Határokon átívelő életút: DNS-vizsgálattal azonosítottak egy közel 23 éves parlagi sast

Határokon átívelő életút: DNS-vizsgálattal azonosítottak egy közel 23 éves parlagi sast

DNS-vizsgálattal azonosítottak egy közel 23 éves parlagi sast, amely Magyarországon született, három másik országban költött és 32 fiókát nevelt fel.

A parlagi sas tojó 15 költési szezon során Csehországban sikeresen nevelt fiókákat.
KONUS keresőtávcsövek – Frommer Fegyverbolt
Minőségi olasz keresőtávcsövek a FROMMER kínálatából. Részletekért kattintson a képre!

Magyarországon született, három másik országban költött, és 32 fiókát nevelt fel az a parlagi sas tojó, amely 2026 januárjában, Ausztriában pusztult el. A rendkívüli kort megélt madár származását nemzetközi együttműködés és DNS-vizsgálatok segítségével sikerült tisztázni. Tudomásunk szerint a világon eddig ismert hatodik legidősebb vadon élő parlagi sas volt.

Költőterületen, 2024 január, Soutok, Csehország, Fotó: Vladimír Gahura

Magyarországon kezdődött a parlagi sas története

A parlagi sasok (Aquila heliaca) nem ismerik az országhatárokat – ezt példázza annak a tojónak a története, amely 2003-ban a Mátrában, Abasár közelében kelt ki, és 2003. július 3-án Szitta Tamás gyűrűzte meg fiókaként, az MME és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében megvalósuló magyarországi parlagisas-védelmi LIFE projekt keretében. Öt évvel később már Ausztriában, Hausbrunn közelében próbált költeni, majd 2009-ben Szlovákiában, a Morva folyó mentén épített fészket párjával. Bár az első két költési kísérlet sikertelen volt, 2010-ben a pár a csehországi Soutok térségében telepedett meg, ahol rendkívül eredményes költőpárrá vált.

Vonattal történt ütközés: 2026 január, Rabensburg, Ausztria, Fotó: Richard Katzinger

Tizenöt költési szezon alatt 32 fiókát neveltek fel

A következő 16 évben – 2024 kivételével – minden évben sikeresen költöttek, és 15 költési szezon alatt összesen 32 fiókát repítettek ki. A pár egyes években három fiókát is felnevelt, utódaik közül pedig több madár már maga is költőpár tagja lett Csehországban és Magyarországon. A különleges életút 2026. január 21-én ért véget, amikor a tojót vonattal történt ütközés után holtan találták az ausztriai Rabensburg vasútállomásán. A boncolás megerősítette az ütközést mint halálokot, ugyanakkor két különböző időpontból származó lövési sérülés nyomait is feltárta: a madár testében régebbi és újabb sörétszemeket találtak. Nem tudható, hogy ezek a sérülések hozzájárultak-e a végzetes balesethez.

Eladó egy közel 1000 cm³-es quad. Magyarországon forgalomba helyezett, rendszámos, folyamatosan szervizelt, mindössze 12 000 kilométerrel. Alkuképes, de kizárólag a gép mellett! Részletek a képre kattintva érhetők el!

DNS-vizsgálat segített a parlagi sas azonosításában

A történet egyik legérdekesebb fordulata azonban csak a madár pusztulása után következett. Bár a sast évek óta ismerték és megfigyelték az osztrák és cseh természetvédelmi szakemberek, gyűrűjének azonosítóját soha nem sikerült leolvasni. A tetemen talált, felirat nélküli fehér jelölőgyűrű egy korábbi magyarországi gyűrűzési programhoz vezetett, de önmagában nem tette lehetővé az egyed azonosítását, mivel a hivatalos ornitológiai jelölőgyűrűjét időközben elvesztette a madár. A rejtélyt végül a gyűrűzéskor gyűjtött és megőrzött genetikai minták segítségével sikerült megoldani. A DNS-alapú azonosítás feltárta, hogy a madár 2003-ban, Abasár közelében született. Így több mint két évtized után sikerült összekapcsolni egy magyarországi sasfióka és egy nemzetközileg ismert, rendkívül sikeres költőmadár történetét.

A tojó 24. naptári évében, közel 23 évesen pusztult el, amivel jelenlegi ismereteink szerint a világ hatodik legidősebb ismert, vadon élő parlagi sasa volt.

A röntgenfelvételen jól láthatóak a korábbi lövésekből eredő sörétszemek. 2026 január, Fotó: FiWi – Patho

Nemzetközi együttműködés a parlagi sasok védelmében

Ez a kivételes történet jól mutatja, hogy a nagy területeket használó ragadozó madarak védelme nem állhat meg az országhatároknál. A magyar, osztrák, szlovák és cseh szakemberek együttműködése, a hosszú távú terepi megfigyelések, a madárgyűrűzés és a genetikai minták megőrzése együttesen tették lehetővé ennek a rendkívüli életútnak a rekonstruálását. Bár a tojó története véget ért, öröksége tovább él: számos utóda járul hozzá a közép-európai parlagisas-állomány fennmaradásához, egykori párja pedig már 2026 tavaszán új tojót talált, és új fészket épített.

Köszönjük a madár több mint két évtizedes nyomon követésében és élettörténetének feltárásában részt vevő magyar, szlovák, osztrák és cseh szakemberek munkáját, különösen Vili Nórának a madár azonosítását lehetővé tevő genetikai vizsgálatok elvégzéséért.

Szerzők: David Horal (ČSO, BirdLife Csehország)
Matthias Schmidt (BirdLife Austria)
Kovács Szilvia (Állatorvostudományi Egyetem)
Richard Katzinger és Horváth Márton (MME)

Forrás: Agro Jager News – https://agrojager.hu/termeszetvedelem/2026/11/05/hatarokon-ativelo-eletut-dns-vizsgalattal-azonositottak-egy-kozel-23-eves-parlagi-sast/

Fényképezett, látott valami érdekeset?

Küldje el élményeit, fotóit – a legjobbakat megjelentetjük.

Beküldöm