Kiemelt cikk
Hagyomány és haladás: vadászat közben vizsgáztatták a kutyákat Siófokon – Interjú Pomázi Ágostonnal – GALÉRIA
Pomázi Ágoston jól ismert vadászkutyás bíró Somogy megyében, akit nagy tisztelet övez nemcsak a Sióvölgye Vadász Egyesületnél, hanem megyeszerte is. Sőt! Országosan ismert és elismert szakember. A vadgazdálkodásunk egyik doyenje, akinek hitvallása, hogy a vadászkutyákat vadászat közben kell minősíteni, ahol persze a kutyavezetők is mérlegre kerülnek. Az Agro Jager News őt kísérte el Siófokra, ahol a nagy tapasztalatú szakember a vadászati alkalmassági vizsgára jelentkező kutyák mellett, két bírójelöltjét is vizsgáztatta, hogy a kutyák mellett ízleljék meg az efféle munkavizsgákat, mert különleges szegmense az ágazatunknak: a kutyásvilág.
Középen Pomázi Ágoston, vezető VAV bíró, míg a képen bal oldalon Gáspár Tibor, míg jobb oldalon Szabó Krisztián bírójelöltek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Pár szóban mesélnél arról, hogyan csöppentél a vadászatba? Itt vannak annyira fiatal hajtók, vadászok, akik már úgy nőttek föl, hogy te Guszti bácsi vagy, a Somogy megyei kynológus. Sok időt megéltél, kérlek mesélj egy kicsit magadról – miattuk is, ha kérhetlek!
Rákosligeten születtem, ott nőttem fel. Ma Budapesthez tartozik. Nagyon szerettem volna Sopronban tanulni, de helyhiány miatt nem vettek fel. Ez akkoriban így ment, ha nem volt az embernek hátszele, akkor nem sikerült. Márpedig nekem nem voltak politikai kapcsolataim. A családban egyébként senki nem volt vadász. Gimnáziumban érettségiztem, aztán elektrotechnikusként indultam el. Élni kellett, de mindig bennem volt valami hiányérzet. A kettes Metrót építettük akkor és én jelentkeztem Óladra vadász, vadtenyésztő levelező képzésre. Sokat utaztam és a mai napig hálás vagyok azoknak a srácoknak, akikkel együtt dolgoztam, mert segítettek, pedig mindenki tudta, hogy ott fogom hagyni őket. Mikor meglettek a papírjaim, beballagtam az Attila útra és kerestem az erdészet igazgatóját. Fogadott. Meghallgatott, de állást nem tudott adni, azonban nem eresztett el. Telefonált és így kerültem az Ikarus Gyári Dolgozók Vadásztársaságához, vadőrnek. Akkor eldőlt a sorsom. Rendes ember volt. Segített. Sosem felejtem el.
Siófokon, a Sióvölgye Vadász Egyesületnél változatos a vadászterület Fotó: Trencsényi zoltán
Meddig dolgoztál vadőrként? Milyen kutyáid voltak?
A kutyások német juhásszal kezdtek, nekem is az volt. Aztán jöttek a vizslák, a magyarok, a németek, sőt magyar agaram is volt. Az első kutyám 1965-ben került hozzám. hivatásos vadászként vagy szebben, vadőrként 1974-ben kezdtem. Ecser, Maglód, Gyömrő, Vecsés tartozott hozzám. Úgy hatezer hektáros volt vadászterület. Nyolc évet húztam le. Aztán jött a nagy kiugrás, mert a Felsőbabádi Állami Gazdaság Főágazatához kerültem és a MAVAD élővad telepén dolgoztam. Ott koncentrálódott az ország mezei nyúl exportja és ott készítettük elő a szállítmányokat, indítottuk a mezei nyulat és persze a fácánt, nyugatra. Onnan csoportvezetőként átkerültem Üllőre és az idegenforgalmi és élővad telep vezetőjének neveztek ki. Mikor ezt felszámolták, akkor a MAVAD vadászati és vadgazdálkodási szakértőjeként és a kynológia bizottság tagjaként dolgoztam. Akkor még csak a MAVOSZ, azaz a Magyar Vadászok Országos Szövetsége létezett és elindítottuk egy korszakokat megelőző vadászkutyás programot. Engedték, mert kellettek a jó kutyák, hiszen a külföldi vendégek a teríték után fizettek és országos viszonylatban szükség volt a jól képzett, igazi munkakutyákra, amelyek lehettek családi kedvencek, de alapvetően munkakutyák voltak!
Munka közben egy magyar vizsla Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Milyen program volt ez pontosan?
A Vadászszövetség, amely a kamara mellett ma is létezik, felvette és kiépítette Gödöllővel a kapcsolatot és egy egyedülálló, ma is kuriózumnak számító pályát épített. Gödöllőn kotorékebeket, vaddisznóhajtásokra és apróvadvadászatokra készítettük fel a kutyákat és persze a kutyavezetőket. Úgy 1985. körül lehetett. Hatalmas igény jelentkezett, hiszen az 1970-es évek közepére elhatározták, hogy visszahozzák a nagyterítékű apróvadvadászatokat, ami sikerült is, de ahhoz a szakszemélyzet mellett a kutyásokat is képezni kellett. Támogatókra talált és a vadászat mindenen felülemelkedett. Összefogást hozott és sikerült megoldani a felmerülő kérdéseket és elindultak a tanfolyamok, no meg persze a vizsgák. A régi MAVOSZ szabályzatot akkor írtuk meg, akkor született meg az ötlet, hogy vadászatok közben kell értékelni a kutyákat. Az ötletemet elfogadták, bevezetésre került.
