Felszentelték Körösújfalu református templomát – GALÉRIÁVAL

Bár a történelmi Bihar vármegyében járunk, Körösújfalu község azonban ma már Békés vármegyéhez tartozik. Hogy Körösújfaluban volt-e korábban templom, nehéz megmondani, hiszen még száz éve sincs, hogy Iráz-pusztát átnevezték. Egy azonban bizonyos: a helyiek régóta vágyták, hogy legyen ott is, nekik is, templomuk. Hogy a hitélet arrafelé, avagy errefelé erős, mi sem bizonyítja jobban, hogy ma már történelmi tény, hogy Sajtos Jánosné kezdeményezésére házi istentiszteletre is összejöttek a hívek. Igazi filmvászonra illő, a református hitvallást választó ember, olyan igazi, régi, nyakas kálomista a körösújfalusi, akik nem engednek hitvallásukból. S lám, ha nem is egykönnyen, de felépült a körösújfalui református templom. A templomszentelésen Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy Körösújfaluban felépítették az emberek a templomot s eljött az idő, amikor a némaságot fel kell váltania a kiáltásnak, mert az elnémuló nemzeteknek nincs jövője.

A református ember nagy teherbírású, többet is elvisel, mint másféle, mert tudja, hiszi, hogy a Jóisten annyival terheli meg, amennyit elbír. S ha néha úgy is érzi, hogy számára sok, hiszi, hogy képes arra, hogy véghez vigye, mert a Jóisten tudja, hogy elbírja a terhet. Bízik benne. E láthatatlan kapocs köti össze a református embert a teremtővel s emiatt történik az, hogy olyan dolgokat visz véghez a református ember, aminek, ha úgy veszünk, akkor valójában sokszor nincs is racionalitása. Gyakorlatilag ép ésszel fel nem fogható, amit e szövetség képes véghez vinni.

Dr. Fekete Károly püspök kiemelte, hogy a mai kor emberének más kihívásokkal is szembe kell nézni: miszerint, hogyan tudja az igazságtalanságokat kimondani, hogy eközben megőrzi emberi méltóságát, kereszténységét? A szolgalelkűség nagy bűn egy református emberben, ahogyan a hallgatás is. Arról nem is beszélve, ha ki akarunk mondani valamit, de valakitől vagy valamitől félünk az igazságtalanságnak hangot adni. Az elnémuló nemzeteknek nincs jövője és meg kell fogalmazni, majd ki kell állni magunkért és másokért is. Az igazság nem köthet alkut. Ahhoz azonban, hogy bátor legyen az ember, belülről támaszának kell lenni, belül menedékének kell lenni, ami külsőleg azonban már kézzel fogható. Ezt szimbolizálja egy-egy templom, ami az emberek belső összefogásából, hitéből fakad. Körösújfalu megmutatta, a közösség, az összefogás, a vésztői reformátusok támogatásával, – ami ma már mindenki számára látható is, – hogy itt reformátusok élnek. Állnak a falak!

A vallás alapkövei között legalul ott rejtezik a hit és az ígéret, ami kéz a kézben jár. De hol volt a körösújfalusiak életében, hogy bárki megígérte volna nekik, hogy egyszer templomot építhetnek? Ki ígérhette volna meg nekik? Ám hittel hitték, hogy egyszer lesz nekik templomuk. A mai Békés vármegyében két községben nem állt, – a ma ismert világunkban – templom. Az egyik ilyen település Tarhos, míg a másik Körösújfalu volt, emelte ki Dr. Kovács József , a térség országggyűlési képviselője köszöntőjében. Ami igaz, az igaz, de most a vármegye minden településén áll templom s a hitélet gyakorlásához biztosított ma már minden településen hol egy, hol pedig több felekezet temploma is, ami jól mutatja, hogy Békés vármegye vallási élete is színes.

Ha úgy vesszük, a református tömb szívét, lelkét ma is Debrecen adja. 1557-ben, alapításának esztendejében, a Tiszántúli Református Egyházkerület a magyar reformátusság legnagyobb területű egyházkerülete, tizennégy egyházmegyét foglalt magában: a Beregit, Békésit, Biharit, Debrecenit, Érmellékit, Közép-szolnokit, Máramarosit, Nagybányait, Nagykunságit, Szabolcsit, Szatmárit, Szilágyit, Ugocsait, Zarándit. Mára területi nagyságát elveszítette, de a gyülekezetek számát tekintve, – a 414 gyülekezettel – azonban még mindig a legnépesebb kerület Magyarországon.
„Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó”
A református ember feleslegesen nem beszél, de amit vállal, amit kiejt, kimond, kér vagy megegyez, azt betartja. Így összefogással, ha nehezen is, de megépült a körösújfalusi templom, amelyben a Vésztői Református Egyházközségnek kiemelkedő szerepe volt.

Dorcsák Ignác Pál református lelkész emlékeztetett, hogy a faluban ma már nincs általános iskola, de talán gyógyír, hogy a maga nemében különleges megjelenésű és belső terű református templom északi oldalán, olyan nagy méretű teraszajtót terveztek, amely a helyi óvodára nyílik.

A szegedi tervezők, Molnár Péter és Dr. Sódar Péter kiemelték, hogy a XXI. század templom tervezése komoly kihívások elé állította mindkettőjüket, hiszen az archetipikus építkezés mellett, – amely évszázadokon át megszokott, kialakított stílust követel meg, amit keresnek az emberek, – teljesíteni kell azt a funkcióját is egy-egy új épületnek, hogy az betölthesse a közösségi szerepét is.

Az, hogy a körösújfalui református templom kelet-nyugati tájolással épült meg, ha úgy vesszük, szerencsés együttállás is – mesélték a tervezők. A református templomokban a fa felhasználása fontos elem, amit a templom fényjátékaiban is annyira jól sikerült beilleszteni, hogy kora reggel és naplementekor önmagában véve is látványos. Bár a reformátusoknál a templomot elsősorban vasárnapi imádkozásra használják, de a most felépült templom képes a mai felgyorsult világunkban is olyan többletet adni, ami kiemeli a templomot, a vallási tereket, a digitális világ színteréből.

Ahhoz, hogy valaki ezt megélhesse, el kell látogatnia ide, hiszen a templom nyugati falán naplementekor áttörő napsugarak, egyedülálló jelenséget kölcsönöznek, miközben a hosszúkás, de keskeny ablakok az erődtemplomok, középkori hangulatát adják, ami a régi emberek fizikai védelmét is képesek voltak biztosítani.

Szalagátvágás, a templom kulcsai szimbolikusak, nemcsak a lelkész, a templom, hanem az egyházközség életében is, még akkor is, ha enélkül is használták a helyiek. Amikor felkerült a tető, a református gyülekezet, ha úgy vesszük, elfoglalta a templomot. Segíts magadon és az Isten is megsegít – szól a közmondás, ami még szervesen él a bihari ember, a tiszántúli reformátusok szívében.

Itt még szól a népdal, szólnak a zsoltárok a bölcsők felett, a megtartó istenben vetett hit a mindennapok szerves része: mi sem bizonyítja jobban, hogy palástos lelkészek tömege vett részt a templomszentelésen. Jó szokás szerint, szeretet-vendégség nélkül senki nem indulhatott hazafelé. Rendes bihari paprikással, tepsis töltött káposztával kedveskedtek a helyiek, mert Dél-Békéstől Szilágy megyéig, minden honnan érkeztek a reformátusok Körösújfaluba.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
jogász, agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász
![]()
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Forrás: Agro Jager News – https://agrojager.hu/emberek-eletek/2025/06/01/felszenteltek-korosujfalu-reformatus-templomat-galeriaval/
Önnek is van vadásztörténete?
Küldje el élményeit, fotóit – a legjobbakat megjelentetjük.



























































































































































