Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Országszerte gőzerővel halad az őszi kalászosok vetése. A rendkívül kedvező időjárás és az október elején érkezett országos eső még a Tiszántúl, hónapok óta száradó és megkeményedett talajait is, művelhetővé tette. Széles kínálatban megannyi vetőmag elérhető, és kijelenthetjük azt is, hogy a helyi vetőmagüzemek kedvelt célpontjai a termelőknek. Az őszi vetések nemcsak a kenyérgabona alapját adják, hanem a különféle takarmánykeverékek bázisát is. Arról nem is beszélve, hogy mennyire szerteágazó feladatkört kell teljesíteniük a különféle kalászosoknak.

Nincs megállás. A kalászosok számára rendkívül kedvező időjárásban a gépészek éjjel-nappal vetnek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

„Őszit porba, tavaszit sárba” – tartja a közmondás, amely napjainkban is helytálló. A búza ma is az agrárgazdaságunk azon növénye, amelyről elmondhatjuk, hogy sosem hagyja cserben a gazdát. Persze a felvásárlási ár az, ami igazán meghatározó.

Az aszály átalakította a magyar vetésszerkezetet

Az országban, különösen az alföldi régióban, ahol az elmúlt évek aszálya a legszembetűnőbben jelentkezett, jelentősen megváltozott a vetésszerkezet. Soha nem látott mértékben csökkent a kukorica vetésterülete, és, ha a napraforgó vetésterülete meg is haladta a 700 ezer hektárt, mégis láthattunk, hogy sok táblát inkább zúztak, mert nem érte meg betakarítani. Úgy tűnik, hogy a kalászosok reneszánszukat élhetik, ami sok tekintetben menekülőutat jelenthet a termelésben, de a legfontosabb iparinövényünk csak akkor rentábilis, ha megfelelő termesztéstechnológiával közelítünk felé.

A helyi vetőmagüzemek fontos pillérei a magyar agrárgazdaságnak, hiszen a stabil vetőmagelőállítás nemzetgazdasági érdek. A képen Turbucz János Richárd mezőgazdasági termelő látható. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A legértékesebb továbbra is a jó minőségű kenyérgabona, amelyre mindig mutatkozik kereslet, és amely nemcsak hazánkban, hanem az export vonatkozásában is láthatóan piacos. Azonban látni kell, hogy az állattenyésztés számára is fontos pillért jelent, egyrészt a szalma, másrészt az abraktakarmányok vonatkozásában.

Az őszi árpa és a durumbúza jelentősége is felértékelődött

Az őszi búza mellett egyre nagyobb figyelem fordul az őszi árpákra, amelyeknek a fehérjetartalma fontos tényező. Illetőleg azt sem szabad elfelejteni, hogy az enyhébb telek miatt ma már keveset beszélünk arról is, hogy a hidegre érzékenyebb árpa bizony könnyebben vészeli át a téli heteket, hónapokat.

Ráadásul a búzákat koraiságban, érésidőben megelőző árpa képes elkerülni a tavaszi, majd a kora nyári forró és szárazabb periódusokat.

Naplemente Zsadányban: egy MTZ 50 típusú mezőgazdasági erőgép, vetőmaggal tölt, egy Accord 4,5 méteres vetőgépet, amelyet, egy McCormick típusú traktor vontat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az elmúlt évtizedben megtapasztalt aszályos magyar hónapokban a két faj mellett az egyébként Magyarországon sikeresen termelt durumbúzák jelentősége is felértékelődött, amelyek a tojás nélküli, elsősorban a híres olasz tésztagyártás kedvelt alapanyagai.

Rozs, tritikálé és szenázskészítés az állattenyésztés szolgálatában

A jószágtartásban, különösen a nagylábas jószágok tartásában, a hízómarha-ágazatban újabb és újabb technológiai fejlesztések terjedtek el, és ma már olyan kisgazdaságok is ügyesen képesek szenázsolt, minőségi, erjesztett szálastakarmányokat készíteni, amelyeknél ez korábban ritkaságszámba ment.

Az 1990-es években egyszer már felfutottak a rozs-, illetőleg a tritikáléfajták, de hozzá kell tenni, hogy a reformétkezés egyre nagyobb térnyerése mellett a jószágtartók, és a szenázsolt takarmány előállítói is egyre nagyobb figyelmet fordítanak ezekre a fajtákra.

A fémzárolt, állami felügyelet mellett forgalomba hozott vetőmag az alapja a biztosnágos termesztésnek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az őszi borsó vetése is fókuszba került

A növényi fehérjeforrás az állattenyésztés, a hizlalás számára parancsoló jelentőségű. A lucernatelepítések komoly fejtörést okoznak, hiszen az autentikus vetésidőben, tehát kora tavasszal és késő nyáron olyan aszályos heteket éltünk meg, hogy nemcsak esőt nem kaptunk, de még magágyat sem tudtak készíteni a termelők.

Így sok helyen az őszi borsó vetése is fókuszba került. Kevesek előtt ismert, de a világon hazánk a legfontosabb géncentruma, hiszen a Dunántúl rejtett zugaiban télálló, vad borsófajták díszlenek.

Őszi színekben pompázik a Körösök-völgye. A képen a zsadányi Tövér-köz egyik fűzfája sárgállik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az őszi zab termesztése is új lehetőségeket kínál

A magyar lósport felfutásában a zabot sem szabad kihagyni. Ma már létezik őszi zab is, amely nagyobb termésmennyiséggel és az enyhébb telek miatt biztonságosabb termelést biztosít.

A legújabb Benelli fegyverek az importőrttől: FROMMER. Részletekért kattintson a feliratra!

A Debreceni Egyetem agrárkutatásai és a szántás nélküli talajművelés

A nehéz agrárgazdasági környezet és az elmúlt évek egyre jobban rávilágítanak arra, hogy mennyire fontosak az alkalmazható, a gyakorlati tudást támogató agrárkutatások.

A Tiszántúlon ebben kiemelkedő szerepet vállal a Debreceni Egyetem, ahol már sok évtizede úgy tanítják, hogy a kalászosok alá nem kell szántani. Nos, úgy tűnik, ez 2026-ban egyre nagyobb támogatást kapott, s bízom benne, hogy megfelelő előveteménnyel, tápanyag-utánpótlással és kedvező téli időjárással bebizonyosodik, mennyire fontos a tudományos alapokra helyezett agrárkutatások gyakorlati alkalmazása.

A jó terméshez a megfelelő magágy, a pontos vetés és a jó vetőmag, a jó fajtaválasztás megkerülhetetlen. A képen a zsadányi Turbucz Zoltán látható. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ha pedig ehhez még megfelelő, stabil fajtakínálat is párosul, akkor ezekben a nehéz esztendőkben is kapaszkodót jelenthet a gazdák számára. Az őszi munkák rendkívül jól haladnak és hamarosan befejezik a hazai termelők a kalászosok vetését.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató
agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az erdőgazdálkodók és a faanyag-kereskedelmi lánc szereplők figyelmét, hogy a kőrisrontó-karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) további terjedésének megakadályozása érdekében növényegészségügyi korlátozások léptek életbe. A helyi növényvédelmi hatóságok az ukrán, a szlovák és a román határ térségében körülhatárolt területeket jelöltek ki, amelyekre speciális szállítási és forgalmazási szabályok vonatkoznak.

Fotó: NÉBIH

Idén nyáron Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jelent meg a kőrisrontó-karcsúdíszbogár, amely a kőrisfák egyik legsúlyosabb károsítója. A kártevő terjedésének megfékezése érdekében az Európai Unió (EU) előírásai* alapján az igazolt fertőzési pontok 100 kilométeres körzetében szigorú szabályok vonatkoznak a kőris növények, faanyagok és egyéb növényi termékek szállítására és forgalomba hozatalára. A korlátozások betartása minden érintett számára kötelező, külön hatósági határozat kiadása nélkül is.

Az EU-n belül és belföldön a hivatalosan kijelölt, 100 kilométeres körzetből származó kőris faanyag, kéreg, faforgács és egyéb fatermékek csak növényútlevéllel szállíthatók és hozhatók forgalomba. Növényútlevél akkor adható ki, ha a termék igazoltan fertőzésmentes területről származik, vagy a jogszabályban előírt kéregtelenítésen, illetve megfelelő hőkezelésen esett át.

A harmadik országokból érkező kőris faanyagok és egyéb kőristermékek esetében továbbra is érvényes, hogy csak növényegészségügyi bizonyítvánnyal importálhatók az Európai Unióba. A bizonyítványnak igazolnia kell, hogy a termék a kőrisrontó-karcsúdíszbogártól mentes területről származik, vagy a jogszabályban előírt növényegészségügyi kezelésen esett át. A károsítóval fertőzött országokból (például USA, Japán, Kanada, Kína, Oroszország) származó kőris termékeknél a növényegészségügyi bizonyítvány mellett hatósági nyilatkozatra (igazolásra) is szükség van.  Ezen országokból kőris fájából előállított faforgács, fűrészpor, gyaluforgács, fahulladék és -maradék, hántolt fakéreg és abból készült tárgyak kizárólag fertőzésmentes területről hozhatók be az EU területére.

A növényegészségügyi előírások szigorú betartása és a folyamatos tájékozódás alapvető a kőrisrontó-karcsúdíszbogár további terjedésének megakadályozásában, valamint hazánk kőrisállományának megóvásában. A jogszabályban előírt intézkedések elmulasztása komoly növényegészségügyi kockázatot jelent, és hatósági szankciókat vonhat maga után.

A témával kapcsolatban részletes szakmai tájékoztató elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-korisronto-karcsudiszbogarhoz-kapcsolodo-szallitasi-es-forgalomba-hozatali-eloirasok

A fertőzésben érintett területek aktuális 100 km-es korlátozás alá eső zónák térképe, valamint a témában minden fontos információ elérhetők a Nébih tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar

Forrás: NÉBIH

A jelentős problémát okozó vagy nehezen írtható gyomnövények ellen eredményesen csak ősszel tudunk védekezni. Továbbá a nyáron megerősödő gyomok és az árvakelések ellen is ebben az időszakban célszerű védekezni. Sokszor az őszi kezelések nem kielégítőek, ezért tavasszal korrekció lehet indokolt. Erős gyomnyomás esetén csak az összehangolt őszi és tavaszi gyomszabályozás együttese lehet eredményes. Már a vetés előtt célszerű megtervezni a gyomszabályozási stratégiát, aminek alapja a terület gyomfertőzöttségének ismerete.

Fotó: NÉBIH

A mechanikai gyomszabályozás teljes tárháza felhasználható ősszel, amik az integrált növényvédelem szerves és nélkülözhetetlen részét képzik. Jelentőségük a rezisztens gyomnövények terjedésével és a hatóanyagok szűkülésével felértékelődik. A tarackos, a gyöktörzses és a rizómás fajok kimerítésére is van lehetőség. Sőt az ősszel, sekélyen csírázó gyomnövények ellen egy intenzívebb talajművelés is hatékony lehet. Azonban a legtöbb eljárás alacsony gyomkonkurencia, fiatal növények, laza és száraz talaj esetében a legeredményesebb.

Az őszi poszt­emergens kezelés csak a gyomnövények herbicidérzékeny fenológiai szakaszában lehet sikeres. Ez általában 1–3 leveles állapot közzé tehető, a fejlettebb növények ellen a kezelés már nem lesz kellően hatékony, sőt segítheti a hatóanyaggal szembeni rezisztencia kialakulását is. Ezért a kijuttatás időpontjának megválasztása jelentősen befolyásolja a herbicid hatékonyságát.

A FLUFENACET HATÓANYAGTARTALMÚ GYOMIRTÓ SZEREK LEGKÉSŐBB 2026. DECEMBER 10-IG HASZNÁLHATÓAK FEL.

Helyettesítésére szolgáló hatóanyag hiányában a proszulfokarb jelentősége felértékelődhet. Nagy széltippan ellen többek között a fenoxaprop-P, a flumioxazin, a klórtoluron, a pinoxaden, a jodoszulfuron, mefenpir-dietil, és mezoszulfuron kombinációja, a petoxami és pikloram kombinációja, a diflufenikán és proszulfokarb kombinációja, valamint a diflufenikán, floraszulam, penoxszulam kombinációja is engedélyezett.

Kijuttatás előtt érdemes a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát ellenőrizni, figyelmet fordítva a maximális kezelések számára és az utóveteményben előírt korlátozásokra. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

Forrás: NAK / Fodor Attila