A jövő szakemberei inváziós kaktuszfajok mechanikus irtásában segédkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) területén
Darázsölyvet figyelt meg Völgyi Sándor természetvédelmi őr a Mecsekben
Az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoportjának vezetőjével, Palatitz Péterrel készített interjút a National Geographic a „Falcopolis” felfedezéséről.
Ormányosmedvét figyeltek meg a Börzsönyben, a Hárombarát-nyeregnél. Elképzelhető, hogy a Törökmezőről 2025-ben megszökött példány került elő.
Két érett gímbikát ejtett el egy német vendégvadász Vörösalmán. A 12–13 éves bikák trófeáját 9, illetve 10 kilogramm fölé várják.
A BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi Mentőközpont cikket közölt a Bokszos (UG44) nevű gólya vonulásáról.
Egy visszajáró német vendégvadász eredményes cserkelés során ejtette el a 2019 óta megfigyelt, mintegy 13 éves gímbikát.
Új döntéseket jelentett be az OMVK
Magyarország legnagyobb önkéntes szemétgyűjtési programját idén október 12. és 18. között rendezik meg az Élő Környezetért Felelős Minisztérium támogatásával.
Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban
Koros gímbika esett Szántódon, a SEFAG Zrt. területén
Egy fakó keselyű tűnt fel augusztus végén a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén
Több mint száz ugartyúk gyülekezik a Kiskunság három területén. Egy Kunszentmiklósnál gyűrűzött példány Egyiptomban került elő.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei folyami rákokat mentettek.
Egy, az Egyesült Államokban fejlesztett gabonaféle új lehetőséget adhat a gazdáknak.
Az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja a vonuló madarak útvonalait és telelését Görögországban.
A Szlovák Vadászkamara kezdeményezte a nagy kárókatona állományának gyérítését.
A Vadászkamara szakmai testülete augusztus 25-27-én Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV) bírói képzést szervezett Bugyin, a Forster Vadászkastélyban.
Már több mint 1,5 millió hektárra érkezett kárbejelentés, ebből 1,4 millió hektárt érint az aszály. A helyzet a 2022-es rekordot...
A hőstressz és a vízhiány miatt már a 2030-as években jelentősen visszaszorulhat a kukoricatermesztés az Alföld egyes térségeiben.
A felmelegedés átalakítja a madárvonulás időzítését: egyes fajok később indulnak, mások korábban, miközben több állomány csökken.
