Keressen minket

Vadászat

Az éjjellátókról szabadon

Világszerte megváltozott a vadgazdálkodás gyakorlata. Növekszik a mezei és az erdei vadkár, invazív vadfajok jelentek meg, nemcsak nálunk, hanem más országokban is és állatbetegségek kontinenseket fertőznek meg. Ezek a változások hazánkat sem kerülték el. A közelmúltban Magyarországon olyan technikákat is engedélyeztek, amelyek ugyan a sportvadászattól messze állnak, de bizonyos problémákat – a jogszabályi szűkítések miatt – csak az éjjellátókkal lehet megoldani. Kimondva, kimondatlanul a vadgazdálkodási ágazatra most olyan teher is hárul, hogy szüntesse meg, lassítsa az ASP terjedését. Ezért felkerestük Tóth Csabát, aki német-magyar álampolgárként, fegyver- és éjjellátó szakértőként nyilatkozott az Agro Jager Newsnak.

Tóth Csaba fegyver-, és éjjellátó szakértő, a CT Hunting tulajdonosa. (Fotó: Agro Jager News)

Tóth Csaba szerencsés csillagzat alatt születhetett, mert egyik nagyanyja Duna-menti sváb: gyerekkora óta két nyelven beszél s mikor nagyobbacska lett, akkor meg a nyarakat a dunai Veránka-szigeten tölthette nagybátyjánál. A csúzli, lándzsa, íj és a légfegyver kísérte gyerekkorát,  majd miután Németországba költözött,  mérnökként meg tudta magának teremteni azt, hogy sportlövőként megismerhesse a különféle kalibereket és versenyszerűen lőhessen. Számára kinyílott a világ, miközben az éjjellátók világában is elmélyedhetett.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest.  https://frommerfegyverbolt.hu/

A Németországban töltött hosszú évek után döntött úgy, hogy Magyarországon folytatja tovább az életét. Ma már fegyvermester és a legújabb technikai eszközök, a legújabb éjjellátók specialistája is. Vele beszélgettünk szabadon, hogy ezek az eszközök milyen formában használhatók, hogyan értékeli őket, milyen felhasználási területeken érdemes és melyik eszközt használni? Milyen veszélyei vannak és persze melyek az előnyei ezeknek a különleges eszközöknek? A teljesség igénye nélkül beszélgettünk, szabadon…

Az analóg technika

A 2000-es években már elérhető áron, de hozzá lehetett jutni első generációs, analóg képcsöves éjjellátókhoz. Ezek hasonló elven működnek, adtak képet a használónak, mint a régi Videoton tv-k. Megfelelő infravetővel elég jól lehetett velük éjjel mozogni, bele lehetett látni az éjszakába és ez 100-200 méter használható látótávolságot jelentett – vágunk bele. Aki járta az éjszakát, annak teljesen kinyílt a világ. Azonban, aki ilyen technikát használt, láthatta a másik felhasználó inravörös fényforrását is, mert olyanok voltak egymásnak, mintha valaki lámpázna a sötétben és így tökéletesen láthatták a másikat is. Ezeknek a segédfényeknek a fénye az emberi szám számára ugyan láthatatlan, de szemből nézve bizony piroslanak, és ezt a vad is észreveszi. Még abban az időben sem számított drágának, mert kiviteltől függően 50-250 000.- forint volt az ára – persze a valutát átszámítva, a mi fizető eszközünkre.

Fero 51 Forrás: Amazon

A Fero 51 -es készülék magasabb hullámhosszú fényt is látott, ez már vadbiztosnak volt tekinthető , viszont segédfény nélkül szinte vak volt. Ez egy régi német haditechnikai készülék volt, aminek nagy előnye, hogy az oroszok által használt éjjellátók ennek fényét nem látták, viszont a németek az ellenség által használt technika segédfényét igen.

Nagy előrelépést jelentettek a 2. generációs éjjellátók, mert ezek már infrafény nélkül is elfogadható képet adtak, így teljesen észrevétlenül lehetett velük nézelődni éjszaka. A Baigish 6-os kereső távcső itthon is széles körben elterjedt, régi katonai kontingensek leselejtezése után, sok készülék került vadászokhoz. Ennek legnagyobb hibája a mérete volt, és persze hogy nagyjából 40 éves volt minden készülék. Ha elromlott, gazdaságosan aligha volt javítható. Jelenleg is kaphatók ilyen elven működő készülékek egyszemes kereső, előtét és céltávcső formájában is, igen borsos áron. Képcsövük általában érzékeny a nappali fényre, könnyen tönkre megy, beég, ha tartósan fény éri.