Balról Teplán László barna színű labradorjával Daisyvel, és Missyvel, középen, ifj. Skerlecz Tamás, míg a kép jobb oldalán Szabó Krisztián VAV bírójelölt Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Hogyan képezték a kutyákat, hogy kellett változtatni a szabályzaton?
Társasvadászatokra kellett kutya, megkerülhetetlen volt, de a vadászokban az alakult ki, hogy a társasvadászat elrontja a kutyát. Ez nem volt így igaz és meg kellett tanítani, hogy a kutya a többi kutyával közösen, akár 10-20-30 kutyával együtt dolgozzon. A régi tanítási technikák között ez nem szerepelt, akkor kezdődött ez a munka. A nyitás a vadászatban hamar elkezdődött és egyszer csak megjelentek a retrieverek. Teljesen más a vadászati stílusok. A vizsláktól elvárták, hogy a standon nyugodtan üljenek, de erre nem igen alkalmasak, mert bennük van egy olyan attitűd, hogy kicsit maguknak is vadásznak! A vizsla szeret vadászni, össze is szedi a vadat, de a retriever képes egész nap fáradhatatlanul ezt egyforma tempóban produkálni. Megismertük ezeket a kutyákat és azóta is kedvelt vadászkutya-fajták. Tehát a külföldi vadászok számára rendezett vadászatokra készítettük fel a kutyákat. Felsőbabádon, majd a Balatonfenyvesi Állami Gazdaságban. Barátom, Szénási János közreműködésével nagy port vert fel. Jól sikerült!
Gáspár Tibor VAV bírójelölt Siófokon, a Sióvölgye Vadász Egyesület területén Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A rendszerváltás után eltelt 10 év és 2000-ben új szabályzatot adtatok ki! Mi változott, mi történt?
Megszületett a kamarai törvény és felállt a vadászatra jogosultak mellett, a sportvadászok érdekképviselete is. Szakbizottságok alakultak és 1998 és 2002 között belevághattunk egy reformmunkába, amely ma is hatással van a szakmára. Mikor Pest megyei fővadász voltam, hatalmas rálátást kaptam a megyére, a társaságokra és olyan területeket kerestem, ahol a terítékadatokból kitűnt, hogy ott nem csak vadásznak, hanem a kutyás élet is erős. Nekem nem arra volt szükségem, hogy a vezetés támogassa, hogy vadászatokon összejöhessenek a kutyások, hanem arra, hogy a tagság is élvezze a kutyások munkáját a vadászatokon és a terület alkalmas legyen arra, hogy a hajtások között, változatos terepen ismerjük meg a kutyákat. Az érdemi munka akkor indult be. Hatalmas egyeztetések, harcok, érvek emelkedtek felénk, de összefogott a szakma és a kamara felállította a saját vizsgarendszerét: így csak az lehet ma is VAV vizsgabíró, aki maga is vadászik. Ezt nehezményezte az FCI és a MEOE, de szerencsére ma sem változott. Persze, a soraink között vannak ilyen területen dolgozó kollégák is, csakhogy érvényes vadászjeggyel is rendelkeznek!
Ferenczi Zsombor indítja magyar vizsláját: a kutyáknak vízből is vissza kellett hozni a lőtt vadat. Fotó: Teplán László
Ismert tény, hogy a hivatalos kamarai bírálati lapon túl „Guszti bácsinak” egyedi pontrendszere is van! Számodra mi a legfontosabb?
A lőtt vadat a kutya hozza vissza, de a lövés, a vad kelése előtt és a visszahozás során különféle szabályoknak kell megfelelnie egy jó kutyának. A behozás vagy a visszahozás a kutyánál ösztönszerű, ezt használjuk ki, de ahhoz, hogy a kutya ne tegye tönkre a vadászatot, fegyelmezettnek kell lennie. Ez az igény különösen akkor jelentkezett, amikor a nagyterítékű vadászatokat szervezték. Ahol nagyon sokszor a hajtósornak meg kell állni, mert a leálló sor nem képes még újratölteni. Ha ilyenkor beugrik egy kutya és azt nem tudjuk visszahívni, az egész éves munka kárba veszhet. A kritériumrendszer összetett, ahogyan egy kutyának is összetett feladatokat kell végrehajtani és egy jó vadászkutyának feladatokat kell megoldania, gyorsan kell eldöntenie, mit és hogyan csináljon. Mindezeket együttesen kell vizsgálni!
A szajkó mindig becses vadja az elejtőnek Fotó: Trencsényi Zoltán
Ragaszkodásod miből fakad, hogy a vadászaton akarod vizsgálni a kutyákat?
Különféle szempontokat határoztam meg, hiszen az egész napi munka alapján tudjuk csak eldönteni, hogy valóban alkalmas-e vadászatra egy-egy kutya? Mesterséges körülmények között feladatokat, részfeladatokként hajtatunk végre a kutyával. Ott hibázni nem lehet. Egész nap azonban előfordul, hogy a kutya hibázik, de azt bíráljuk, milyen rendszereséggel vét? Mesterséges körülmények között nem tudom megítélni a kondícióját, hogy különféle terepen, hogy viselkedik. Mondok egy példát. A nádban előfordul, hogy elveszti a vezetőjét, de vajon megkeresi-e? A vizsgán a gáton haladva ráláttam a teljes hajtásra és figyeltem a kutyák mozgását s persze kiemelten fontos, hogy miként viselkedik a többi kutyával, és a többi vadásszal.
A vadászterületek megannyi helyen utakkal, sokszor vasúttal is szabdaltak. Fontos, hogy a kutyák visszahívhatók legyenek Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Honnan indultunk, merre tartunk?
Volt olyan idő, amikor a kutyavezetőknek felszerelése sem volt. Még pórázt sem hozott. Láttam olyat, hogy madzagon voltak a kutyák. Ezt meg kellett szüntetni. Ma már kulturáltan jelennek a vadászok, a hajtók. Azonban nem mindig teszik vezetékre az ebeket. Elveimmel ez ellentétes: a hajtás szüneteiben vegyük pórázra, mert a több kutyával ilyenkor vesznek fel olyan rossz szokásokat, amelyek nem valók a vadászatra. Ma már az is kikopott, hogy kutyák döntsék el a rangsort egymás között. Nem engedjük ezt és ez is ritkán tűnik fel. Vadászatban, a kutyák között nincs rangsor, nem ők döntenek, hanem mi és rangsor helyett a feladatra szükséges koncentrálniuk. 2000-ben indítottunk bíróképzést is és 2001-ben 42 bírónk dolgozott, ma 200, de a szakmai értékek nem veszhetnek el. Azt nemcsak szinten kell tartani, hanem törekedni kell, hogy ne csak szélesítsük, hanem erősítsük is a szakmai alapjainkat. Kikopnak azok a formációk, amikor 10 kutya ugrik a vadért. Ne menjen, csak kettő. A többit hívjuk vissza! Nem baj, ha ugrik, de tudjuk visszahívni! Az őzzel szemben közömbös legyen. Minden apróvadvadászaton látunk őzet, de a kutya ne űzze. Ha a kutya hívásra nem jön vissza, azt ki kell zárni. S persze vadászaton ne fegyelmezzük a kutyát és ne is rugdossuk. Ott elsősorban a vadásztársat kell kizárni vagy éppen a hajtót. Ezek ma már nagyon ritka jelenségek. Határozottan és jó irányba változott a vadgazdálkodás, de a szakmaiság, a követelmény rendszer nem változik. A vadászkutyák alkalmasságát csakis természetes körülmények között, azaz vadászatokon lehet mérni. Egy kutya vonatkozásában nemcsak én, hanem a gyakorlat és a vadászatokon résztvevők szoktak a legkritikusabban ítélkezni. Az építő jellegű, korrekt vélemény és a kritika nélkül nem lehet továbbfejlődni. Képzett, iskolázott szakemberek kellenek, ahogyan a kutyáinktól is ezt várjuk el. Kinőttük már azt a világot, hogy majd megtanulja. Ez ma már kevés. Ha hibázott az ember, ha hibázott a kutya, azt nem megmagyarázni kell. Úgy kell jönni a vadászatokra, hogy minden jól működjön és persze tanulni, gyakorolni – szoktam mondani, nem csak a kutyának.
Szépen, takarosan felkerülnek a kakasok az UAZ oldalára Fotó: Teplán László
Vadászaton mit figyeltek még?
Mesterséges körülmények között a kondíciót nem tudjuk vizsgálni, de egy egész napos vadászaton, a kutya állóképessége megmutatkozik. Általában a délelőtti órák jól telnek, de délután előfordul, hogy nógatni kell a kutyát. Egyforma lendületet, egyforma hozzáállást várok el, stabil kiegyensúlyozott munkát. Szenvedéllyel vadásszon a kutya és jókedvű legyen, hogy a gazdájával, a többi kutyával lehet. Élvezze a sikereit és ezt mi értékeljük, amit a kutya megért. Legyen kapcsolat az ember és a kutya között. Előfordul, hogy a kutyáknak szorosan együtt kell lenni. Tanulják meg egymás közelségét és azt, hogy több kutya is van, mindegyik fontos.
Lőállásban idősebb Teplán László Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Két bírójelölted is veled tartott, őket is értékelted?
A bíróink magasan képzettek. Ismerniük kell az összes vadászkutyafajtát, a vadászati stílusokat és a fajtákra jellemző keresési szokásokat. Elvártam tőlük, hogy egész nap figyeljék a kutyákat s egész nap a hajtósoron, a vadászatvezető engedélyével változtassák a pozíciójukat. Figyelték a kutyákat. Örültem neki, hogy egymás között is kommunikáltak és hozzá kell tennem, hogy maguk is hosszú évtizedeket töltöttek el a vadászatban a vadgazdálkodásban. Jó szakemberek. Kellenek a vadászkutyás bírói karba.
A Bakonyból hideg szél érkezett, örültünk, ha a sűrűkbe keveredtünk! Fotó: Trencsényi Zoltán
Mindig van egy-egy különleges élménye a bíróknak is. Siófokon volt-e ilyen?
