Vadászat
KITEKINTŐ: Románia – Hogyan lesz a kilőtt vaddisznóból szalámi? A vadhús hosszú útja az erdőtől a boltokig
Bemutatták a romániai vadhúsfeldolgozás rendszerét
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Krónika: A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak. A közbeszéd azonban többnyire ott véget ér, hogy az állatot jó esetben kilövik vagy eltávolítják, de arról már jóval kevesebb szó esik, mi történik ezután. Vajon a hús megsemmisül? A vadász hazaviszi? Vagy lehet belőle éttermi fogás, kolbász vagy szalámi? Ennek jártunk utána.
Fotó: Krónika
Romániában a vadhúsnak önálló gazdasága van. A kilőtt vad megfelelő feltételek mellett legális kereskedelmi termékké válhat: kerülhet hentesüzletbe, étterembe, de akár külföldre is exportálhatják. A rendszer ugyanakkor jóval összetettebb annál, mint hogy a vadászat után a tetem egyenesen a feldolgozóba kerülne. Minden állat útját dokumentálni kell, az értékesítést előírt helyszíni és hatósági ellenőrzések, egyes fajoknál pedig kötelező laboratóriumi vizsgálatok előzik meg. Mindez nem csupán élelmiszer-biztonsági kérdés a vadhús mögött jelentős üzlet is áll. Miközben a Romsilva egyes erdészeti igazgatóságai idén 6,5–10 lej közötti kilogrammonkénti áron hirdettek meg nyers vaddisznótetemeket, ugyanebből az alapanyagból készült prémium szalámikért akár 200–450 lejt is elkérnek kilogrammonként, egy étteremben felszolgált grillezett vaddisznó-szűzpecsenye pedig kilogrammra átszámítva a 900 lejt is meghaladja. A néhány lejes nyers tetem és a prémiumtermék között azonban nem csupán a feldolgozás, hanem egy egész ellenőrzési rendszer húzódik meg. A romániai vadgazdálkodásról rendszerint a kilövési kvóták vagy a trófeavadászat kapcsán hallani, arról viszont jóval ritkábban, hogy a jogszerűen elejtett vadak jelentős része végül az élelmiszerláncba kerül. Ehhez azonban nem elegendő egy sikeres vadászat. A tetemnek végig kell járnia azt a kereskedelmi láncot, amelyet az Európai Unió és a román állam részletesen szabályoz. A rendszer első pillantásra bonyolultnak tűnik, valójában azonban világosan elkülönülnek benne a szerepek. A vadgazdálkodási kereteket és az éves kilövési kvótákat a Környezetvédelmi Minisztérium (MMAP) hagyja jóvá. Az élelmiszer-biztonságért az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA), illetve a megyei állategészségügyi igazgatóságok (DSVSA) felelnek. A vadásztatást és a vadgazdálkodás jelentős részét különböző vadászegyesületek és más vadászterület-kezelők végzik; közéjük tartozik a Romsilva is, amely a 2024 végén közölt adatok szerint 212 vadászterületet kezelt.
A szabályozás az elmúlt években is folyamatosan változott. A Környezetvédelmi Minisztérium minden évben külön rendeletben határozza meg az egyes vadfajok kilövési kvótáit, míg a medvék esetében 2021 óta külön konfliktuskezelési szabályok is életbe léptek. A 2024-ben elfogadott törvény már 426 megelőzési és 55 beavatkozási kvótát rögzített barna medvére, ami jól mutatja, hogy a lakott területeken egyre gyakoribb ember–medve konfliktusok a szabályozást is átalakították. A közvélemény figyelme azonban szinte kizárólag a kilövésekre irányult, miközben arról alig esett szó, hogy a jogszerűen eltávolított állatok húsával mi történik. Nem minden vadhús kerülhet piacra A romániai szabályozás lényegében két értékesítési utat különböztet meg. Létezik egy szűk, helyi piacra korlátozott rendszer, amely nagyon kis mennyiségű közvetlen értékesítést enged meg, és működik a teljes kereskedelmi lánc, amelyen keresztül a boltokba, feldolgozókhoz és éttermekbe kerülő vadhús jut el a fogyasztókhoz. Az ANSVSA szabályozása szerint egy vadászterület kezelője évente legfeljebb tíz nagyvadat vagy száz apróvadat értékesíthet közvetlenül a végső fogyasztónak, illetve olyan helyi kiskereskedelmi egységeknek, amelyek közvetlenül a fogyasztókat szolgálják ki. A közvetlen értékesítési határt meghaladó mennyiség csak az engedélyezett élelmiszeripari láncon keresztül kerülhet forgalomba. A nagyvad testét az előírt helyszíni vizsgálat után a lehető leghamarabb engedélyezett vadhúskezelő egységbe kell szállítani; a gyakorlatban a tetemek egy része előbb vadgyűjtő központba kerül. A vadgyűjtő központok fogadják a vadászterületekről érkező tetemeket, azonosítják azokat, biztosítják a megfelelő hűtést, majd továbbítják a feldolgozók felé. Az ANSVSA külön nyilvántartást vezet azokról a vadhús-kezelő üzemekről is, amelyek jogosultak belföldi vagy akár uniós piacra dolgozni.
Az egyedi engedéllyel elejtett vadat még a vadászterület elhagyása előtt egyedi azonosító jellel kell ellátni, amely végig kíséri az állatot egészen a feldolgozóig. Ez az azonosító biztosítja a nyomon követhetőséget: nélküle később sem a laborvizsgálatok, sem a származás nem igazolható hitelt érdemlően. A következő lépés a helyszíni elsődleges vizsgálat. Az Európai Unió élelmiszer-higiéniai szabályai szerint ezt egy erre kiképzett személy végzi el, aki megvizsgálja a tetemet és a belső szerveket, majd nyilatkozik arról, hogy észlelt-e betegségre, rendellenes viselkedésre vagy más egészségügyi kockázatra utaló jelet. Ha bármilyen gyanú merül fel, a tetemmel együtt bizonyos szerveket vagy akár a fejet is el kell küldeni a hivatalos állatorvosi vizsgálatra.
Ezután következik a hűtés és a szállítás. A szabályok szerint a nagyvad tetemét a lehető legrövidebb időn belül engedélyezett vadhús-kezelő egységbe kell juttatni, ahol biztosítják a megfelelő hőmérsékletet és megkezdik a hivatalos vizsgálatokat. A gyakorlatban ebben kulcsszerepet töltenek be a vadgyűjtő központok, amelyek fogadják, azonosítják, osztályozzák és továbbítják a vadat a feldolgozók felé. A romániai kereskedelmi lánc tehát jóval szervezettebb annál, mint amit a kívülálló elsőre gondolna. Az elejtett vad azonban nem kerül automatikusan ahhoz, aki leadta a lövést. A vadászati dokumentumok külön is rögzítik, hogy a tetemet a vadász vagy a vadászterület kezelője tartja-e meg. Trófeavadászat esetén a trófeadíj és a hús ára külön tétel lehet: ha a vadász a tetemet is átveszi, annak értékét az adott kezelő díjszabása vagy a felek megállapodása szerint külön számolhatják fel. A trófea és a hús tehát két külön gazdasági értéket képviselhet. Külön kategóriát jelentenek a közúti balesetben elpusztult vadak.
Az elütött állatot az autós nem viheti haza, és a tetem nem kerülhet ugyanazon az úton az élelmiszerláncba, mint a szabályosan elejtett vad. Az uniós vadhússzabályok ugyanis olyan vadon élő állatokra vonatkoznak, amelyeket emberi fogyasztás céljából vadásztak le, és amelyeknél közvetlenül az elejtés után elvégezték az előírt elsődleges vizsgálatot. A közúti balesetben elpusztult állatot ezért állati melléktermékként kell kezelni és ártalmatlanítani. A labor dönti el, mi kerülhet a tányérra A közvéleményben talán a vaddisznó húsa körül él a legtöbb tévhit. Sokan ma is úgy gondolják, hogy a vadászat után néhány órával már készülhet is a kolbász vagy a pörkölt. A valóságban azonban a laboreredmény nélkül a hús nem kerülhet kereskedelmi forgalomba. A legfontosabb vizsgálat a Trichinella nevű élősködő kimutatása. Ez a parazita emberre is veszélyes lehet, ezért Romániában minden kereskedelmi célra szánt vaddisznóhúst kötelező laboratóriumban megvizsgálni. Az ANSVSA külön módszertani kézikönyvben szabályozza a mintavétel és a vizsgálat menetét, amelyet országos ellenőrzési program felügyel.
A laboreredmény hiányában a hús nem értékesíthető. Másfelől a vaddisznók esetében afrikai sertéspestis elleni védekezés részeként az ANSVSA előírja, hogy a levadászott állatok tetemét a laboreredmény megérkezéséig elkülönítve kell tárolni, és csak azok kerülhetnek tovább feldolgozásra, amelyeknél a vizsgálatok nem mutatták ki a fertőzést. Az ANSVSA országos ellenőrzési programja radioaktivitási vizsgálatokat is előír bizonyos vadfajok esetében: a mintavétel kiterjed a vaddisznó-, a szarvashúsra, valamint a két évnél idősebb medvék húsára is. Ezekkel a vizsgálatokkal azt ellenőrzik, hogy a vadak húsában a cézium-134 és cézium-137 együttes aktivitása nem haladja-e meg az előírt határértéket. A fogyasztásra szánt medvehúst ugyancsak csak az előírt állatorvosi és laboratóriumi ellenőrzések után lehet forgalomba hozni. A medvék a Trichinella-fertőzésre fogékony fajok közé tartoznak, a két évnél idősebb példányok húsára pedig az ANSVSA radioaktivitási mintavételi programja is kiterjed. A nyilvánosan hozzáférhető adatokból ugyanakkor nem állapítható meg, hogy a jogszerűen elejtett medvék közül évente hány példány húsa jut el ténylegesen a fogyasztókhoz.
A néhány lejes tetemtől a prémium szalámiig A vadhús gazdasági útja legalább annyira érdekes, mint az állategészségügyi ellenőrzések rendszere. Miközben a vadételek a legtöbb ember számára luxusnak számítanak, a feldolgozatlan alapanyag ára meglepően alacsony. A Romsilva Buzău Erdészeti Igazgatósága például idén kilogrammonként 6,5 lejért kínálta a vaddisznókan, illetve 8 lejért a vaddisznókoca bőrös tetemét. A iași-i Erdészeti Igazgatóság hasonló hirdetésében 8, illetve 10 lejes kilogrammonkénti ár szerepelt. Ezek az árak azt mutatják, hogy a termékpálya elején a vadhús még egyáltalán nem számít különösen értékes nyersanyagnak. A valódi értéknövekedés csak később következik be. Mire a hús kicsontozva, fűszerezve, érlelve vagy füstölve a boltok polcaira kerül, ára már nagyságrendekkel magasabb. A Freshful kínálatában például egy kilogramm szeletelt vaddisznószalámi közel 210 lejbe kerül, a Tolba Vânătorului webáruházában a vaddisznókolbász kilogrammra vetített ára 250 lej, az érlelt szalámié 350 lej, a vaddisznópasztrámáé pedig eléri a 450 lejt. Az éttermekben még ennél is magasabb árszintekkel találkozhatunk. A brassói Sub Tâmpa medveburgere 450 grammos adagban 200 lejbe kerül, ami kilogrammra átszámítva mintegy 444 lej.
A sepsiszentgyörgyi Szentgyörgy Pince 300 grammos vaddisznópörköltje 63 lejért szerepel az étlapon, ami 210 lejes kilogrammonkénti árnak felel meg, míg a Restaurant Vânătorul grillezett vaddisznó-szűzpecsenyéje 150 grammért 136 lejbe kerül – vagyis kilogrammra vetítve meghaladja a 900 lejt. Első pillantásra úgy tűnhet, mintha a néhány lejes nyers tetemből óriási haszonnal készülne a prémiumtermék, de kép ennél jóval árnyaltabb, hiszen egy nyers tetem súlyának jelentős része csont, bőr és olyan szövet, amely nem kerül a késztermékbe. Ehhez társulnak a hűtés, a laborvizsgálatok, a darabolás, az érlelés, a csomagolás, a szállítás, valamint a kereskedelmi és vendéglátói árrések költségei is. Azt is fontos kiemelni, hogy bár vásárlók többsége valószínűleg azt gondolja, hogy ha egy terméken az szerepel: vaddisznószalámi, akkor az kizárólag vaddisznóhúst tartalmaz, a kínálat azonban egészen mást mutat. A Székely Falat vaddisznószalámijának összetevőlistája szerint az mindössze 51 százalék vaddisznóhúst tartalmaz, a receptúrában emellett 29 százalék sertéshús, 15 százalék marhahús és 5 százalék szalonna szerepel.
Létezik azonban ennek az ellenkezője is: az aradi Zestrea Noastră kizárólag vadból készíti vaddisznó- és szarvastermékeit. A vállalkozás képviselője szerint nemcsak romániai éttermeknek szállítanak, hanem szarvaspasztrámájuk Nagy-Britanniába is eljut. És igen, a romániai vadhús nemcsak a hazai piacra kerülhet: az ANSVSA által uniós kereskedelemre engedélyezett vadhúskezelő és -feldolgozó egységek más tagállamokba is szállíthatnak. A kivitel teljes volumenéről és célországairól azonban nem igazán lehet a vadhúst önállóan elkülönítő, átfogó országos statisztikát találni, sőt a belföldi piac nagyságáról is csak részinformációk érhetők el. A Romsilva például 2024 első tizenegy hónapjában 97 tonna vadhúst értékesített, amelyből mintegy 1,34 millió lej bevétele származott. Mindez ráadásul csak a Romsilva értékesítését mutatja. Az állami erdőgazdaság a közlés szerint 212 vadászterületet kezelt, miközben az ország vadászterületeinek nagy részét más szervezetek működtetik.
Forrás: Krónika online
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
Milyen szabályok vonatkoznak a vadászokra, és milyen következményekkel járhat egy nem vadászható, védett vagy fokozottan védett állat elejtése? Az Országos Rendőr-főkapitányság részletesen válaszolt a vadászattal, a lőfegyverhasználattal és a lehetséges szankciókkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az elmúlt időszakban a galamb-, és a gerlevadászatok kapcsán többször felvetődött: milyen előírásoknak kell megfelelnie a vadászoknak és azok megszegése esetén milyen szankciókra számíthatnak. Különösen Dél-Magyarország vonatkozásában, a sűrűn lakott tanyás térségekben jelentkeztek konfliktusos helyzetek, melyekről a helyi sajtóorgánumok beszámoltak. A vadászati szektor feladatai rendkívül szerte ágazóak, a vadkár kérdésétől a természetvédelemig, ezért fontosnak tartottuk, hogy az ágazatban dolgozók, valamint a külterületen élők számára a legfontosabb kérdéseket tisztázzuk. Ebben nyújtott segítséget az Országos Rendőr-főkapitányság, aki a szezonális, legfontosabb és leggyakrabban felmerülő kérdésekben adta ki állásfoglalását.
Az Országos Rendőr-főkapitányság válaszában azonban messze túlmutatott a szűken vett gerle-, és galambvadászati idény határain, mivel az összes vadászati forma kapcsán alkalmazható jogszabályokat idézte, így egységesen, Nyíregyházától, Zalaegerszegig, ezek a vadászati szabályok vonatkoznak a hivatásos-, és sportvadászokra. Különösen fontosnak tartottuk tisztázni a nem vadászatható fajok vétlen elejtését, így a védett-, és fokozottan védett fajok kapcsán is kikértük az Országos Rendőr-főkapitányság álláspontját, már csak azért is: milyen eljárásra és milyen szankciókra számíthatunk ezek megszegése esetén. A pontos és részletgazdag válaszok nemcsak a sportvadászok, hanem a hivatásos vadászok számára is alapos és egyértelmű helyzetet rögzítettek.
Az Országos Rendőr-főkapitányságnak ezúton is köszönjük a rendkívül gyors és alapos válaszát, amely az augusztus 15-én kezdődött gerle- és galamb vadászati szezonban zsinórmértékül szolgál a vadászok, de a külterületen élő lakosság számára is.
Dél-Magyarország tanyás térségeiben konfliktusok forrása lehet a vadászat. Fotó: Agro Jager archív.
Az Országos Rendőr-főkapitányság válaszát változtatás nélkül közöljük!
Amennyiben nem vadászható állatfajt ejt el a vadász – leggyakrabban házi galambok vagy postagalambok kerülhetnek terítékre –, milyen büntetési tételre számíthat a vadász, és egyáltalán követ-e el bűncselekményt?
Nem vadászható állatfaj elejtése is minősülhet bűncselekménynek, de nem orvvadászatnak, mivel az orvvadászat kizárólag vadászható állatfajokra vonatkozik.
Amennyiben az elejtett értékkel rendelkező egyed (pl. a házi- vagy postagalamb) valakinek a tulajdonát képező állat, így azok kilövése a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 371. §. alapján rongálás bűncselekmény (vagy szabálysértésnek) gyanúját valósítja meg. Rongálás bűncselekmény megvalósulása esetén a büntetési tétel az okozott kár értékétől függ, kisebb kárt okozó rongálásért 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Magyarországon a gerle- és galambvadászat augusztus 15-én vette kezdetét. Fotó: Agro Jager
Egyes szándékos esetekben megvalósul a Btk. 244. § (1) bekezdésbe ütköző állatkínzás gyanúja is, amennyiben a kilövés a gerinces állatnak felesleges szenvedést okoz, és amellyel annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Állatkínzásért szintén 2 évig terjedő szabadságvesztés büntetést helyez kilátásba a törvényalkotó.
A vadászat lőfegyverrel végzett, szigorú biztonsági szabályokhoz kötött foglalkozás. Ha a vadász úgy ad le lövést, hogy nem győződött meg a célpontról, vagy lakott terület, esetleg emberek közelében lő, közvetlen veszélynek teszi ki mások életét vagy testi épségét akár a Btk. 165. § foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés is megvalósulhat.
Magyarországon védett vadgerlék, természetvédelmi értékük 50 000 Ft. Forrás: FACE
Aki vétlenül védett, vagy fokozottan védett állatot ejt el, követ-e el bűncselekményt, és ha igen, akkor a természetkárosítás bűntette megállapítható-e?
Védett vagy fokozottan védett állat vétlen (gondatlan) elejtése normasértést valósít meg. A gondatlan pusztítás esetén a Btk. 242. § természetkárosítás vétsége bizonyos feltételekkel valósulhat meg. Az elpusztított, fokozottan védett élő szervezet egyedei összértékének el kell érnie a norma alkotó által megállapított legmagasabb természetvédelmi érték kétszeresét. Mivel a jogszabályok szerint a legmagasabb egyedi természetvédelmi érték jelenleg 1 000 000 Ft (például a parlagi sas vagy a rákosi vipera esetében), ennek a kétszerese 2 000 000 Ft. A gondatlan vétség tehát csak ezen értékhatár (2 millió Ft) elérése esetén valósul meg. A természetkárosítás gondatlan alakja (vétség) miatt az elkövető 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Egyéb esetben a természetvédelmi hatóság által lefolytatott eljárásban szankcionálható a normaszegés.
Válogasson a mintegy 965 féle Benelli és Franchi fegyver között! Részletekért kattintson a képre!
Külföldi vendégvadász kíséret nélkül, egyedül kint tartózkodhat-e a vadászterületen, illetőleg a vadászatát a területileg illetékes rendőrkapitányságokon be kell-e jelenteni?
Külföldi vendégvadász a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, valamint annak végrehajtási szabályairól szóló a 79/2004. (V.4.) FVM rendelet alapján vadászhat jogszerűen az ország területén meghatározott feltételekkel.
Vadász egy napraforgó táblában. Fotó: Agro Jager
Az FVM rendelet 66. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni. Egyéni vadászatra vonatkozóan ilyen adatközlési kötelezettséget ezen jogszabály nem tartalmaz.A hatályos 2004. évi XXIV. törvény (Ftv.) és a 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet sem a hazai, sem a külföldi vendégvadászok esetében magyarországi egyéni vadászatuk előtt az illetékes rendőrkapitányságok részére adat megküldési kötelezettséget nem tartalmaznak.
Rendőrök ellenőrzik a vadászokat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Fotó: Agro Jager archív
Külterületen, a vadászatra jogosult kezelésében álló vadászterületen, milyen távolságra lehet vadászni, például egy tanyától vagy lakott ingatlantól milyen messze lehet sörétes lőfegyverrel lövést leadni? Mit követ el az a vadász, aki hulló söréttel beterít egy-egy fóliasátrat vagy lakott tanya udvarát, gépjárműveit, illetve a háztetőket akkor, ha személyi sérülés nem történt, de az ott élőkben félelmet vált ki? Zavarhatja-e a vadász vadászati tevékenységével az ott élőket? Gerlevadászat esetén ez sokszor több órát is igénybe vehet.”
Kérdéseinek megválaszolása nem tartozik a rendőrség kompetenciájába.
ORFK
Szerkesztőségünk azonban tájékozódott ebben a kérdésben is!
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezik többek között a birtokvédelemről.
5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]
- A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).
- Birtokvédelmi eljárás a jegyzőnél
Amennyiben az eset mostanában történt (1 éven belül), a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezhet birtokvédelmi eljárást.
- A kérelem célja: A jegyző kötelezze a helyi vadásztársaságot a birtoksértő magatartás megszüntetésére. Nevezetesen arra, hogy a jövőben a tanya közvetlen közelében úgy vadásszanak, hogy a lövedékek vagy sörétek ne veszélyeztessék az Önök ingatlanát.
- Bizonyítás: Ha anyagi kár (pl. kilyukadt fólia, beszakadt tető) nincs, a tényeket egyéb módon kell valószínűsíteni. Csatoljon a kérelemhez tanúnyilatkozatokat (családtagok, szomszédok), rögzítse a pontos dátumot és időpontot, és ha megtalálhatóak a lehullott sörétszemek, azokat fotózza le.
Agro Jager – a magyar vadászat online otthona
Tartalmak 1999-től
- Bejelentés a Rendőrségen és a Vadászati Hatóságnál
A birtokvédelem mellett ebben az esetben sokkal hatékonyabb és gyorsabb eredményt hozhat a fegyveres biztonsági szabályok megsértése miatti fellépés.
- Rendőrségi bejelentés: A lőfegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályok alapján a vadásznak úgy kell leadnia a lövést, hogy a lövedék ne hagyja el a vadászterület biztonságos zónáját, és ne veszélyeztessen lakóházat vagy embert. Tegyen bejelentést a helyi Rendőrkapitányságon a biztonsági szabályok megszegése miatt.
- Kormányhivatal (Vadászati Hatóság): Tegyen hivatalos panaszt a megyei kormányhivatal, mint vadászati hatóság felé. A hatóság kivizsgálja, hogy a társaság betartotta-e a kötelező lőtávolságokat és biztonsági előírásokat.
- Közvetlen kapcsolat a Vadásztársasággal
- Keresse meg a helyi vadásztársaság elnökét vagy vadászmesterét.
- Jelezze nekik írásban (ajánlott levélben vagy e-mailben) az esetet, megjelölve a pontos időpontot.
- A vadászati napló alapján a társaságnak pontosan tudnia kell, ki vadászott azon a napon azon a részen. A belső fegyelmi eljárás vagy a vadászatvezető figyelmeztetése gyakran azonnali megoldást jelent a probléma jövőbeli elkerülésére.
Agro Jager News
Ne maradjon le! Kattintson a képre és nézze meg, milyen akciókkal érkezett Magyarországra a Benelli és a Franchi!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Szlovákia – Három ország 70 fiatal lövésztehetsége vett részt a nemzetközi M-800-as versenyen
A Szlovák Vadászkamara (Slovenská poľovnícka komora) cikket közölt a fiatalok kiskaliberű puskával megrendezett nemzetközi lövészversenyéről.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Szlovák Vadászkamara (Slovenská poľovnícka komora) a Malackai Járási Vadászkamarával (OPK Malacky) és a Malackai Sportlövész Klubbal (ŠSK Malacky) együttműködve rendezte meg a kiskaliberű puskával lövő fiatalok nemzetközi versenyét a malackai lőtéren.
A kétnapos rendezvény ünnepélyes megnyitóján részt vett Štefan Engel, a Szlovák Köztársaság Idegenforgalmi és Sportminisztériumának államtitkára is. A rendezvény a tavaly sikeresen megtartott első verseny folytatása volt, amelyet a Cseh–Morva Vadászszövetség (Českomoravská myslivecká jednota) indított útjára.
Fotó: Szlovák Vadászkamara
A malackai lőtéren összesen 70 fiatal lövésztehetség találkozott három országból: Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról. A versenyzők három fő kategóriában küzdöttek a lehető legjobb eredményekért. Szlovákiát 23, Csehországot 29, Magyarországot pedig 18 versenyző képviselte.
Az első versenynapon a fiatal lövészeknek nemcsak az M-400-as versenyszám nehéz céltábláival, hanem a rendkívül forró nyári időjárással is meg kellett küzdeniük.
Magyar győzelem a 11–15 éves lányok között
A 11–15 éves lányok mezőnyében a magyar Hajzer Diána bizonyult a legpontosabbnak. Kiváló teljesítménnyel 794/800 pontos eredményt ért el, amellyel megszerezte az első helyet. Szorosan mögötte végzett a cseh Anabel Backová, aki 788/800 pontot lőtt. A bronzérem szintén Magyarországra került: Szvitán Sára 765/800 pontos eredménnyel végzett a harmadik helyen.
A 11–15 éves fiúk között a cseh David Kukol dominált, aki hibátlan teljesítménnyel a maximális 800/800 pontot érte el, és fölényesen megszerezte az első helyet. A második a szlovák Jack Oláh lett 782/800 ponttal, mindössze egy ponttal megelőzve a 781/800 pontos eredményt elérő cseh Martin Steklýt.
