Keressen minket

Vadászat

Aranysakálok Budapest belterületén

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az aranysakálok térhódítását nemcsak az emelkedő terítékadatok igazolják, de egyre gyakrabban bukkannak fel a települések közvetlen közelében. Eddig a falvak, tanyás települések környezetében figyelhettük meg őket, ahogy erről már lapunkban többször be is számoltunk. Új jelenség Magyarországon, hogy a  nagyvárosok belterületein is egyre gyakrabban találkozhatunk velük. Szerkesztőségünk számos olyan vadásszal készített riportot, aki szinte a falu “alatt” látott, figyelt meg egyedeket. Többen azt is elmondták, hogy a könnyű élelelemszerzés reményében, az aranysakálok célzottan indulnak a  lakott települések felé.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News

Hogy pontosan mit keres az aranysakál a nagyvárosokban, még nem tudunk egyértelmű magyarázatot adni. Árvai István, Budapesten a III. kerületben, a Hármashatár-hegy szomszédságában, évek óta figyeli a fajt. Látott már aranysakált a Csillaghegyen, Budakalász mindkét oldalán, Pomáz város területén. Szentendrén, a Skanzen felöli oldalon is gyakori a faj felbukkanása.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Szentendrén, az első lakossági megfigyelés körülbelül 2015-ben volt, amikor is egy “kutyafélére” hasonlító ragadozót láttak. Ezután célzottan keresni kezdték, ezt a visszatelepült  ragadozót.  Infrakamera segítségével gyorsan meg is találták az első egyedeket, amelyek vélhetően délről érkeztek. A nádi farkas olyan helyen is felbukkant a fővárosban és környékén, amire senki nem számított. Pomáz mellett fekszik a Mesélő-hegy, amely körbe be van építve, ennek ellenére ebben a pici zárványban is találkozhatunk aranysakállal.

Fotó: Árvai István – Agro Jager News

A sakál a városi környezetben jóval védettebb életet él, ennek ellenére a viselkedését nem változtatta meg: rejtőzködő életmódot folytat. A faj  rendkívül óvatos, ugyanúgy, mint lakott területen kívül. Budapesten és környékén az aranysakálok megtanulták azt, hogy a felszíni vízelvezető csatornahálózatban feltűnés nélkül közlekedhetnek, a vízelvezetőárkok úgy funkcionálnak, mint egy sűrű, fedett erdősáv.

Hasonlóan, mint a belterületen élő vaddisznóállomány, teljes mértékben alkalmazkodott az emberek szokásaihoz, viselkedéséhez. Ezek az állatok jól érzik itt magukat, mivel jóval koncentráltabban találnak táplálékot. A vad pontosan jól tudja azt is, hogy a város a béke szigete, itt nem kell félni az embertől.

A fényképen látható vaddisznót Izraelben, Haifán fényképezték.  (Fotó: David_Rudnick – Twitter)

A vaddisznó, az ember számára jóval érzékelhetőbb károkat okoz, az aranysakál szinte mindig rejtve, éjszakánként, alig észrevehetően keresi a táplálékát. A helyi lakosság nem is ismeri ezt a fajt. Míg a falvakban a baromfiak vannak veszélyben, addig egy városban jóval sokrétűbb táplálékforrása lehet a sakálnak. Sokan azt is feltételezik, hogy a toportyán a macskákat is prédálhatja. A közösségi médiában erre példa is van.

Egy ismert videómegosztó portálon, külföldön, lakott településen, egy macskát kapott el az aranysakál, amit levideóztak. A vadászokat kivéve erre kevesen gondolnak, hiszen például egy nagyvárosban a gázolás esélye egy házi kedvenc esetében jóval nagyobb, mint az, hogy prédaállat legyen. A sakál opportunista, így bármit elfogyaszthat. Külföldi példákat is ismerünk: Tel-Avivban, a Hayarkon parkban nagyszámú aranysakál populáció él, a város szívében.

Az elmúlt években többször tudósítottak már 18 kilogrammnál nagyobb tömegű sakálokról. A hibridizáció folyamata vélhetően itt is megtörténhetett, mivel kutya és az aranysakál is a kutyafélék családjába tartozik, azaz, önálló, szaporodásra képes utódokat hozhatnak világra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes aranysakálok egyre nagyobbak az átlagnál. Minél nagyobb egy ragadozó, annál sikeresebbé válhat, mivel a prédaállatokat könnyebben fogja meg. Ha felbukkan az aranysakál, először az apróvadállományon lehet felfedezni a kártételét, majd ezt követi az őz és nagyvadállomány. Budapesten és környékén is hasonló tendenciákat fedezett fel Árvai István.

Az esetek többségében a fiatal, védtelen prédaállatokat  keresik. Számszerűleg senki nem tudja megmondani, mennyi sakál élhet Budapesten és az agglomerációban, de vonyításukkal évről-évre felhívják magukra a figyelmét. Sokszor a házak mellől ordítanak, ami kora és késő esti órákban riadalmat kelthet a lakosságban.

Az állampolgároknak tisztában kell lennie avval,  hogy a vadgazdálkodóknak, vadászoknak nincs jogi felhatalmazásuk arra, hogy a belterületen apasszák/vadásszák az aranysakált.  A településen jegyzője intézkedhet abban az esetben, ha az ott élők ezt kifejezetten kérik.

Belterületen, lakott területen, a vaddisznó, a róka  és az aranysakál  gyérítése, mivel ez nem vadászati tevékenység,  rendkívül sok engedélyhez, többek között rendőrségi engedélyhez, önkormányzati megbízáshoz, és egyéb követelményekhez kötött: pl. a kilövést vezető személynek vadgazdálkodási  végzettségű személynek kell lennie.

A sűrűn lakott településeken, főleg a vaddisznó esetében, előre vetíthető a konfliktus. A sakál esetében is volt már erre példa: két évvel ezelőtt Keszthelyen, a belvárosban, követtek kutyasétáltatókat.

Az aranysakál viselkedése alapján, nagyságrendjük a főváros egyes kerületeiben gyarapodni fog.  Az ember és vad közötti interakciók száma  egyre gyakoribbá válik az elkövetkező években. A belterületen élő vadállomány  előbb-utóbb eléri azt a kritikus szintet, amikor a lakosság segítséget kér a vadgazdálkodási szakemberektől. – zárta beszámolóját Árvai István.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Vadászat

A rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.

Fotó: OMVK

Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.

Fotó: OMVK

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!

Fotó: OMVK

A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.

Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom