Decemberben a Berni Egyezmény Állandó Bizottsága a védettségi státuszuk leminősítése mellett szavazott, elfogadva egy ellentmondásos uniós javaslatot. Ezt a javaslatot egyébként Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is támogatta, miután 2022-ben egy farkas megölte a póniját.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A farkas továbbra is védett faj marad, de a tagállamok mostantól szabadabban dönthetnek a farkasok kilövését illetően. A gazdák már régóta kérvényezték a szabályok enyhítését. A környezetvédelmi szervezetek szerint azonban ez rossz hír a biológiai sokféleség számára, és nincs tudományos alapja.
Tények és számok
Az Európai Unióban ma több mint 20 000 farkas él, és a populáció az elmúlt 10 évben csaknem megduplázódott. A múlt században ezt a fajt majdnem a kihalásig vadászták. 1979-ben azonban a Berni Egyezmény – a vadon élő állatok és élőhelyek védelméről szóló első nemzetközi egyezmény – a farkast „szigorúan védett fajnak” nyilvánította.
A védelmi politikának köszönhetően a farkas visszatért. Ezt az eredményt Európa egyik legnagyobb sikereként tartják számon a vadvilág megőrzése terén. A sikernek azonban ára van. Évente legalább 65 500 haszonállatot ölnek meg az EU-ban, és a tagállamok évente csaknem 19 millió eurót költenek kártérítésre.
A megelőző intézkedések alkalmazása azonban meghozta gyümölcsét, és számos régióban csökkentek a haszonállatok elleni farkastámadások. Ami az embereket illeti, Európában 40 éve nem történt halálos kimenetelű támadás.
Franciaország, a legtöbb kártérítést fizető európai ország
Franciaországban a farkast 1937-ben intenzív vadászat következtében teljesen kiirtották. Az első példányok 1992-ben jelentek meg újra természetes visszatelepítés révén Olaszországból. Ma több mint ezer farkas él Franciaországban.
Eric Vallier, a Vercors regionális parkban gazdálkodó gazda 1997-ben vette át a gazdaságot a szüleitől. Azóta négy farkastámadást tapasztalt, és több juhot és kocát is elvesztett.
„Mezőgazdasági termelőnek lenni manapság nehéz munka” – mondja Eric. „Nagyon sok az akadály, keményen kell dolgozni, és nagyon kevés pénz kapunk érte. A farkas még egy újabb réteget ad az amúgy is súlyos teherre.”
Eric évek óta várja, hogy a farkas védettségi státuszát csökkentsék.
„Korlátozhatnánk ezeket a támadásokat” – mondja Eric. „Szenvedést okoznak az állatoknak. Már 30 éve rettegek attól, hogy reggelente arra ébredek, hogy elhullott állatokat találok.”
Eric mindig is követelte a jogot, hogy fegyverrel védhesse meg a jószágait. Franciaországban a szakemberek évente a teljes farkaspopuláció 19%-át lőhetik ki. A farkasállomány 2023-ban mintegy tíz év óta először csökkent.
Kevesebb farkasra vagy több védelmi intézkedésre van szükségünk?
A francia Alpokban a védelmi intézkedések bevezetéséhez állami pénzügyi támogatásban részesülő gazdaságok több mint felét nem érte támadás.
A környezetvédelmi egyesületek számára a védelmi intézkedések jelentik az ember és a farkas sikeres együttélésének kulcsát.
Mintegy 300 környezetvédelmi szervezet meg van győződve arról, hogy a Berni Egyezmény tudományos alapot nélkülöző politikai döntést hozott. Az egyezmény állandó bizottságának elnöke, Merike Linnamägi kifejtette, hogy „azáltal, hogy az országok nagyobb rugalmasságot kapnak, csökkenthetők a társadalmi konfliktusok, az orvvadászat és a mérgezések”.
Linnamägi hozzátette, hogy ez a döntés azon a tényen alapult, hogy „a farkaspopuláció folyamatosan növekszik”. Ugyanakkor bevallja, hogy nem tudja, hogyan fog most változni a farkasok száma Európában. „Remélem, hogy a tagállamok nem élnek vissza ezzel a lehetőséggel” – mondta.
Az állatvédő szervezetek attól tartanak, hogy ez a döntés megnyitja az utat más nagy ragadozók leminősítése előtt. Az Európai Parlament legnagyobb konzervatív tömörülése felül kívánja vizsgálni a medve státuszát, amely szintén kulcsfontosságú faj az ökológiai egyensúly szempontjából, de potenciális veszélyt jelent az állatállományra és az emberekre is.
Forrás: Euronews
