Keressen minket

Vadászat

A sakál évszázada… – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Horváth Zoltán: Furcsa világban élünk. Egyrészt van egy buborékban leledző, nem valós, csak álmokat kergető zöld politika, amely a már száz évekkel ezelőtt letűnt, önmagát működtetni képes, akkoriban az ember által végleges felszámolást nyert természetes ökoszisztéma újrateremtésén fáradozik.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete Facebook csoport

Másrészt van egy kisebbségbe szorult realista, a világ történéseit helyén kezelő társadalmi réteg, amelyik tudomásul veszi a történelmi idők folyamatos múlását és tökéletesen tisztában van vele, hogy a Föld bolygó energiaforrásainak az ember számára történő megállíthatatlan kizsákmányolása földi életünk velejárója.

Mióta fajunk a bolygónk talajára lépett és uralma alá hajtotta annak természeti forrásait, azok folyamatos kiaknázásával, feldolgozásával és felhasználásával tönkretette nemcsak a természet világát önellátóan működtető, az időjárás által finomra hangolt ökoszisztémákat, hanem a Föld bolygó klimatikus viszonyait is.

Ezt a folyamatot jelenleg is a flóra és fauna fajainak százezreinek kipusztulása kíséri, mivel véglegesen megbomlott a fajok életterének ősidőkben rögzített, finoman behangolt természetes ökológiai egyensúlya, amivel más fajokat helyzetbe hozva, populációikban exponenciális függvény hihetetlen emelkedési görbéjét produkálva invazív, özönfajként zúdulnak be a működésképtelen, az ember által rosszul kezelt, a természetet sikertelenül utánozni próbáló életterekre.

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete Facebook csoport

Nézzük meg az erdeinket, nyílegyenes sorokban, az ember által elgondolt szisztémában kerülnek felújításra, olyan fafajokkal, tölggyel, bükkel, lucfenyővel, amelyekről köztudott, hogy a földi átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése révén ezen fajok jövője eleve életképtelenségre van ítélve.  Száz év múlva 6-8 oC átlaghőmérséklet emelkedés miatt hazánkban már jócskán mediterrán éghajlati viszonyok lesznek, erős sivatagosodással, amit tökéletes pontossággal már jó előre jelez a helyzetbe került invazív növények beözönlése, bálványfa, turkesztáni szil, keskenylevelű ezüstfa, zöldjuhar, amerikai kőris, ecetszömörce, kinincs, medvetalpfélék, pozsgás kaktuszfajok már több mint tíz fajban vannak jelen a szabad területeken.  Sokan az őshonos fafajaink előtérbe helyezésével szeretnék megoldani a helyzetet, elfelejtkezve arról, hogy tölgyeseink és bükköseink is ebbe a kategóriába tartoztak és most belátható időn belül mégis örökre meg kell válnunk tőlük.

Mi a helyzet a faunával?

A faunát a flóra vezeti szoros pórázon.  Vagyis az állatfajok élőhelyei a növényi vegetáció által nyújtott lehetőségekre épülnek fel, pl. a lepkefajok szaporodása néhány a flórában fellelhető speciális növényfajra korlátozódik. Ha egy-egy térségekből eltűnik néhány nappali lepkefaj, az példásan jelzi, hogy a hernyók táplálékát képező „gazdanövény” felszámolódott a térségi flórában!

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete Facebook csoport

A vegetációra épül fel a rovarvilág, az abból táplálkozó madár, kétéltű, hüllő, valamint a növényevők széles csoportjai és a tápláléklánc potenciáljának csúcsán a ragadozók állnak.

Amikor még minden rendben volt a klimatikus lehetőségek és a földrajzi kitettségek sokoldalú az időjárás helyi viszonyaihoz jól alkalmazkodó vegetációs rendszereket hoztak létre, amelyek potenciáljának hasznosítására fajok sokasága specializálódott.  Ez egy a természet által évezredek mennyiségi hullámzásainak lecsitulásával létrejött, mindennek mindennel összefüggő, nagyon finoman behangolódott, saját magát önfenntartó módon működtető természetes ökológiai rendszer. Ezek az ökoszisztémák a „civilizált” ember megjelenése előtt tökéletesen működtek. Az időjárás függvényében gyarapodó vegetáció mennyiségi potenciálja már eleve szabályozta a belőle élő állatfajok fenntartható létszámát, hiszen ha ideiglenes táplálékhiány adódott, az messze kihatott a fauna élőhelyeit rendszeresen használó növényevők és ragadozók létszámára is.

Ezen gondolatokat szükséges volt bevezetőként vázolni ahhoz, hogy megértsük milyen folyamatok is zajlanak ma Magyarországon, amelynek hatására a pár évtizede visszatelepült aranysakál invazív, özön vadfajként uralomra tör a hazai faunában.

Nyilvánvaló hogy hazánkban már régen nincsen saját magát önműködő módon fenntartásra és működtetésre képes természetes ökoszisztéma. ezért minden a tartós fenntarthatóságra vonatkozó hivatkozás csak elcsépelt zöld frázisként értékelhető. Itt nem más, mint tűzoltás folyik!

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete Facebook csoport

Minden ami fontos volt, már évszázadokkal ezelőtt tönkretettük, megsemmisítettük. Lecsapoltuk mocsarainkat, kiegyenesítettük folyóink kanyarulatait, kikapcsoltunk a természetes vízjárásból jelentős vizenyős területeket, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés szolgálatába tudjuk azokat állítani, erdeinket legyalultuk.

Letaroltuk ősi erdeinket, abban jelenleg az ember szolgálatába állított metodika szerint olyan nagyüzemi gépsorok alkalmazása általi erdőgazdálkodás folyik, ami halvány köszönésben sincs még a sokat hirdetett természet közeli gazdálkodással sem.

Minden erdőfelújítást vadtól védő kerítések vesznek körül, amelyek jelenléte már eleve arra utal, hogy megbomlott a természetes ökológiai egyensúly, mert a csülkös nagyvad populációs létszáma átesett az ökológiailag elviselhető küszöbértéken, ezért már nemcsak az erdőben, de a mezőgazdasági szántóföldi termelésben is akár 500 hektáros nagyüzemi táblaméretekben is keríteni szükséges a vadkár megelőzése érdekében.  Ez nyilvánvalóan a nagyvad számára nem elhanyagolható, jelentős mennyiségű élőhely és táplálkozási lehetőség területi beszűkülésével járt, ami a rendelkezésre álló, lepusztult lehetőségű élőhely által biztosított természetes táplálék túl használatához vezetett. A vadászok rögtön belátták, hogy ennyi, létszámában túltartott, felturbózott mennyiségű csülkös nagyvadállományt csak intenzív etetéssel lehet a továbbiakban a vadászterületeken fenntartani. és ezáltal elkezdődött egy, az egész országra kiterjedő, a természetes élőhely táplálék potenciáljának, vadeltartó képességének nagymértékű, intenzív meghamisítása. Ezt úgy lehet szemléletesen elképzelni, mint az intenzíven műtrágyázott szántóföldi nöbénykultúrákat, melyeket az ember a hozamok növelése érdekében meghamisítva a talaj eredeti tápanyag potenciálját, az egekbe turbózza fel.

Vagyis a reális és fenntartható hazai természetes vadeltartó képesség nem tette lehetővé a jelenlegi túlburjánzott csülkös nagyvadállomány létszámának tartós fenntarthatóságát ezért, hogy a vadállomány mennyiségében megőrződjön, egy élőhely táplálékpotenciálját többszörösen felülmúló, intenzív szabad területi etetésbe kezdtek, meghamisítva ezzel az ország valós természetes vadeltartó képességét.  Magyarul kimondva a jelenlegi csülkös nagyvadlétszám már csak intenzív etetéssel tartható fenn!!!

Fotó: Horváth Zoltán – A vad és környezete Facebook csoport

Nos ilyen körülmények közé csöppent a hazai faunában röpke két évtizeddel ezelőtt az országhatárunkat átlépő aranysakál. ami egy működésképtelen, csonka, elemeiben tökéletesen szétesett, elaprózódott ökoszisztémát talált. Nem voltak természetes ellenségei, sőt a ragadozói vonalon a róka és a borz nálánál gyengébb ellenfélnek bizonyultak. és a faj soha meg nem tapasztalt kedvező élőhelyi viszonyok közé került, jelenléte felért egy hawaii nyaralás által nyújtott minden kényelemmel. Van itt minden .  a vadászterületen kint hagyott nagyvadzsigerek százezrei által nyújtott ingyenkonyha lehetőség, tavasszal zsenge húsú őzgidák, dám-és gímborjúk ezrei, beteggé lőtt sebzettek százai.

Csodának nevezhető vajon, hogy az aranysakál el kezdte meghódítani egész Magyarország területét (már a városokban is bent van) miközben létszámában exponenciális függvények görbéinek ábrázolása során megtapasztalt hirtelen felfutásnak vagyunk szemtanúi.

És akkor most egy kicsit másképpen gondolkozva néhány gondolatot, hogy mennyire kétszínű is ez a világ amelyikben élünk.

Az aranysakál egy nagyon intelligens vadfaj, általában nyíltan kerüli az embert, de rejtőzködve képes akár a közelében is leélni az életét, többnyire éjszaka aktív, nappal csak nyugodt, az ember által kevéssé látogatott csendes helyeken mutatja meg magát. A vadászatában nagyon eredményes, általában párban, de késő ősztől kezdődően a tél folyamán akár kisebb 4-5 fős falkákban is vadászik.  A vaddisznó kocától képes malacokat rabolni, lefojtja novemberben ha meg tudja csípni, a térség legerősebb agancsát elhullatott őzbakját is, a kutyákkal szemben agresszív, volt már rá példa, hogy apróvadhajtáson a sakál magyar vizslát ölt, úgy hogy átharapta a légcsövét a vizslának.  A nagy számok törvénye alapján bővülő állományának egy része a házi kutyával is párosodik, ezért aztán az elejtett sakálok testtömegében egyre súlyosabb példányok kerülnek terítékre.  Ma már 15-16 kg-os súlyú elejtett példányokat is mérnek.

Tehát úgy néz ki, hogy előkerült vagy visszatért a hazai faunánkba egy olyan csúcsragadozó, amelynek jelenléte komoly behatással és formáló erővel bír, az egyébként túlszaporított és betegségekkel is terhelt ( Afrikai Sertés Pestis, májmétely, gennyes agancstőgyulladás. stb) csülkös nagyvadállományunkra. Itt a lehetőség, hogy végre a vadászok gyenge és vérszegény állományszabályozási szerepébe kellő hatékonysággal besegítsen egy, a hazai faunánkból már régen hiányolt természetes nagyragadozó! Ugye bőszen hirdetjük, hogy vissza a természetközeliséghez, a vadászat az természetvédelem, unásig hangoztatott frázispuffogtatás!

Na egyszer szeretném látni, hogy egy természetes nagyragadozó végre kézbe kapja ezt a hosszú évtizedeken keresztül, természetes ragadozót sem látott, külterületi etetőkön tápokon felnőtt, minden gépjárműnek neki ütköző, bamba, létszámában túltartott nagyvadállományunkat.

Ezzel szemben hatalmas nagy a visítás! “Az aranysakál, minden eddigi hazai ragadozónknál eredményesebben vadászik, már nincsen egy fia őzünk sem, sőt a vaddisznó is létszámában csökken. Amióta sakál van Somogy Vármegyében alig van dám szaporulat. ”

Az a dám, amelyik tömeges jelenlétében egészen idáig elzabálta az élőhelyet a világhírű lábodi gím elől!

Persze ki nem védi meg a sajátját? A vadászok felvették a sakál által odahajított kesztyűt és elkezdődött a nádi farkas intenzív vadászata.  Bizony figyelemre méltó eredmények születtek és amikor az eddigi elejtett egyéni teríték már túl van az 1800 db elejtett sakálon (ezt egyetlen egy vadász hozta terítékre) akkor bizony elborzadva gondolunk bele, hogy ennek hányszorosa járhatja még a területet!

A napokban tartottak Magyarországon egy sakál szimpóziumot, több európai ország kutatóinak a részvételével és rengeteg tapasztalati megállapítást tettek. Többek között azt is, hogy a sakál intenzív vadászatára a vadfaj nagyobb alomszámú kölykök felnevelésével reagál. Így az intenzív vadászat értékelhetően nem csökkenti a populáció valós létszámát.

A fehér színű változatok megjelenését a házi kutyával történő hibridizációval magyarázzák, mivel a fehér színváltozatok DNS vizsgálata során ős kutya géneket is véltek felfedezni.

Szóval itt van nekünk ez a toportyán és nagy valószínűséggel a jövő évszázadokra is itt fog maradni.

Egy dolog biztos, hogy csupán vadászati eszközökkel (csapdázás, fegyveres elejtés) a sakál létszáma nem szorítható vissza. Szükséges lenne a nagyvad etetésének megtiltása a szabad vadászterületeken, az országosan hatalmas mennyiséget kitevő, tonnaszám képződő zsigernek a vadászterületről történő elszállítása, a túlszaporított nagyvad létszámának brutális lecsökkentése, mert minél több a vad, annál több ragadozó képes azt dézsmálni!

El kellene végre kezdeni tiszta vizet önteni a pohárba!

Írta és fényképezte: A vad és környezete Facebook csoport szerzője: Horváth Zoltán

 

 

 

Vadászat

A rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.

Fotó: OMVK

Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.

Fotó: OMVK

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!

Fotó: OMVK

A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.

Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom