valamint takarékos (de az indokolt feladatokra kellő forrást biztosító) gazdálkodást folytatott. Így mintegy 30 millió forintos megtakarítással zárult a 2023-as év. A pénzügyi beszámolót Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke is elfogadásra javasolta, a Küldöttközgyűlés szintén egyhangúlag fogadta el.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A 2024-es költségvetéshez kapcsolódóan a Vadászkamara elnöksége a források elosztását valamelyest új alapokra javasolta helyezni, átdolgozva az évek óta működő feladatarányos finanszírozási rendszert. A részletekről dr. Jámbor László tartott előadást, amelyből kiderült: a javaslat szerint a vadászkamarai tagdíj a továbbiakban is a vármegyei Területi Szervezeteknél marad, a vadászati engedélyek díjából befolyó, kevésbé biztos és tervezhető, az év során beérkezők bevételek teljes egészükben a Központhoz kerülhetnek, a vadászjegyek díjából származó bevételek elosztása pedig a vadászok vármegyei létszámához igazodva, sávosan történhet. Ily módon, a tagdíjakat is figyelembe véve, abszolút összeget tekintve egyik Területi Szervezetnek sem lesz a korábbiaknál kevesebb a bevétele. A fentiek alapján a jövőben is biztosított a működéshez és a rendszeres feladatokhoz kapcsolódó költségek fedezete. Emellett a kiemelt vadászkamarai célokhoz illeszkedő, konkrét projektekre a Területi Szervezetek további finanszírozást igényelhetnek a Központtól. A forráselosztásról szóló javaslatot szintén támogatták a küldöttek.

Az elhangzott előadás prezentációjának anyagát, benne háttérinformációkkal és részletes számadatokkal ide kattintva érheti el pdf formátumban.

A Vadászkamara központjának költségvetéséről szóló előterjesztést az Elnökség egy alapszabálymódosítással összhangban készítette el oly módon, hogy a jövőben a Küldöttközgyűlés által az egyes célfeladatokra jóváhagyott források maradványait az Elnökség át tudja csoportosítani más feladatokra. Az Alapszabályt egyéb okokból is módosítani kellett, a kidolgozott előterjesztést dr. Kovács Sándor sportvadász alelnök adta elő, aki maga is aktívan részt vett az anyag előkészítésében. A módosítások – a pénzügyi kérdéseken és technikai pontosításokon túl – a Vadászkamarai törvény közelmúltban történt változásaihoz is hozzáigazították az Alapszabályt. A küldöttek támogatták úgy költségvetésről, mint mint az Alapszabály módosításáról szóló előterjesztést, így ez utóbbi révén a jövőben bizonyos pénzügyi kérdésekben a szervezet rövidebb reakcióidővel és nagyobb finanszírozási rugalmassággal tud eljárni. Dr. Jámbor László megragadva az alkalmat a Vadászkamar Központjának bizottságaihoz és szakbizottságaihoz is szólt, arra kérve azok elnökeit: olyan feladatokra igényeljenek finanszírozást a központi költségvetésből, amelyek megvalósítását valóban reálisnak látják, mivel az ilyen feladatokra elkülönített összegeknek jelentős része felhasználatlan maradt az elmúlt években.

A Vadászkamara Etikai Szabályzatának módosításáról szóló javaslatot dr. Bárándy Péter, az Etikai Bizottság elnöke terjesztette elő, a Küldöttközgyűlés támogatta.

  • A testület indokolatlan mentőkörülménynek tartja, hogy az Etikai Kódex előírásait megsértő vadászokkal szemben jelenleg csak megrovás alkalmazható szankcióként. Mivel az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ez a szabályozás túl enyhe, a Bizottság javasolta a vonatkozó rendelkezés eltörlését.
  • A vármegyei Etikai Bizottságok munkájának egységesítését és gördülékenyebbé tételét szolgálja egy másik javaslat, amely azon esetekhez kapcsolódik, amikor több, különböző vármegyékben nyilvántartott vadász közösen követ el vétséget. Eddig minden személy esetében a lakóhelye (és a vadászjegyváltás) szerinti vármegyében folyt eljárás. A javaslat szerint ilyen esetben egyetlen vármegyei Etikai Bizottság lenne az illetékes, amelyet az Országos Bizottság elnöke jelölne ki.
  • Végezetül dr. Bárándy Péter még egy előírásra hívta fel a figyelmet, amelyet a Bizottság szintén módosítani javasol a jövőben. Jelenleg a megrovásnál súlyosabb büntetés etikai vétségért csak akkor szabható ki, ha valaki a vadászetikai szabályokat ismételten és súlyosan sérti meg. A Bizottság javaslata szerint az „és”-t „vagy”-ra kellene cserélni. Mivel a módosítani kívánt kitétel a Vadászkamarai törvényben is szerepel, azt szükséges módosítani a Szabályzat előtt, így dr. Bárándy Péter – az országos küldöttek támogatásával – azt kérte a Vadászkamara vezetőségétől: forduljon a témában a jogszabályalkotóhoz.

Fotó: Botta Zsófia – OMVK

Az „Egyebek” napirendi pontban egyebek mellett szó esett a több térségben tapasztalt hivatásos vadász hiányról, ezt a Vadászkamara elsősorban a szakirányú oktatás erősítésének ösztönzésével, így például a két tanintézményben már elindított duális képzéssel tervezi ellensúlyozni. Több vármegye küldöttjei jelezték, hogy sok vadgazdálkodó területén tapasztaltak az utóbbi időben őzelhullást (helyenként igen komolyat), amelynek okára egyelőre nem derült fény. A Vadászkamara – amely korábban is támogatott már vadgazdálkodási kutatásokat – tervezi, hogy foglalkozik a témával és előmozdítja az okok, illetve a megoldások felderítését.

A Küldöttközgyűlés munkaanyagai és határozatai ide kattintva érhetők el.

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom