Izraeli tudósok sáfrányos szeklicéből állították elő a tej egyik kulcsfontosságú fehérjéjét
A Héber Egyetem kutatói növények segítségével állították elő a béta-kazein nevű tejfehérjét.
A Héber Egyetem kutatói szerint a sajt olvadását elősegítő béta-kazein kinyerhető a magvak préselésével előállított „krémből”. Az eljárással kiváltható lehet a szarvasmarhák felhasználása, miközben jelentősen csökkenthetők a költségek és az állattenyésztésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

A Héber Egyetem kutatóinak géntechnológiai módszerekkel sikerült olyan növényt létrehozniuk, amely béta-kazeint termel. Ez a tejfehérje hozzájárul a sajt jellegzetes olvadási tulajdonságaihoz. A tudósok úgy vélik, eredményük közelebb viheti őket ahhoz, hogy a nemzetközi versenytársakat megelőzve ipari méretekben is szó szerint „fejhető” növényeket hozzanak létre.
– A tej előállítása jelenleg nem fenntartható – mondta Oded Shoseyov professzor, a Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezettudományi Kar kutatója, a vizsgálat vezetője.
– A globális felmelegedést okozó gázok mintegy 15 százaléka az állattenyésztésből származó metán formájában kerül a légkörbe – fogalmazott. – A génmódosítás segítségével ma már át lehet vinni a tejfehérjéket kódoló géneket egy másik, hatékonyabban termelő szervezetbe. Ezzel jelentősen csökkenthető az erőforrás-felhasználás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
Shoseyov elmondta, hogy a globális tejipar értéke tavaly meghaladta az ezermilliárd dollárt, és a népesség növekedésének, valamint a tejfehérjék tápértékével kapcsolatos tudatosság erősödésének köszönhetően várhatóan 1,6 ezermilliárd dollárra emelkedik 2035-re.

A kutatók először a laboratóriumi kísérletekben gyakran alkalmazott lúdfüvet (Arabidopsis thaliana), majd egy szárazságtűrő, olajos magvú növényt, a sáfrányos szeklicét (Carthamus tinctorius), más néven pórsáfrányt módosították géntechnológiai módszerekkel úgy, hogy béta-kazeint termeljen. Ez a fehérje fontos szerepet játszik a csontok felépítésében, emellett alvasztó- és emulgeálótulajdonságokkal is rendelkezik.
A magvak genetikai módosítása során a kutatócsoport meglepve tapasztalta, hogy a tejfehérje nem a várt raktározó sejtrészbe került, hanem a tejben természetesen előforduló kazeint tároló képződményekhez hasonló szerkezeteket hozott létre.
A legjobban teljesítő növényekben a béta-kazein a magvak teljes oldhatófehérje-tartalmának mintegy 1,26 százalékát tette ki. Ez lényegesen magasabb arány, mint amelyről a növényekben történő kazeintermeléssel foglalkozó számos korábbi kutatásban beszámoltak.
Shoseyov szerint a magvak „megfejése” egyszerű és viszonylag olcsó folyamat. A magvakat présbe helyezik, majd a keletkező keveréket centrifugálással fehérjében gazdag krémre és szilárd összetevőkre választják szét.
A kutatásban Almog Ozeri, Mai Shamir, Miron Abramson, Barak Cohen és Amir Rudich vett részt. Eredményeiket a Frontiers in Plant Science című tudományos folyóiratban tették közzé.
Forrás: Agro Jager News – https://agrojager.hu/tudomany/2026/08/21/izraeli-tudosok-safranyos-szeklicebol-allitottak-elo-a-tej-egyik-kulcsfontossagu-feherjejet/
Küldje be tudományos munkáját és megjelentetjük!
Kutatási eredményeket, szakcikkeket, szakdolgozatokat is szívesen fogadunk.