Természetesen! Sok kutya jelentkezett vizsgára, sokan voltunk és a bírójelöltek jelezték, hogy akadt egy, talán lövésfélő, vagy lövésgyenge kutya. az első hajtás szünetében kiderült, hogy a kutyával nem vettek még részt vadászaton, de rendkívül érdekes helyzet állt elő, hogy minden feladatot végrehajtott. Így engedtük tovább a hajtót, aki egyébként ráadásul nem is vadászik és figyeltük, az egyébként rendkívül értelmesen viselkedő, német vizslát. A vadászat okozta rengeteg új élmény és a rengeteg impulzus megzavarta az elején, de látta a körülötte dolgozó kutyákat és felvette a ritmust. Figyeltük, hogy összeköti a durranást a madár leesésével és a nap végére a kutya tökéletesen dolgozott. A kutyához türelem kell és lehet, hogy mesterséges körülmények között egy jó adottságú kutya pályáját megtörtük volna, kizártuk volna a tenyésztésből. Ehelyett a vadászatvezető felajánlotta, hogy a következő vadászatokon is csatlakozhat hozzájuk, hiszen jól felkészített, jól dresszírozott kutyával érkezett. Ezek az élmények azok, amelyekért érdemes ebben a szakmában dolgozni.
Trencsényi Zoltán: “Csak hajtó vagyok, ne lőjetek!” Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Sokan kérdeztek tőled, most én is kérdezek? Sokszor hosszú utak után érkezünk meg egy-egy vadászterületre, ahol jó esetben ismerik egymást a kutyák, sőt látom, hogy örülnek is egymásnak, mikor találkoznak. Szabad-e engedni ilyenkor az ugrálást vagy pórázra kell venni?
Természetesen igen. Nekünk is kell mozogni, hiszen meglátogatjuk a konyhát, iszunk egy kávét. A kutyának is jár. Kiugrálja magát, körbeszaladja a vadászházat. Nyilván a kutya is örül, de 10-15 perc után vegyük pórázra és az eligazításon már minden kutya a gazdája mellett legyen.
Ifj. Kersák György, akit a társaságban mindenki csak Gyurcinak szólít, rendszeresen három magyar vizslával érkezik vadászni Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Mit ajánlasz azoknak a vadászkutyásoknak, akik városban élnek, ők mire figyeljenek, hogyan képezzék a kutyáikat?
A kutya felkészítése sokféle módon történhet. Ezek közül egyet nem ajánlok, mert az a kutya életében törést jelent, hogy bentlakásos intézménybe adjuk. Munkakutya kell, ez megkerülhetetlen, de látjuk, hogy megviseli, rosszul éli meg, bizalomvesztésnek fogja fel. A Vadászati törvény egyértelműen rendelkezik, hogy lakott területen kívül a kutyát pórázon kell tartani. Hogy mi a megoldás? Tapasztalataim azt mutatják, hogy vegyük fel a kapcsolatot a helyi vadászatra jogosulttal és ők általában ki szoktak jelölni egy-egy olyan területet, ahol a vadászkutyások kijárhatnak, de javaslom, hogy akkor is megkülönböztető nyakörvet helyezzünk fel a kutyára! Ez kell a jó viszonyhoz is, mindannyian vadászunk, tiszteljük meg egymást, hogy a szabályokat, a törvényeket magunkra vonatkozóan is kötelező érvényűnek vesszük.
Hagyomány és haladás: Siófok, vadászati alkamassági vizsga Fotó: Teplán László
Hogyan értékeled a siófoki vizsgát?
Az elnökkel, Skerlecz Tamással és Kersák Györggyel, a vadászmesterrel régi jó kapcsolatban állunk. Itt tagság is elkötelezett a kutyák mellett és amúgy is sok kutya dolgozik, egy-egy családnál kettő, három is! A Sióvölgye Vadász Egyesület ilyenkor mindig olyan területeket jelöl ki, hogy a fasoroktól a nádasig, az erdőn át, a vizes feladatokat is tudjuk teljesíteni. Fontos, hogy őzzel is találkozzunk a hajtásban. Jól dolgoztak a kutyák, láttunk mezei nyúl megállását is és visszahívásokat. Fiatal kutyákat és rengeteg fajtát. Persze a vadászkutyások mind ismeretlenek voltak és ilyenkor a kutyavezetőket is bíráljuk. Fújt a szél, így szél alatt és széllel szemben is jól dolgoztak. Láttunk ragyogó visszahozásokat, például egy kutya a Sión túlra eső fácánt kutatta fel a szemközt lévő gyékényesben, majd úgy hozta át, hogy a fácán szárnya takarta a szemét, de ennek ellenére nem tette le. Izgalmas vizsgapillanatok voltak mindannyiunknak. Szállingózott a hó, fújt a szél, már-már nehéz körülmények alakultak ki. A délutánig tartó vadászaton minden kutya eredményesen dolgozott és teljesítették a vizsgát.
A Vadászati alkalmassági vizsga végén, terítéknél. Fotó: Teplán László
Megkerülhetetlen, hogy egyes megyékben rendszeressé vált a reggeli rendőrségi ellenőrzéseken a VAV munkavizsgák ellenőrzése is. Értékelnéd ezt?