Cseh fölény a juniorok között
A 16–20 éves junior lányok versenyében kizárólag cseh sportlövők állhattak fel a dobogóra. Az aranyérmet Nikol Hradecká szerezte meg, aki a nehéz körülmények között 786/800 pontot ért el. A második helyen Sára Kůželová végzett 774/800 ponttal, míg Elena Farská 759/800 ponttal lett harmadik.
A 16–20 éves junior fiúk között ugyancsak a cseh versenyzők domináltak. Tadeáš Kazda 781/800 pontos eredménnyel győzött. Az ezüstérmet Matyáš Mička szerezte meg 771/800 ponttal, míg Jakub Moudrý 764/800 ponttal végzett a harmadik helyen.
A csapatversenyek is izgalmas küzdelmeket hoztak
A 11–15 éves fiúk csapatversenyében a cseh CZE 3 csapat bizonyult a legjobbnak, összesen 2339/2400 ponttal. Kiváló eredményt ért el az Oláh, Naď és Mészáros összeállítású szlovák SVK 1 csapat is, amely 2272/2400 ponttal megszerezte a második helyet. A harmadik helyen a magyar HUN 1 csapat végzett 2212/2400 ponttal.
Fotó: Szlovák Vadászkamara
A 15 év alatti lánycsapatok között magyar siker született: a HUN 2 csapat 2310/2400 ponttal győzött. A második helyet a cseh CZE 1 szerezte meg 2255/2400 ponttal, míg a bronzérmes a szintén cseh CZE 2 lett 2104/2400 ponttal.
A junior csapatok versenye
A junior lányok csapatversenyében a cseh CZE 5 együttese bizonyult a legjobbnak, 2288/2400 pontos összeredménnyel. A második helyen honfitársaik, a CZE 6 versenyzői végeztek 2196/2400 ponttal, míg a harmadik helyet a magyar HUN 4 juniorjai szerezték meg 2075/2400 ponttal.
A junior fiúk csapatversenyében a cseh CZE 7 nyújtotta a legjobb teljesítményt. A közölt eredmény szerint a csapat 230/2400 ponttal győzött. A második helyen a CZE 8 végzett 2256/2400 ponttal, míg a harmadik helyet a magyar HUN 3 szerezte meg 2162/2400 ponttal.
Köszönet a szervezőknek és támogatóknak
A Szlovák Vadászkamara köszönetét fejezte ki az OPK Malacky és az ŠSK Malacky részére a kétnapos rendezvény komoly szervezőmunkájáért. Külön köszönetet mondtak Marian és Stanislav Haramiának a verseny irányításáért, Jozef Jurkovič vezető versenybírónak és a teljes bírói testületnek, Miroslav Kopiarnak, az OPK elnökének, valamint Norbi Sánto és Róbert Szabo tolmácsoknak. A három nap során az étkezést és a frissítőket a DUB’S étterem biztosította.
Egy ilyen nagyszabású nemzetközi rendezvény megszervezése nem lett volna lehetséges a partnerek és támogatók segítsége nélkül. A szervezők ezért köszönetüket fejezték ki az Odimon, a Vojenské lesy a majetky SR, š.p., a Lovtek, a Sellier & Bellot a.s. és a Veľkoobchod zbrane Fraňo vállalatoknak és szervezeteknek, valamint a Halali televízió szerkesztőségének és a Poľovníctvo a rybárstvo magazinnak mint médiapartnereknek.
Megjegyzés: az eredeti szlovák szövegben valószínűleg elírás van a CZE 7 eredményénél: „230/2400” szerepel, ami a második helyezett 2256/2400 pontos eredménye alapján nyilvánvalóan hibás adat. Ezt szándékosan nem javítottam találomra.
Forrás: Szlovák Vadaszkamara
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Interjú Izeli Róbert hivatásos vadásszal
A Komárom-Esztergom vármegyei Vadászkamara interjút készített Izeli Róberttel a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyének idei döntőjéről.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tisztelt Vadásztársak!
Az alábbiakban olvashatják vármegyei versenyzőnkkel, Izeli Róberttel készült interjúnkat.
Egy mozgalmasabb munkanapon előforduló feladatok versenyhelyzetben – így jellemezte Izeli Róbert a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyének idei döntőjét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Bujon rendezett megmérettetésen vármegyei szervezetünk képviseletében vett részt Robi. A Gyermelyi Zrt. hatezer hektáros területén kollégájával, Ruzsa Árminnal teljesítenek szolgálatot a mindennapokban.
Fotó: OMVK
Róbert már gyermekkorában beleszeretett a természetbe. Tarjánban a falu szélén lakott családjával, így az erdőjárás, a bungi-építés, a légpuskás lövészet a konzerves dobozokra, majd később keresztapjánál tett látogatások alkalmával a trófeák látványa egyenes úton vezette a … pék szakmához. A viccet félretéve, Robinak tényleg az élete része a természet, 2011 óta pedig hivatásos vadászként dolgozik.
A javarészt nagyvadas gyermelyi területen jó tömegű bikák, közepes bakok élnek és az apróvadas állomány fejlesztése is folyamatban van. Az aszály újabb kihívások elé állítja a szakembereket, de nem csak például a fácánok kisebb szaporulata miatt, hanem az állatok ellátása okán is. Vannak ugyan olyan patakok a területen, amelyek szinte sosem száradnak ki, most azonban ezek medre is kopog.
Fotó: OMVK
Dagonyára és ivóvízre szükség van, ennek biztosításához minden eszköz rendelkezésre is áll, ami szerencsés adottság a gazdasági társaság kezelésében. A mezőgazdasági termeléshez szükséges géppark jól hasznosítható. Az apróvadnak automata itatókat helyeztek ki, és ha száraz lesz a tavasz, újra ezt a megoldást választják majd. Az erdőrészek forrásai még megmaradtak, így ott legalább a sár, a dagonya adott. Ahol kell, oda lajtoskocsival, traktorral szállítják a vizet.
Van tehát munka bőven, így a verseny a drukkal kiegészülve jelentett kihívást. Robi annak idején a pék szakmát egy világbajnoki szakmai szerepléssel zárta, innen is adódott a kiváncsisága. Jól felépített, izgalmas, érdekes versenyről számolt be, miután hazatért. A középmezőnyben végzett, és bosszantotta őt, hogy éppen azoknál a feladatoknál szenvedte el a pontlevonást, ahol jobban bízott magában. Érdekességként említette meg, hogy amitől félt – az angol nyelvű feladatoktól – sikeresen teljesítette a jó hangulatú állomáson. A némettel sváb faluból érkezve nem voltak problémái, ahogy a trófeabírálattal is szép eredményt ért el.
Fotó: OMVK
A szállást biztosító Verba Tanya nagyszerű helyszínnek bizonyult ahhoz, hogy a versenydrukkot letéve baráti beszélgetésekkel, tapasztalatcserével múlassák a szabadidőt a versenyzők.
Fotó: OMVK
A döntőt végül a házigazda vármegye versenyzője, Róka Bence nyerte meg, a dobogó második fokára Polyák Béla Tamás állhatott fel Bács-Kiskun vármegye képviseletében, míg a harmadikra Viserálek Martin Vas vármegyéből.
Vadászüdvözlettel: KEV Vadászkamara Tatabánya
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
Alapos locsolást kapott északkelet, végre országszerte esett
KITEKINTŐ: Szlovákia – Három ország 70 fiatal lövésztehetsége vett részt a nemzetközi M-800-as versenyen
Interjú Izeli Róbert hivatásos vadásszal
Kárenyhítési előleg igényelhető a tavaszi fagykár és a jégesőkár után
Bulin István: Harminc év elteltével – őzbakvadászat Vas vármegyében
Vadveszély az utakon – Mit kell tennünk, ha elütöttünk egy vadat?
Rendkívüli aszály sújtja a halgazdaságokat: már 1588 hektár halastó száradt ki
KITEKINTŐ (Szlovákia): Értékes vadásztrófeákat loptak egy vadászházból
KITEKINTŐ: Bulgária – Rókák lepik el Szófiát
“A sörétek a palatetőn pattognak, közvetlenül az udvarunk mellett” – vadászok miatt bosszankodnak Kiskundorozsmán
FEGYVERMESTER: Először Magyarországon a Benelli Lupo 6 mm Creedmoor
KITEKINTŐ: Az aranysakálok terjedési útvonalai és élőhelyhasználata
Aranysakálra várt, vaddisznókant ejtett el a 6 mm Creedmoorral
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Dr. Bencsik András a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára
Tiszteletet a vadászoknak a közösségi médiában!
FEGYVERMESTER: A 6 mm-es és a 6,5 mm-es Creedmoor-lőszerek, valamint azok BC-értékei
Ritka szerencse a Fízkút Vadásztársaság területén: fehér borz került terítékre