Digitális éjjellátók

Konus digitális keresőtávcső Forrás: Palmetto State Armory

Világszerte hatalmas változást hoztak az éjjellátók világában a digitális képszenzorral szerelt éjjellátók, leginkább kedvező áruk miatt. Szinte bármilyen formában és méretben készíthetők, mivel egy digitális „fényképező” szenzorból, egy kijelzőből és a szükséges optikai lencsékből állnak. Ezekből az elemekből tetszőlegesen építhető egy vagy kétszemes keresőtávcső, céltávcső, elő-vagy mögétét. Nagy hátrányuk, hogy már nem VALÓS képet, hanem csak egy digitális-optikai leképezést látunk, ami fegyverre szerelve megváltoztathatja a találati pontot. Ezért az előtéteket és céltávcsöveket minden esetben be kell lőni, illetve hozzákalibrálni a nappali távcsőhöz, a távcső mögé felhelyezett készülékeket viszont nem.

 Előtét vagy hátultét?

Mindig nagy kérdés, hogy melyiket használják a vadászok. Egyszerűen nincs rá recept, mert a gyártó cégek számára minden eladó, a vevő lát valamit és úgy gondolja, hogy alkalmas lesz számára. A lőtechnika, a ballisztika szempontjából azonban le kell szögezni, hogy az előtétek megváltoztatják a fegyver súlypontját, terhelik a távcsövet és a szereléket, továbbá a le-felszerelés során, szinte minden esetben, megváltozik a találati pont. Szaknyelven úgy mondjuk, hogy találati áthelyezés történik a le- és felszerelés során, ez könnyen lehet 10 cm is már 100 méterre.

Pard NV007 Forrás: Amazon

 

Nem feltétlenül felel meg  a Pard NV007 és a Yukon Photon éjjellátó céltávcső. Elképesztő karriert futott be a két termék a tengerentúlon, rengeteget vásároltak belőle az USA-beli vadászok, s lám, ennek ellenére a vaddisznójuk olyan intenzitással szaporodik, hogy ma úgy tűnik, nehéz lesz megállítani.

 

Yukon photon xt 6.5×50 Forrás: Microglobe, Anglia

A hátultét ezzel szemben nem befolyásolja a találati pontot. Hátrányuk, hogy hátrafelé hosszabb lesz a távcső, viszont ez nem igazán gond, mivel egy modern céltávcső betekintési távolsága 10 cm körül van, és a mögététek általában ekkorák, vagy rövidebbek. Egy szakszerűen felszerelt távcső esetén csak megdönti a lövész a fejét, és egyből az éjellátóba néz, nem kell előrébb rakni a távcsövet. Sokan rettegnek a hírhedt „mögétét-monoklitól”, mivel azonban puha gumiharmonika van az okuláron, átlagos vadászkaliberek esetén (30-06,7×64,8×57) nem kell ettől tartani, ha rendesen vállba húzzuk a fegyvert.

A Sytong márka terméke Forrás: CT Hunting  https://cthunting.eu/

A távcső mögé szerelhető készülékek nagy előnye még, hogy kicsik, könnyűek, kereső távcsőként is használhatók. Másodpercek alatt bajonettzáras megoldással, egyetlen egy mozdulattal rögzíthetjük, oldhatjuk a fegyverről. Nappal gyönyörű, színes képet adnak, kereső távcsőre is felszerelhetők, fényképet, videót rögzítenek, és szinte tetszőleges mértékben tudják nagyítani a képet. Megfelelő infra segédfény esetén a SYTONG HT készülékekkel akár 50-szeres nagyításon is megfigyelhetjük a vadakat éjjel is, több száz méteres távolságból. Jelenleg a legmodernebb technológiával rendelkező készülékek, kiválóan használható a digitális nagyításuk, és van beépített távmérős változat belőle. Kiválóan működnek régi, fix nagyítású, és parallaxis állítás nélküli távcsövekkel is.

Hőkamera kereső vagy céltávcső alkalmas vadászati célra?

A nagy multú Konus márka kereső, hőkamerája Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest   https://frommerfegyverbolt.hu/

A hőkamerák fejlődése és elterjedése olyan betekintést nyújt az éjszaka eseményeire, amelyre nem lehet felkészülni. A hőkamera mindent megmutat, hogy mi történik körülöttünk. Nem lehet előle elbújni, csak akkor, ha valami tereptárgy van a megfigyelt cél és a megfigyelő között. Vadgazdálkodási szempontból kiválóan alkalmas a terület állományának megfigyelésére, természetvédelmi célokra, őrzésre és ezzel együtt kaput nyit a vagyonvédelmi kérdések területén. Tanyákban, a tanyavilágban, a külterületi bűncselekmények visszaszorításában, felderítésében és a megelőzésben. Nem ismerek még olyan eszközt, amely ekkora segítsége lehet ennek a szakmának.

Vadászathoz, lövéshez azonban a hőkamera nem feltétlenül a legbiztonságosabb eszköz. Csak előtét vagy céltávcsőként működnek, ha állandóan fel-le kell szerelni őket, ez mindig magában hordja a találati pont változásának veszélyét. Ez az 5-10 cm lehet hogy nem nagy gond 60-80 méterre egy nagy vaddisznó esetén, de tényleg csak odáig fog a vadász ellőni? Nagyon nagy kihívás a távolság becslése éjjel, a távmérős készülékek ára pedig bőven 1 millió forint felett van. Jelenleg a szenzorok felbontása a belépő kategóriában rendkívül, – még a legdrágább eszközök esetén is meglehetősen, – kicsi, kis alapnagyítással rendelkeznek és csak digitálisan nagyíthatók. Ezzel nem lesz több képinformáció, csak fantom pixeleket ad hozzá az elekronika.

Mivel a hőkamera jól átlát a laza növényzeten, sokszor nem tudjuk megmondani, hogy mit figyelünk és azt sem, hogy milyen akadályok lehetnek közöttünk. Gallyak, fűszálak? Kicsit hamis biztonságérzetet nyújt annak, aki ilyen technikát használ.

Sok esetben ha a hőkamerával kiválóan látunk valamit, egy éjjellátóval ugyanazt megnézve megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy szinte teljes takarásban áll a vad.

Összefoglalás

A vadgazdálkodás, a természetvédelemmel olyan kihívások előtt áll, amelyre a hagyományos értelemben vett, klasszikus eszközökkel már nem lehet eredményt, de még fenntartható állapotot sem elérni. Nyilván a jogalkotó mérlegelt és a világtrendeket követve egy szűk réteg számára elérhetővé tett bizonyos eszközöket. Azonban Tóth Csaba hangsúlyozta, hogy egy jó lövész, egy profi hivatásos vadász nem lövöldöz feleslegesen. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy sokkal megfontoltabban, nyugodtabban és kevesebb alkalommal, de nagyobb találati biztonsággal hoznak terítékre biztonsággal elbírált, lőhető vadfajokat azok a vadászok, akik világszerte ilyen technikákat alkalmaznak.

A másik érdekes világ pedig az, hogy egyes hátultétek, már hétköznapi keresőtávcsövekre is rögzíthetőek. A digitális világ lehetőségei miatt széles körben elérhetőek polgári, akár természetbúvárok számára vagy külterületeken élő, a vagyonbiztonságban dolgozó szakembereknek is – tájékoztatta az Agro Jager News Tóth Csaba fegyver és éjjellátó szakértő.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vadászat

FEGYVERMESTER: Kell-e takarítani a sörétes fegyvert, vagy nem?

A golyós puskák karbantartását,többed magammal szerintem igen jól elkezdtük  kivesézni. Remélem, lassan elérkezik az a korszak, amikor már mindenki komolyan veszi ezt az igen fontos feladatot. De felvetődik a kérdés, hogy mi a helyzet a sörétes fegyverekkel? Tapasztalataim szerint, még mostohább sorsra van ítélve a karbantartás fonalán a végzáró csomó, amit csak nagyon septibe vagyunk hajlandók elvégezni. De miért lehet ez? Mi annak az oka, hogy a sörétes a takarítás mostoha gyereke? – Tibori Ádám fegyverműves összefoglalója következik, aki a budapesti, Szenes Iván téri FROMMER Fegyverbolt munkatársaként nap, mint nap forgatja az új és persze a javításra beérkező fegyvereket. A széles keresztmetszetből osztja meg tapasztalatait az Agro Jager News olvasóival.