Két éves kor felett kötelező, hogy a vadászatra jelentkező vadászkutya VAV munkavizsgával rendelkezzen. Somogy vármegyében együttműködési megállapodást kötöttünk a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal és ők rendszeresen elkérik a vadászkutyák papírjait is. Az eljáró hatóság azonban nem ők, csak értesítenek bennünket. Ezt az irányt nagyon helyesnek tartom és egy-két megyében határozottan működik is. Hozzá kell tenni, hogy nem a kutyavezetőt fogják szankcionálni, hanem a vadászatra jogosultat, amelynek a mértékét 100 000 forintban maximalizálták. Úgy gondolom, hogy egy jól felkészített vadászkutyának ez nem jelenhet gondot és elvárható követelmény, mi több az értékét, különösen a tenyészértékét sokszorozzuk meg a kutyáinknak. 50 év vadászati múlttal jószívvel ajánlom mindenkinek…
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fényképezte: Teplán László, Trencsényi Zoltán, Dr. Szilágyi Bay Péter
Kiemelt cikk
Megnyitotta kapuit a 30. FeHoVa – GALÉRIA
A jubileumi, a 30. Fegyver, Horgász és Vadászati kiállítás sok érdekességet, bejelentést és főképpen megerősítést hozott, hiszen Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, a megnyitón mindenkit megerősített abban, hogy a hangtompítókat bárki szabadon megvásárolhatja, használhatja Magyarország területén. Dr. Nagy István agrárminiszter a mezőgazdaság és az erdészet számára hozott friss híreket, miközben Dr. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár már Magyarország közelgő soros elnöksége kapcsán hangsúlyozta, hogy fontos időszak előtt áll hazánk. Budapesten, a FEHOVÁ-n, 17 ország, 200 kiállítója mutatkozik be, amely a Kárpát-medence legnagyobb kiállításává nőtte ki magát.
A 30. FeHoVa megnyitója előtti pillanatok. A képen balról jobbra: Dr. Dérer István, a Mohosz főigazgatója, Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője, Dr. Nagy István agrárminiszter, az Agrárminisztérium vezetője, Dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar VAdászati Védegylet választmányi elnöke és Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedek legszabadabb, legkötetlenebb Fegyver, vadászati és horgászati kiállítása az idei, 2024-es, a jubileumi 30. FEHOVA és csak kapkodta a fejét, még az is, aki nap, nap után követi a vadgazdálkodás, a természetvédelem és magában, az agrárszektorban bekövetkezett változásokat.
Bár nem foglalta össze senki, de mégiscsak integrált szemlélet mellett, a szektor ágazatait nem egymás kárára, hanem azok lehetőségeit erősítve, egymás javára lehet fejleszteni. Nagykövetek, államtitkárok, külföldi delegációk sora érkezett a FEHOVÁ-ra, amely igazi színes, nemzetközi kiállítássá szélesedett.
Köszöntő: Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy kicsit mindenki sajátjának érzi a kiállítást, s az, hogy a vadászok és a horgászok egy időben találkoznak, számára jelzés értékű. Közel egymilliós ez a két szakma, a szabadidős tevékenységben résztvevők nagyságrendje, s ez már jelentős erőt képvisel. Ha ekkora tömeg megmozdul, biztosan képes tenni a környezetéért, amiben a FEHOVA egy gyűjtőpontja ezeknek a szakmáknak, ezeknek tevékenységeknek. Kiemelte, hogy a harmadik, önálló program a kutyashow, amelyre mindenkinek érdemes benézni, hiszen nemcsak hobbykutyákat, társállatokat, hanem profi, munkakutyákat is meg lehet tekinteni és meg lehet ismerkedni a különféle hazai és külföldi kennelek tulajdonosaival.
Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Aki kilátogat a Fegyver, horgász és vadászati kiállításra, már megszokhatta, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, egyfajta beszámolót tart a megnyitó napján. Bár a szakma már értesült róla és tudvalevő, de mégis az elmúlt évek, évtizedek szinte megoldatlan kérdésköre volt a vadbalesetekkel kapcsolatos helyzet: különös tekintettel az autópályák mentén, a kerítés és az úttestek közötti zöld területekről beugró vad okozta balesetekre és az azok utáni kártérítési felelősségre. Magyarul: ki felel ezekért a balesetekért, kinek kell megtéríteni az okozott kárt. Másik ilyen sarkalatos kérdés volt az utakon történt balesetek kapcsán az, hogy a vadászatra jogosultak felelősségét nem állapították meg abban az esetben, ha a vad nem emberi zavarás miatt lépett az úttestre és okozott balesetet.
Solymászok és magyar kutyafajták a jubileumi, 30. FeHoVa megnyitó ünnepségén. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Az elmúlt hónapokban a vadkár kérdése neuralgikus ponttá fejlődött a vadgazda és a mezőgazda között. Semjén Zsolt bejelentette, hogy február 7-én a Karmelita kolostorban minden ágazati szereplővel egyeztettek és konszenzusra jutottak. Bár a törvény egyértelműen fogalmaz, hogy kinek, mi a feladata a vadkár megelőzésében, de hangsúlyozta, hogy minden szereplőt arra kér, hogy kárigényét lehetőség szerint peren kívül érvényesítse. A károkat a település jegyzőjének kell bejelenteni, a káresemény bekövetkezésétől számított 5 napon belül. Fontos, hogy eddigi 5 éves elévülési időt 30 napra szűkítették és pontosan 30 napunk áll rendelkezésre a peren kívüli megegyezésekre is. A vadlétszám témaköre, hogy egyes régiókban mekkora lehet a vadállomány nagysága – nem kérdés. Meghatározása, pontos becslése az Agrárminisztérium feladata, de ebben szeretné, ha a Magyar Tudomány Akadémia is bekapcsolódna. Fontos, hogy megnyugtató és a lehető legátfogóbb képet kapjunk a magyar vadállományról és annak nagyságáról. Megfontolt, nyugodt, gyakorlati kutatásokra alapozott, minden szereplő bevonásával elkészített döntéseket kell hozni, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak.
