A nyár megerősítette: hamarabb szorulhat ki az Alföldről a kukorica, mint korábban vártuk

A nyár megerősítette: hamarabb szorulhat ki az Alföldről a kukorica, mint korábban vártuk

A hőstressz és a vízhiány miatt már a 2030-as években jelentősen visszaszorulhat a kukoricatermesztés az Alföld egyes térségeiben.

A 2026-os nyár példája a kukorica termésének csökkenését mutatja a hőstressz és vízhiány miatt.

A kukorica évtizedeken keresztül a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb növénye volt. A jövője azonban egyre bizonytalanabb és ennek egyik legfontosabb oka nem önmagában a magasabb hőmérséklet, hanem a hőstressz és a vízhiány együttes erősödése.

Ábra: Klímapolitikai Intézet

A 2026-os nyár ezt különösen látványosan megmutatta. Az elmúlt 30 évben Magyarország, ezen belül az Alföld éghajlata jelentősen melegedett, miközben a csapadék időbeli eloszlása egyre szélsőségesebbé vált: a tenyészidőszakban gyakoribbá és hosszabbá váltak a száraz időszakok, miközben a csapadék egyre inkább rövidebb, intenzívebb eseményekben érkezik. Az elmúlt öt évben különösen gyakran tapasztalhattunk olyan nyarakat, amikor az extrém hőség és a tartós, extrém csapadékhiány egyszerre jelentkezett.

És itt válik igazán érdekessé a történet.

A kukoricának nem egyszerűen az a problémája, hogy melegebb lesz. A magasabb hőmérséklet fokozza a párolgást, növeli a légkör vízigényét, gyorsítja a növény fejlődését, miközben a kritikus fejlődési időszakokban – különösen a virágzás és szemképződés idején – a vízhiány és a hőstressz együttesen drasztikusan csökkentheti a termést. A kutatások szerint a kukorica Magyarországon különösen érzékeny az aszályra, és a talajvízszint hosszú távú csökkenése is kimutathatóan rontotta a kukoricatermést az Alföldön.

Ez pedig egy fontos változást jelenthet a magyar mezőgazdaságban.

Nem az történik, hogy egyik napról a másikra eltűnik a kukorica. Hanem az, hogy egyre több évben válik olyan magas kockázatúvá a termesztése, hogy bizonyos területeken más növények gazdaságosabb választássá válhatnak.

A mostani folyamatok alapján pedig könnyen lehet, hogy az Alföldön ez a változás jóval hamarabb következik be, mint ahogy néhány évvel ezelőtt gondoltuk.

A korábbi becslések még jellemzően a század közepére, illetve második felére tették a kukorica jelentős visszaszorulását a legmelegebb és legszárazabb térségekben. A mostani éghajlati folyamatok és az elmúlt évek szélsőséges tapasztalatai azonban arra figyelmeztetnek, hogy egyes alföldi térségekben már a 2030-as években elérhetjük azt a kockázati szintet, amely korábban csak egy évtizeddel későbbre tűnt valószínűnek.

A kérdés már nem az, hogy termeszthetünk-e még kukoricát az Alföldön, hanem az, hogy megéri-e majd rendszeresen kukoricát termeszteni ott, ahol egyre gyakoribbá válnak a 2026-oshoz hasonló évek?!

MEGJEGYZÉS: Ez már egy új, frissített előrejelzés. Még 2026 nyarának elején is úgy számoltunk, hogy az Alföldön a kukorica jelentős visszaszorulása körülbelül egy évtizeddel később következhet be. Az elmúlt öt év és az idei nyár tapasztalatai, a gazdáktól kapott adatok, illetve az éghalati forgatókönyvek azonban azt mutatják, hogy ez a folyamat jóval hamarabb bekövetkezhet, ezért a korábbi becslést felülvizsgáltuk.

Forrás: Agro Jager News – https://agrojager.hu/mezogazdasag/2026/09/07/a-nyar-megerositette-hamarabb-szorulhat-ki-az-alfoldrol-a-kukorica-mint-korabban-vartuk/

Önnek is van vadásztörténete?

Küldje el élményeit, fotóit – a legjobbakat megjelentetjük.

Beküldöm