VISSZANÉZŐ (1977): A tarpai vadásztársaság története

VISSZANÉZŐ (1977): A tarpai vadásztársaság története

A tarpai vadásztársaság története 1863-tól

„A közelmúltban megrendezett megyei vadászati kiállítás alkalmából Faggyas Jenő, a vadásztársaság elnöke és dr.Varga Zoltán, a vadásztársaság titkára megírták a tarpai vadásztársaság történetét. Ebből közlünk részleteket:

Fotó: Tarpai Vadásztársaság a 1970-es években. – Jakab Béla, Faggyas Jenő, Hegyi Elek, Jenei Zsigmond, Szász Károly, Ecsedi Béla, Zeke Mihály, Ficze László, középen fehér pulóverben Szabó Pista?, Maticska József, talán Szász Endre?, Jakab János? – Esze Tamás Népe
„…1863 évet írtak, amikor különböző foglalkozású emberek — Esze Elek, Esze Benjámin, Dörfler János, Siti Bertalan, dr. Hőnyi — az akkori korban modern fegyvernek számított előtöltéses egycsövű puskával már vadásztak.
A lőport, sörétet, folytást a puska csövén keresztül juttatták az elsütőszegnél elhelyezett gyutacshoz. Sikertelen lövés esetén az elhibázott vadnak bőségesen volt ideje menekülésre, mert az újratöltés nagy üggyel-bajjal járt.
– A századfordulón kicserélődtek a vadásztársaság tagjai, új vadászok töltötték be a régiek helyét: Madai József, Madai Béla, Madai Károly, Papp Alajos, Debreceni József, Hegyi Béla. Többségükben jómódú emberek voltak, ennek ellenére vadászatukban az üzletszerűség elemei voltak túlsúlyban. A lőtt vadakat a beregszászi piacon értékesítették, természetesen gondoskodtak a család ellátásáról is…
– A vadásztársaság területe 29 600 hold volt. A terület határvonala megegyezett a jelenlegivel, a terület azonban megoszlott a grófi vadászterületre és a vadásztársaság területére.
A grófi vadászterülethez tartozott — az úrbéresi erdőt kivéve — valamennyi erdőterület. A „gróf úr” nagy gondot fordíttatott a vadállomány megóvására, fejlesztésére, mégis megtalálták annak a módját, hogy maguk a vadásztársaság tagjai, de még inkább az orvvadászok sok borsot törjenek az uraság orra alá.
Eladó egy közel 1000 cm³-es quad. Magyarországon forgalomba helyezett, rendszámos, folyamatosan szervizelt, mindössze 12 000 kilométerrel. Alkuképes, de kizárólag a gép mellett! Részletek a képre kattintva érhetők el!
A grófi erdőt 200 méterre nem lehetett megközelíteni. Ha nem mehetett a vadász a grófi erdőre, jöttek a nagyvadak a mezőre. Ez nem a véletlen műve volt, hanem tudatos , csavart észjárásra jellemző cselekedet.
A vadásztársaság tagjai a grófi erdőhöz közel lévő birtokukon lóheréből álló kazlat hagytak télére, azt tömegesen látogatták az erdőn élő nagyvadak. A kazalba befészkelt vadászok így ejtették el zsákmányukat.
A grófi erdőn évente egy-két alkalommal volt nagyvadászat. Ezen 150—200 ember mint hajtó vett részt. Napi bérük 60—80 fillér között mozgott. Károlyi gróf úr nagy szeretettel és szenvedéllyel lőtte a nagyvadat, de nagyon lelkesedett a szalonkavadászatért is. A hajtóknak fegyelmezetten és tisztelettudóan kellett viselkedniük. Mégis előfordult az egyik hajtó bekiabálása miatt nem tudta a gróf meglőni a lövésre érett szarvasbikát. Történt, hogy a hajtó jót akarva elkiáltotta magát „Gróf úr penel a szarvasbika”. A gróf nem értette, hogy paraszti nyelven — tarpaiasan — ez azt jelentette, megy a szarvasbika. A bizonytalanság másodperce elég volt a szarvasnak az életbenmaradáshoz…
– A felszabadulást megelőző években új tagokkal szaporodtak, név szerint Madai Károllyal, Paládi Bélával, Óbis Gyulával, Nagy Alajossal. A társaság elnöke Óbis Gyula lett.
– A felszabadulást követően a vadásztársaság újjászerveződött. Az újjászervezett vadásztársaság helyet adott a régi vadászoknak is, de zömével újakkal egészült ki, az addig nincstelen földhözjuttatottak részére is megnyílt a vadászat szépségének lehetősége.
A társaság, Faggyas Jenő, Márton Károly, Szabó József, Gacsályi Károly, Jakab János, Egri József, Debreczeni Károly, Oláh Elek, Mihály Dezső, Szász Károly, Csapó Endre, Hegyi Elek vadásztagokkal egészült ki. Ez azt is eredményezte, hogy a régi vadászok fokozatosan kimaradtak.
A vadászterületük kibővült a volt grófi erdőkkel. A társulatban fokozatosan, de biztosan javult a fegyelem, ami egyben a tudatos és fegyelmezett vadgazdálkodáshoz vezetett.
A vadászerkölcs új formát öltött, ami annak is tulajdonítható, hogy a belépő új tagok között többen voltak azok, akik a vadászatban a sportszerűséget és nem az egyéni hasznot látták…”

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Forrás: facebook.com

Forrás: Agro Jager News – https://agrojager.hu/vadaszat/2026/11/15/visszanezo-1977-a-tarpai-vadasztarsasag-tortenete/

Önnek is van vadásztörténete?

Küldje el élményeit, fotóit – a legjobbakat megjelentetjük.

Beküldöm