A lősport és az ifjúsági vadászat kapcsán a néhai Igaly Diána olimpikonunkat hozta fel példának, aki, ha 18 évesen kapott volna először lőfegyvert a kezébe, bizonyosan nem ér el olyan sikereket, mint így. Ehhez meg kellett teremteni a jogszabályi hátteret és ugyanolyan vizsgákat kell teljesíteni az ifjúsági vadászoknak is, mint a felnőtteknek. Azzal a kitétellel, hogy a sörétes fegyver mellett, csak és kizárólagosan .22-es kaliberű golyós fegyvert tarthatnak. Társasvadászaton nem, csak egyéni vadászaton, felnőtt érvényes fegyvertartási engedéllyel, vadászjeggyel rendelkező vadásszal mehetnek vadászatokra.
Svéd hangtompítók a Reflex vadászbolt standján. Balról Ondrék Róbert, a Hozam Zrt. vezérigazgatója, míg jobbról Albert Attila, a Frommer Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager
A hangtompítók engedélyezése mögötti egyeztetésekről is lerántotta a leplet. A szakma tudta, hogy nagy viták álltak e mögött, de kiemelte, hogy az észérvek mentén döntöttek. Kizárólag szakmai kritériumok voltak azok, amelyek után lehetőséget nyitottak ennek az eszköznek a használata előtt. Fontos, hogy a hangtompítók használatával nem nyugtalanítja a vadállományt a hivatásos vadász, a természetvédelmi őr. Nem zavarja továbbá a lakosságot és a vadászok hallását is védi. Azonban keveset lehetett arról hallani, hogy a külföldről hozzánk érkező vadászok sok esetben használták, mi több az Ausztriából érkező vadászok esetében kötelező is használniuk. Bár könnyen leszerelhető, de a hangtompító nélkül vagy azzal használt fegyver lőképe más és más és újra be kellett lőni a vendégeknek a puskáikat. Másrészt az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett. Akinek van olyan fegyvere, amelyre felszerelheti és rendelkezik adott fegyvertartási engedéllyel, akkor az adott kaliberhez vásárolhat ilyen terméket.
Éjjellátók kérdés köre azonban már bonyolultabb, hiszen a vadászatra jogosultnak meg kell kérnie az engedélyt a vadászati hatóságtól, hogy használhassák az eszközt. Erre mindenképpen ügyelnie kell annak, aki ilyen eszközzel bír és érdeklődjön a vadászatok megkezdése előtt, különösen akkor, ha vendégvadászatra érkezik.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A közigazgatás kapcsán tájékoztatott arról, hogy ingyenessé vált a spíszer bikák bírálata. Mínusz pontos elejtésnél, még ha érmes is a bika, nem kaphat érmet a trófea és már elkészült az országos trófeabírálati protokoll is. A külföldi vendégek esetében ma már nemcsak egy-egy társaság területén, hanem országos viszonylatban, szabadon utazhatnak, vadászhatnak a Magyarországra érkezett vendégek és nem kell minden társaság területén újra és újra engedélyeket váltani. Eközben a határon túli magyarság számára is lehetőség nyílt arra, hogy magyar állami vadászjegyet válthassanak.
A fegyverek műszaki vizsgáztatása kapcsán ma már rutin, hogy az eladáskor kell újra műszakiztatni a fegyvereket, míg a családon belül, ajándékozással, örökléssel megkapott fegyverek, ez alól felmentést kaptak.
Nagy István agrárminiszter köszöntője a 30. FeHoVá-n. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Nagy István agrárminiszter a régió legjelentőseb és leghangulatosabb kiállításának nevezte a FeHoVá-t. Megkezdte az Országos Vadgazdálkodási Tanács a munkáját és a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok is megalakultak. A miniszter kérte, hogy használják a vadászjegyek ügyfélkapus megvásárlásának lehetőségét – sokat dolgoztak azon, hogy ezt be tudjuk vezetni.
Hamarosan, 2025. márciusától indul a digitális beíró könyv és számos, a bürokrácia csökkentésére tett intézkedést készítenek még elő.
Kiemelte, hogy a gím- és a dámszarvas erőteljese erősödése tapasztalható nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Meg kell teremteni az összhangot az ágazat szereplői között. Napjainkban 50 vállalkozás foglalkozik vadhús felvásárlással, amely éves szinten 3500 tonnát exportot jelent, miközben az ágazat 30 milliárd forint forgalmat bonyolít le.
Reviczky Gábor kitüntetésével, amelyet Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vehetett át. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
2020. óta 1700 hektár új erdőt adtak át Magyarországon. Az az uniós cél, hogy 27%-ra növeljék az erdős területek arányát. Ehhez most érkeznek az új támogatások, amelyek a NATURA 2000 területekre, az erdőkárok csökkentésére, az erdei infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani. Ezen kívül még sok más kiírás jelenik meg hamarosan, amely nem csak az erdőgazdálkodóknak fontos, hanem az erdő közjóléti funkciója miatt, mindannyiónk érdeke is.
Az állami erdészetek méltán a magyar vadgazdálkodás zászlóshajói. Az Egererdő Zrt. standján. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
A kormány a vizekre kiemelt figyelmet fordít. Halaink nemzeti kincsnek számítanak. Jelenleg 26 000 hektár halastó biztosítja a lakosság halszükségletét, miközben teljesen megszűnt a kereskedelmi halászat és sikerült visszaszorítani az orvhorgászatot. Bejelentette azt is, hogy készül a Nemzeti horgász és turisztikai stratégia
Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Dr. Kovács Zoltán kiemelte, hogy Magyarország az uniós elnökség kapujában áll. A hazai, nemzeti kérdések mellett hazánknak fontos feladatai vannak és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács magyarországi delegációjának vezetőjeként fontosnak tartja, hogy bemutassuk a magyar eredményeket. Magyarország vadgazdálkodása, természetvédelme azonban csak akkor lehet sikeres, ha a Kárpát-medence egészét integráltan kezeli. A vonuló- és költöző madarak mellett, a vadászható állatfajok megőrzése, állományainak fenntartása kiemelt és egyben nemzetközi feladat is. A hazai vadgazdálkodás mellett az előttünk álló időszakban ilyen feladatokra is számítunk. Méltatta Magyarország, a Magyarországhoz köthető kutatások sikerét s nem hagyta ki, hogy gratuláljon Hídvégi Béla, Dallasban átvett Weatherby-díjának.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D.
Agrogasztro
KÖZLEMÉNY: Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net oldalt
Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.
Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója Budapesten, a jubileumi 30. Fegyver-, Horgász és Vadászati kiállításon.
Az Agro Jager News, a Vadászat.net – Magyarország első vadászati internetes szaklapjának megvásárlásával – 25 éves tartalommal, hazánk legrégebbi és legnagyobb online vadászújságává vált.
Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net internetes vadászati szaklapot, amely 1999-ben indult. 25 év hírei, tudósításai, közéleti tevékenysége, a művészeteken át a vadásztörténetekig, különleges receptek, olyan archív hangfelvételek kerültek az Agro Jager News tulajdonába, amelyre joggal mondhatjuk, hogy a magyar vadászat internetes hajnalára mutatnak vissza. Egy olyan kort mentettünk meg az Agro Jager News égisze alatt, amelyen nagyon sokan dolgoztak a mögöttünk álló 25 évben – tájékoztatott Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.
A Vadászat.net újságot 1999-ben, Preisz Gyula alapította meg, de akkor még nem gondolta senki, hogy milyen jelentősége lehet az első elektronikus cikkeknek. Nem is láttuk valójában, hogy mekkora térnyerése lehet a digitalizációnak. Az oldalra 2000-ben figyelt fel a Nimród Vadászújság akkori főszerkesztője, Dr. Zoltán Attila, aki végül halálig együtt dolgozott az internetes lappal, amely először a Nimród Vadászújság híreit, majd az igen rövid ideig kiadott Hunor Magazin híreit is követte.
Ma a www.vadaszat.net domain címet újra elérhetővé tettük, amely az Agro Jager News felületére mutat és az Agro Jager hírei mellé 22 évnyi tartalmat integráltuk az Agro Jager News adatbázisába, amellyel a lap, mintegy 25 év vadászati híreit bírja.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik segítették ezt a munkát. Személyesen megköszönve Preisz Gyulának, akinek a segítségével első cikkeim országosan jelenhettek meg, s amiatt is, hogy a Vadászat.net oldal miatt keresett meg Dr. Zoltán Attila: azt követően ugyanis 18 évig dolgozhattam a magazinnál.
Az Agro Jager News új rovatokkal, új szolgáltatásokkal, kiterjedt tartalommal, a legújabb RSS szolgáltatással, további kereső funkcióval frissült, amely ma már optimalizált mind okostelefonokra és táblagépekre is.
Engedjék meg, hogy minden régi és új olvasónknak, barátunknak, régi munkatársunknak kellemes időtöltést kívánjak az Agro Jager News csapata nevében.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Kiemelt cikk
ORFK: Tájékoztató a hangtompítók tartásáról
A lőfegyver-kereskedők (forgalmazók), a hangtompító tartására jogosultak számára a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény, valamint a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2023. november 1-jén hatályba lépett módosításáról.
A lőfegyver-kereskedők (forgalmazók), a hangtompító tartására jogosultak számára a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény, valamint a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2023. november 1-jén hatályba lépett módosításáról.
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. § (3) bekezdése szerint a „hangtompító az annak tartására, vagy – ha a hangtompító tartását a
jogszabály a lőfegyver tartására való jogosultság alapján is lehetővé teszi, – a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg, a lőfegyver tartására való jogosultság alapján abban az esetben, ha a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték”.
A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 15. § (2a) bekezdésében rögzíti, hogy a „Hangtompító kizárólag a 35/B. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesíthető”.
A Kr. 35/B. § alapján „(1) A hangtompító tartása engedélyezhető
- – feladatkörére tekintettel – az igazságügyi fegyverszakértőnek, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, az Ftv. 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezetnek, valamint muzeális intézménynek vagy
- a lőfegyver munkavégzési célú tartására jogosult kérelmező számára abban az esetben, ha igazolja, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélye, illetve kijelölése alapján jogosult az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenység végzésére.
- Az (1) bekezdés szerinti engedély hiányában a hangtompítót a lőfegyver tartására való jogosultság alapján jogosult tartani az a személy vagy szervezet, aki rendelkezik
- a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel vagy
- a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel.
- A hangtompító
- az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kizárólag a hangtompító tartására jogosító
engedéllyel rendelkező jogszerű tevékenysége során,
- az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kizárólag az Éltv. 51. § (3) bekezdés i)
pontjában meghatározott tevékenység szabályszerű végzése során,
- a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a sportlőfegyver jogszerű használata során
vagy
- a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadászlőfegyver jogszerű használata során használható.
Egy hangtompító belső felépítése kitöréssel szemléltetve Forrás: FROMMER Fegyverbolt
A Kr. 45. § b) pontja értelmében e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az kaphat engedélyt a hangtompító kivitelére, behozatalára, átszállítására, aki a 35/B. § (1) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik.
A Kr. 47. § (4) bekezdése szerint „A hangtompítónak az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, illetve az ország területén történő átszállításához nincs szükség a 45. § b) pontjában meghatározott engedélyre abban az esetben, ha a hangtompítót jogszerűen birtokló személy rendelkezik a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel. Ilyen esetben a 45. § b) pontjában meghatározott engedélyt a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély helyettesíti, feltéve, hogy a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.”
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
- A lőfegyver-kereskedőkre (forgalmazókra) vonatkozó szabályok
A Kr. 2023. november 1-jén hatályba lépett módosítása a hangtompító forgalmazásával összefüggésben kizárólag az eszköz értékesítésének szabályait rögzíti a Kr. 15. § (2a) bekezdésében, amely szerint a forgalmazási tevékenységet végző a hangtompítót kizárólag igazságügyi fegyverszakértő, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezet, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a
vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezet, valamint muzeális intézmény, sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet, valamint a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesítheti. A Kr. az értékesítés megtörténtének a módját nem határozza meg, ezért annak egyértelmű igazolásra javasoljuk a számla (bizonylat) adása mellett, az átvételi elismervény alkalmazását, valamint nyilvántartó (füzet, könyv) vezetését.
Fontos, hogy a lőfegyver-kereskedőknek a hangtompító értékesítését (készletváltozás) a lőfegyverek központi nyilvántartása felé nem kell bejelenteniük.
Fontos továbbá, hogy a hangtompító haditechnikai eszközként nem tartozik az Ftv. hatálya alá, ezért forgalmazását, kereskedelmi célból Magyarországra történő behozatalát, az ország területéről történő kivitelét, illetve az országon való átszállítását a Budapest Főváros Kormányhivatal Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Haditechnikai Osztály engedélyezi.
Egy hangtompítő szerkezete részmetszettel bemutatva Forrás: FROMMER Fegyverbolt
- A hangtompító tartására jogosultakra vonatkozó szabályok
Az Ftv. 3. § (3) bekezdésének módosításával azon eseteken kívül, amikor a hangtompító megszerzéséhez és tartásához a továbbiakban is rendőrhatósági engedély szükséges, lehetővé vált – a hangtompító felszerelésére alkalmas bejegyzett lőfegyver – esetén az eszköz sport, illetve vadászlőfegyver tartási engedély birtokában történő, külön engedély nélküli megszerzése is.
A hangtompító tartásához a továbbiakban is rendőrhatósági engedély szükséges:
- az igazságügyi fegyverszakértőnek, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, az Ftv. 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezetnek, valamint muzeális intézménynek,
- a hangtompítót állategészségügyi célból tartani kívánó munkavégzési célú lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek.
A hangtompító tartására a lőfegyver tartására való jogosultság alapján – külön rendőrhatósági engedély hiányában – jogosultak: – a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel vagy
– a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személyek vagy szervezetek.
A hangtompító tartását, az országból történő kivitelét, az országba történő behozatalát, az országon keresztül történő átszállítását a vármegyei, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányság engedélyezi. A hangtompítóval kapcsolatos eljárás díjmentes. Fő szabály, hogy a hangtompító kivitelére, behozatalára, átszállítására az kaphat engedélyt, aki a hangtompító tartására engedéllyel rendelkezik. E szabály alól kivételt képeznek a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezők, akik a hangtompító országból történő kivitelére, országba történő behozatalára, országon keresztül történő átszállítására külön rendőrhatósági engedély nélkül a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély birtokában jogosultak, feltéve, hogy a
hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.
A sport, illetve a vadászlőfegyver Magyarország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére, valamint az ország területén való átszállítására vonatkozó Kr. 48. §-ában foglalt rendelkezések betartása mellett az a személy, akinek a hangtompító felszerelésére alkalmas sport, illetve vadászlőfegyverét az európai lőfegyvertartási engedélybe bejegyezték – mivel ezen eszközök jogszerű tartása e lőfegyvertartási engedéllyel igazolható – a hangtompítót, külön rendőrhatósági engedély nélkül, a hatályos európai lőfegyvertartási engedély birtokában behozhatja, kiviheti, illetve átszállíthatja az országon. Az Európai Unió tagállamában lakóhellyel nem rendelkező, sport, illetve vadászlőfegyver tartására jogosult személy – a lőfegyver behozatalára, kivitelére és átszállítására vonatkozó fenti paragrafusban foglaltak betartásával – a hangtompítót szintén külön rendőrhatósági engedély nélkül, a lakóhelye szerinti államban kiadott fegyvertartási engedéllyel hozhatja be Magyarországra, viheti ki az ország területéről, illetve szállíthatja át az ország területén, feltéve, ha a
hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedélybe bejegyezték.
Fontos, hogy külföldön – az Európai Unió tagállamaiban, valamint a harmadik országokban – a hangtompítóra vonatkozóan a hazai jogszabályoktól eltérő szabályozás lehet hatályban, ezért az eszközzel történő külföldi utazás előtt kérjük tájékozódjanak a célországban – és adott esetben a tranzitország(ok)ban – hatályos szabályokról!
ORFK Rendészeti Főigazgatóság
Az ököljog társadalma a gímszarvasoknál
Még egy fagyos reggel
Vadászat – egy életen át
Parókás bak esett a Mogyoróshegy Vt. területén
Tájékoztató a lőfegyverek szabályos tárolásáról
IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
A dél-afrikai trófeabehozatalról
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