FRANCHI Feeling AC. (Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News)

Ábra: Frommer fegyverbolt

Pedig biztos vagyok benne, hogy mások is jártak már úgy, hogy a társasvadászat közben, egy óvatlan lépést követően, az agyagos, sáros talajon megcsúszva – elestek. Fegyverünk ilyenkor olyan állapotba kerül, ami megköveteli az azonnali hibaelhárítást. Ha nem ragad el minket teljesen a vad űzése és a biztonsági előírásokat, tanácsokat betartjuk, akkor ez a fegyver ürített állapotában történik, tehát megtört csővel! Tudjuk, a zsíros kenyér is, mindig a megkent felére esik. Sajnos a fegyvert is, csővel előre, a sárba “szúrjuk” – olyan bajonett-féleképpen! Vagy amikor egy sűrűből kilépve, a fegyvercsövet előzetes ellenőrzés nélkül összecsukjuk. Ezek sokak számára ismerős jelenetek lehetnek, és az esetek nagy százalékában szerencsésen végződnek. Ezekre az esetekre sajnos nekünk nincs is ráhatásunk. Velejár a vadászattal, a fegyverhasználattal. Tisztában vagyunk, hogy mi vár ránk és a fegyverre is, de vajon az utána esedékes és szükséges takarítással is?

Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News

Sokan keresik az olcsó lőszert, ami érthető, mivel egy nagyobbacska terítékes vadászaton több dobozzal is “elfogyasztunk”. A vadászon kívül igencsak igénybe veszi a fegyvert, de legjobban a csöveket. A takarítás menete, ebben a cikkben, a csövekben merül ki, mert szerintem jóérzésű ember, ha szemügyre veszi egy-egy vadászat után a fegyverét, akkor látja, hogy hol rakódik le nagyobb mennyiségben a kosz.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

De a cső, az amivel nem mindig bírnak dűlőre jutni a kedves sporttársak. Ez nem meglepő, mivel egy kicsit az ember megsuvickolja és belenéz, már szép tükrös. Akkor most nézzük meg közelebbről, milyen az, amikor úgy néz ki, mintha tiszta lenne, de mégsem az!

Az első kép egy kicsit csalóka, mert az igazat mevalva, nem egy sima 3mm-es, vagy 3,5 mm-es sörétet látott cső képe, hanem egy „Brenneke”, vagy másnéven Slug lövedéket tüzelőé. De ez nem ront az élvezeti értékből, mert hát ki nem lőtt, vagy lőne ilyen lőszert, főleg egy disznóhajtásban?

Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News

De elemezzük csak a képet és ne az előzményekkel foglalkozzunk: amit felfedezhetünk elsőre az az, hogy nem is olyan szép sima közelebbről nézve a felület. Látni a vastagon lerakódott ólom rétegeződését. Mintha gyurma lenne elkenve rajta, úgy néz ki. Az is látható, hogy szépen fénylik ez a nem igazán kívánatos bevonat. Ez lehet az oka, annak a tiszta hatást keltő látványnak, amit látunk egy-két áthúzás után.  De távolról sem olyan szép tiszta, mint ahogy azt szeretnénk.

Ennek a lerakódásnak egyes esetekben végzetes következményei is lehetnek! Mivel itt a cső belső keresztmetszete drasztikusan le tud csökkeni és csőrepedést vagy csődudort okozhat!

A szennyeződés okát igen egyszerű megfejteni. Az elmúlt időszakban az alapanyaghiány ( ez igaz, vagy csak valami kibúvó a valós ok mögül, nem tisztem és feladatom eldönteni) miatt azt vettem észre, hogy a lőszergyártóknál a minőség hanyatlásnak indult. Van olyan neves gyártó, aminek egy szérián belül a csappantyúi szakadtak át folyton, vagy a hüvely rézpereme nem volt megfelelő minőségű. Ide tartozik sajnos az ólom gyengébb minősége, ami ezáltal lágyabb és a súrlódás hatására kenődik. Na, ennyire egyszerű a válasz. De ez természetesen nem vígasztal senkit és bizony annyira nem, hogy részemről a takarítást órákon keresztül folytatom, hogy nagy nehezen tiszta legyen egy-egy cső.

Ahhoz, hogy a fent látható kép fogadjon minket, nagyon meg kell küzdenünk a csővel. A legjobb, ami nekem bevált, a csőspirál és a sima olaj. Lehet, hogy van más megoldás és könnyebb, de nem hallottam még róla.

Fotó: Tibori Ádám – Agro Jager News

Sajnos nem mentesülünk kevesebb takarítás alól akkor sem, ha bármilyen aprószemű söréttel vadászunk, ami sörétkosárban van. Mivel maga a műanyag kosár is igen jól koszol, ezért lehet, hogy nem olyan gyorsan, de idővel lerakódás keletkezik a csőben. Nincs akkor sem egyszerű dolgunk, mert makacs tud lenni az is.Végezetül itt is érvényes az a mondás, hogy a csövet, ha mást nem is, savmentesíteni kell. Itt tud jó szolgálatot tenni, illetve kint a vadászaton a csőtisztító kígyó szerepe. A gyors csőkihúzásnak legjobb módja és kis helyen is elfér a táskánkban.

Kattintson és töltse be a térképnézetet!

Vadász üdvözlettel: Tibori Ádám fegyverműves

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Vadászat

Fokozottan védett barátkeselyűt lőttek le, védett madarakat égettek el

Rendőrség: A természetkárosítással meggyanúsított négy férfivel szemben a KR NNI befejezte a nyomozást. 

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Fotó: Rendőrség

S mivel a GPS-adatok arra utaltak, hogy a fokozottan védett madarat elpusztították, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya vette át a nyomozást. Ennek során a nyomozók megállapították, hogy a Magyarországon elvétve előforduló, kipusztulással fenyegetett barátkeselyű (Aegypius monachus) Bulgáriából érkezett hazánkba, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol 2021. április 20-án elpusztult. A helyszíni nyomok arra utaltak, hogy Szabolcsbáka külterületén található üzemi vadászterületen lőtték le egy vadászfegyverrel.

Fotó: Rendőrség

A különböző szakértők bevonásával folytatott, nagyon aprólékos és mindenre kiterjedő nyomozás megállapította, hogy a bűncselekményt egy kisvárdai vendégvadász követte el a terület hivatásos gyürei vadászának tudtával és engedélyével. A barátkeselyű a vadászterület gyümölcsösében egy fán tartózkodott, amikor a kisvárdai férfi rálőtt. A fokozottan védett madár – melyek eszmei értéke 250 000 forint – megsérült, majd pár méterrel arrébb, egy szántóföldön elpusztult. A két férfi – a madáron látva a GPS jeladót, s felfogva, hogy egy komoly eszmei értékkel bíró, fokozattan védett fajról van szó – a nyomkövetőt a tetemről leszedte, majd az elpusztult állatot a közeli folyóba dobta.

Carlo, az MME méreg- és tetemkereső kutyája bevetés közben. (Fotó: Rendőrség)

A KR NNI munkatársai számára a nyomozás előrehadtával körvonalazódott, hogy a terület hivatásos vadászának számlájára más illegális tett is róható. A beszerzett bizonyítékok egyértelműsítették, hogy a férfi két másik társával együtt további állatok elpusztításáért felelős. Több ragadozómadarat ejtettek csapdába, amelyekből négy egerészölyv (Buteo buteo) esetében sikerült azt bizonyítani, hogy az állatokat csapdába ejtésüket követően elpusztították. Az egyenként 25 000 forint eszmei értékkel bíró, védett ragadozómadarak tetemeit vagy kazánban égették el, vagy egy forgalmas útszakaszra vitték, azt a látszatot keltve, hogy gépkocsik gázolták el őket.

Fotó: Rendőrség

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

A bűncselekményeket 2021 júniusa és novembere között követték el. A hivatásos vadász a területen dolgozó egyik alkalmazottal együtt a fővadász utasítására hajtotta végre ezeket. Az ok pedig nem volt más, minthogy csökkentsék a terület ragadozómadarainak számát. Erre az illegális tevékenységre szerintük azért volt szükség, mert nagyobb testű ragadozómadarak gyérítették az ő fácán- és tőkés réce-állományukat, ami a szervezett vadászatokon a zsákmány volt.

A négy elkövető közül a kisvárdai vendégvadászt egyrendbeli, míg a többieket többrendbeli természetkárosítással gyanúsították meg a KR NNI nyomozó, majd a büntetőeljárás során minden olyan adatot, információt begyűjtöttek, mely a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekményt alátámasztja. A nyomozást befejezték, és az ügyben keletkezett iratokat a napokban megküldték a Kisvárdai Járási Ügyészségnek.

Forrás: Rendőrség

Kiemelt fénykép forrása: Oláh Zoltán – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom