Vadászat
Trófeabemutató Domaszéken – GALÉRIVÁVAL
A Domaszéki Vadásztársaság, Szegedtől nyugatra, a Homokhátság keleti csücskében gazdálkodik. Le se tagadhatnák, hogy ez már a nagybetűs Kiskunság, még akkor is, ha éppen csak magunk mögött hagyjuk Szegedet. Nyugatra tartunk, Domaszékre, amely ma, amellett, hogy igen jelentős zöldség-, és gyümölcstermő körzete hazánknak és igen kedvelt, a vidéket kereső, letelepedni, családalapításra készülő városi családok körében, azért mégiscsak egy hamisítatlan vadászterület. Valami olyan maradt itt meg a történelem viharaiban, amiről a régi öregek meséltek, hogy a tanya, tanyát követett és annyi volt az apróvad, hogy…
Aranyérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
Az elmúlt hét évtized sem volt elég ahhoz, hogy a tanya eltűnjön, innen, a Homokhátságról. Éppen csak egy bakugrásnyira innen, Szatymazon, egy régi jóbarátom édesapja mindig azt mondta: fiam, a tanya eltart. Ma már nemcsak, hogy eltartja az itt élőket, hanem igen jelentős árut termelnek az itteni gazdák, amelynek egy része a szegedi piacokra kerül, míg a másik hányada a nagybani piacról kerül kamionokra és indulnak a fővárosba, illetve Romániába.
Bronzérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
Igaz homokos, rendkívül száraz, arid ez a terület, de gyorsan melegszik a homok s ha tudnak öntözni, akkor a kertészetek számára ideális – meséli Lőw Szabolcs, a Domaszéki Vadásztársaság tagja, aki a tagsága mellett egyben vérebes utánkereső is. Domaszéken nehéz összeszámolni, de 1000-1200 lakott tanyával bírnak s hogy mennyien járnak ki nap, mint nap a faluból a jószághoz, a fóliához, nehéz megmondani. Egy azonban bizonyos: az öntözés, a változatos mezőgazdasági, kertészeti kultúrák nyitott, barátságos, kommunikatív vadgazdálkodási irányítással, nemcsak az apróvadnak, az őznek, hanem a védett természeti értékeknek is kedveznek s igen, a társaság, ahol tud segít és aki szeretne vadászni, azok előtt nyitottak a társaság kapui.
Lőw Szabolcs kiemelte, hogy minden évben hagyomány, hogy az őzbak vadászati idényében, mielőtt a trófeákat megkaphatnánk az elejtők az egyesület, a társaság összejön és megtekintik az az évi trófeákat.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Nincs titok – emelte ki Lőw Szabolcs. Az elnök, a vadászmester, az intézőbizottság azért kapta a bizalmat, hogy gazdálkodjon, fejlessze, építse ezt a kis közösséget, ezt a pici klubbot, ami a településünkön, ha úgy vesszük, fontos szerepet is tölt be, mert a hivatásos vadászunk nap, mint nap találkozik a tanyavilágban élőkkel. Mi számítunk a segítségükre és ha tudunk mi is segítjük őket. Más vonatkozásban pedig, a tagság minden tagja megtekintheti az agancsokat és mindannyian tanulunk is belőle, hogy mire képes az őzbak. Az őzbakbírálat ugyanis nehéz műfaj, még nagy rutinnal is „csúszhatnak” be hibák.
Az idény április 13-án kezdődött. Először a hazai vendégek, majd április 16-án egy német, utánuk egy olasz, majd egy újabb hazai és végül egy spanyol csoport érkezett. Aki tehette, segítette ezt a munkát és összesen 31 őzbakot ejtettünk el, a 2024-ben engedélyezett, mintegy 45 őzbakból.
Bronzérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
Nagy várakozással néztünk 2024 elé, de látni kell, hogy sajnos megcsappant az őzállományunk. Megjelent az aranysakál, befészkelte magát és küzdünk ellene, tűzzel-vassal. Ez fontos nekünk, fontos az apróvad miatt, fontos a természetvédelemnek és bizony elvárják tőlünk a tanyavilágban élők is. Le kell szögezni, hogy az őz szaporulatára rossz hatással bír az állomány növekedése. Fontos lenne, hogy minden társaság egységesen tegyen azért, hogy az aranysakál populációja legalább ne növekedjen, de ehhez az kell, hogy a régi regula újra megvethesse a lábát, hogy: előbb mindig a dúvadat lőjük!
Márciusban már látszódott, hogy elég jó agancsokat raktak fel az őzbakok s ahogy az idősebb agancsosok letisztítottak, türelmetlenül vártuk a kezdést. Sokat jártuk a hajnalokat, az estéket Domaszék alatt, de végül terítékre kerültek az első őzbakok s a 2024-es év azt hozta, hogy a sűrűség annyit mutatott a mérlegen is, amit mi saccoltunk a távcsövekben. Erős trófeákat adott nekünk ez az év – emlékezni fogunk erre.
Az elejtők egyedi jelzéseket is tesznek az agancsra, amelyet csak sérüléssel lehetne eltávolítani. Persze erre nem kerül sor. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
A vadászat, így olvasva, talán egyszerűnek tűnhet, de bakancsba ugorva, beváltani az őzbakok után a sűrűbe, már korántsem egyszerű feladat. S mi több, még a terepet egyáltalán nem ismerő vendéget is sikerre vezetni – nagyon nehéz feladat.
Nagy szerencsénk, hogy egyes területen, a feketéken, a nagy feketén nincs olyan mennyiségű őszi káposztarepce, mint azt az előző években láthattunk, de az, hogy az őszibúza is hamarabb szárba szökkent, hogy hamarabb kalászolt minden s hogy szinte pár nap alatt, de jó két héttel korábban belombosodtak a sűrűk, igen nehéz vadászatokat ígért mindannyiónknak.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Fent, Szeged alatt, a Szegedi repülőteret körbekerítették, majd az Olimpiai Központ, a Maty-ér evezőspálya hatalmas vízfelülete, azt követően pedig Európa leghosszabb útvonala, az E75 főútvonal M5-ös autópályája csak nehezíti a vadászatokat. A tanyákban ilyenkor már szedik a primőr árut és a hideg fóliákban is gőzerővel folynak a munkák. Nagyon kell vigyázni, merre, hol vadászunk. Olyan, mint egy üzemi terület. Ennek ellenére, erős dúvadkontrollal, a múlt évben volt olyan hajtásunk, hogy 89 mezei nyúl esett. Sikerült talpra állítani az apróvadat és az őzzel együtt stabil a társaság gazdasági alapja, de ezért mindenki dolgozik. Ha a társadalmi munka nem is kötelező, de ennek ellenére mindenki részt vesz az évről, évre tartó fejlesztésekben. Ebbe a társaságba mindenki betesz s úgy vadászunk, hogy mesterséges fácánnevelésünk nincs, mégis, minden vadászaton jut kompetencia a tagságnak és a vendégeknek is egyaránt – nem maradunk szégyenben.
Jó kapcsolatban állunk a szomszéd társasággal, a Zákányszéki Vadásztársasággal, olyannyira, hogy az őzbakvadászatok alatt együttműködünk és közösen vadásztatunk csoportokat.
Sokszor a rendellenes agancsállású őzbakot nagyon nehéz elejteni. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
2024. számunkra egyik legkedvesebb pillanata volt, amikor vendégeink, mikor szálltak be az autókba és búcsúzkodtak, akkor egy mezei nyúl is felbukkant. Az indulás váratott magára, mert kiderült, hogy a vadászatok alatt minden spanyol azt kérdezte, hogy milyen állatok ezek, mert, hogy náluk sokkal kisebbek a nyulak s ha lehetne, akkor visszatérnének Domaszékre…
Úgy gondolom, hogy egy-egy ilyen kijelentés után, mikor tényleg visszajön egy-egy vendég, érthetjük meg azt, mit is jelent etikus és jó vadásznak lenni. Persze nekünk is fontos, hogy a vendég, hogyan viselkedik, de le kell szögezni, hogy nem ismerünk példát arra, hogy a társaság vendégei valaha is, akár még csak az elégedetlenségüket kifejezték volna.
Persze ehhez profi kísérők, vadászmester, elnök kell, aki tudja, aki kézben tartja egy-egy vadászat menetét, irányítását – bár azt hiszem, a vadászat, a természet szeretete az, ami összeköti a domaszéki vadászokat. Persze súrlódások mindig vannak, de azok előre mutatóak és itt, Domaszéken, a megoldás, a megfelelő válaszok keresése a legfontosabb feladat.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Ezért saját Viber csoportot hoztunk létre, hogy a tagság tudja, hogy ki, merre vadászik, hogy egymást nem zavarva, de képesek legyünk a gazdálkodók kérését is teljesítve, a vadkár problémákat megoldani.
Domaszéki őzbak. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager
A 2024-es domaszéki őzbakmustrán 31 őzbakot állítottunk ki, amelyek közül egy arany, egy ezüst és két bronzérmes trófeát láthattunk s hogy összejött a társaság, arra gondoltunk, hogy a vadászházat is csinosítsuk meg egy kicsit. Így délelőtt kilenc órától, délután kettőig társadalmi munkában parkosítottunk a vadászház körül.
VADÁSSZON DOMASZÉKEN
Vőneki István elnök
+36 30 4882829
istvan.voneki@gmail.com
Kétségtelen tény, hogy egy nehéz idény kezdetet éltünk meg, de minden év más és más s hogy 31 őzbak trófeáit nézhettük meg, láthatott a társaság, mindenképpen nagy eredmény. Az őzbakok trófeáit ki kellett készíteni, be kellett mutatni a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalnak, miközben a vadtesteket a vadhúsfelvásárlóknak is át kellett adni. Ezek a munkák, ha gördülékenyen is mentek, sokszor több ember együttes munkáját követelték meg – tájékoztatta az Agro Jager Newst Lőw Szabolcs, a Domaszéki Vadásztársaság tagja.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Lőw Szabolcs
Vadászat
Megkezdték az idei őzgidamentést a vadászok
Hőkamerás drónokkal őzgidákat és fészekaljakat kerestek a vadgazdálkodók
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának javaslatára 2025-ben egy hosszú távú kezdeményezés indult: a csatlakozók – együttműködve az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával – drónok segítségével őzgidákat és fészekaljakat mentettek a kaszálások előtt. A projekt idén is folytatódik!
Fotó: OMVV
A mentés 2025-ben kézzelfogható vad-, állat- és természetvédelmi eredményeket hozott. A hőkamerás drónokkal jellemzően júniusban elvégzett felderítéseknek köszönhetően országosan összesen 278 őzgida és 26 fészekalj menekült meg, miután a kaszálási munkálatok előtt modern eszközökkel derítették fel a területet, és biztonságba helyezték az állatokat. Az őzgidákat meg is jelölik a mentéskor, hogy a további sorsukat nyomon lehessen követni: ez kutatási szempontból is fontos információkkal szolgálhat.
Fotó: OMVV
Az adatok egyértelműen alátámasztják a módszer hatékonyságát és létjogosultságát. A mentési eredmények egyben visszaigazolják a földhasználók és a vadgazdálkodók, vadászok, civilek együttműködésen alapuló (külföldön már bizonyított) modell sikerességét, és megalapozzák a program további fejlesztésének szükségességét a következő években.
Szívesen vesszük, ha csatlakoznak hozzánk önkéntes drónpilóták, civil egyesületek és magánszemélyek, hogy együtt tegyünk az őzgidák megmentéséért! (FONTOS: A mentéshez feltétlenül szükséges a földhasználó és a vadászatra jogosult engedélye, illetve az utóbbi közreműködése is.)
Forrás: Szabó László elnök – A Védegylet Drón Szakbizottsága
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A Körös-Maros Nemzeti Parkban bővítették szakmai ismereteiket a MATE hallgatói
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási Intézet képzéseinek hallgatói Békés vármegyében vettek részt szakmai tanulmányúton.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási Intézet képzéseinek hallgatói május 15-17. között Békés vármegyében vettek részt szakmai tanulmányúton.
Fotó: MATE
A székelyföldi kihelyezett képzés okleveles vadgazda mérnök hallgatói, valamint a gödöllői vadgazdálkodási szakmérnök képzés résztvevői ennek keretében a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság több bemutatóhelyén is betekintést nyerhettek a természetvédelem és a vadgazdálkodás gyakorlati munkájába.
A csoport május 15-én a nemzeti park igazgatóság szarvasi bemutatóhelyét, a Körösvölgyi Állatparkot kereste fel, ahol szakmai vezetés keretében ismerhették meg az igazgatóság természetvédelmi munkáját, célkitűzéseit és hazánk jellegzetes állatfajait. A program során szó esett az élőhely- és fajvédelem szerepéről, természetvédelmi aktualitásokról is.
A tanulmányút másik állomása május 17-én, a nemzeti park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén és az igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjában zajlott. A hallgatók itt betekintést kaptak a túzokvédelmi munkába, valamint az agrártájak élőhelyfejlesztési és élőhelygazdálkodási gyakorlataiba, amelyek számos védett és vadászható faj fennmaradását segítik.
Fotó: MATE
A terepi programok jó lehetőséget biztosítottak arra, hogy a résztvevők közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a természetvédelem és a felelős vadgazdálkodás kapcsolatáról, valamint a nemzeti park igazgatóságok gyakorlati természetvédelmi munkájáról.
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Gyilkos bakok a revírben – mítosz vagy valódi veszély?
Német szakemberek cikket írtak a „gyilkos őzbakokról”
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Pirsch: Az őznél a többéves nyársas bakokat gyakran „gyilkos bakoknak” nevezik. De vajon valójában mekkora veszélyt jelentenek? Minden vadász hallott már olyan bakokról, amelyek agancsformájuk miatt különösen alkalmasak arra, hogy más bakokat a küzdelem során súlyosan, vagy akár halálosan megsebesítsenek. Ezek rendszerint többéves nyársas bakok, amelyeknél az agancs elágazásának hiánya miatt alakulhat ki az úgynevezett „gyilkos bak” jelleg.
Fotó: Pirsch
Ahhoz, hogy ezt a témát pontosabban megértsük, először érdemes megvizsgálni az őzbakok alapvető viselkedését. Általánosságban elmondható, hogy a bakok csak akkor vannak igazán „harci hangulatban”, amikor a nemi hormonok hatása alatt állnak. Ez az időszak nagyjából márciustól szeptemberig tart. Télen is létezik közöttük bizonyos rangsor, de komoly összecsapások ilyenkor általában nem fordulnak elő.
Mivel az éves bakok rendszerint távol maradnak a területért és az üzekedés idején zajló küzdelmektől, illetve az idősebb bakok nem tekintik őket valódi vetélytársnak, tőlük általában nem kell veszélyre számítani.
Az őzbakok közötti összecsapások meghatározott rend szerint zajlanak. Ezek a küzdelmek rituális jellegűek, vagyis nagyrészt ismétlődő, jelzésszerű viselkedésekből állnak.
Amikor két bak szembekerül egymással, először imponáló viselkedés figyelhető meg. A két ellenfél néhány méter távolságra áll egymástól, és forgatják a fejüket. Ennek az a célja, hogy felmérjék, illetve jelezzék egymásnak az erejüket.
Ezt követik a fenyegető mozdulatok. Ilyenkor a bak lehajtja a fejét, és mellső lábaival dobbant. Ha ezek után egyik fél sem hátrál meg, akkor kerül sor a tényleges küzdelemre.
A bak általában csak akkor döf előre, amikor a másik bak is lehajtott fejjel áll vele szemben. Ezután a két bak mélyre tartott fejjel egymásnak feszül, és ide-oda tolja egymást. Stubbe 2007-es leírása szerint az összecsapások általában nem tartanak sokáig. Az erőpróba átlagosan körülbelül két perc alatt eldől. Ritkán fordul elő, hogy tíz percig vagy annál tovább tartson.
A két ellenfél közötti párharc tehát meghatározott szabályok szerint zajlik, és főként imponáló, illetve fenyegető viselkedésből áll. Ennek az a szerepe, hogy a komoly sérülések lehetőség szerint elkerülhetők legyenek.
Hoem és munkatársai 2007-ben 139 bakok közötti összetűzést vizsgáltak. Fontos megállapításuk volt, hogy az esetek többsége alacsony fokú eszkalációval zárult. Vagyis a konfliktusok nagy része nem fajult tényleges verekedéssé. Valódi küzdelemre mindössze az esetek 16 százalékában került sor. Ezek elsősorban területet birtokló bakok között fordultak elő. Revír nélküli bakok találkozásakor is előfordulhatott küzdelem, de főként bizonyos helyzetekben.
Alkalmazkodó eszkalációs szint
Alapvetően elmondható, hogy minél kisebb volt a két bak közötti testi különbség, annál nagyobb volt az összecsapás eszkalációjának esélye. Fordítva ez azt jelenti, hogy ha a két ellenfél között jelentős fizikai különbség volt, akkor a bakok többnyire nem harcoltak meg egymással.
Két területet birtokló bak küzdelme esetén az esetek 81 százalékában az adott revír tulajdonosa győzött. Érdekes ugyanakkor, hogy még akkor sem veszítette el a területét, ha magát a küzdelmet elvesztette. A vizsgált esetek egyikében sem történt olyan, hogy a vesztes bak emiatt elveszítette volna a revírjét.
A küzdelem meghatározott menete többek között azt szolgálja, hogy a súlyos sérülések lehetőség szerint elkerülhetők legyenek. Oldalról vagy hátulról történő döfés csak rendkívül ritkán figyelhető meg. Pedig éppen az ilyen döfések okozhatnak komoly sérüléseket. A sérülés súlyossága attól függ, milyen mélyen tud behatolni az agancs.
Ebből következik, hogy a nyársas agancsot viselő, úgynevezett „gyilkos bakok” ilyen szempontból jelenthetik a legnagyobb veszélyt. Ha azonban egy bak betartja a küzdelem „szabályait”, akkor aligha tudja komolyan veszélyeztetni ellenfelét. Ugyanakkor egy szabályos, normális agancsú bak is képes súlyos sérülést okozni, ha „tiltott”, vagyis oldalról vagy hátulról érkező döféseket alkalmaz.
Fontos tehát: nem minden többéves nyársas bak tekinthető automatikusan gyilkos baknak.
Halálos fegyverek bevetésben
Sok vadászterületen azért ejtik el a „gyilkos bakokat”, hogy megvédjék tőlük a fajtársaikat. Ennek ellenére valóban súlyos sérülések viszonylag ritkán fordulnak elő. De vajon miért?
Elsőre úgy tűnhetne, hogy egy baknak előnyös lenne súlyosan vagy akár halálosan megsebesíteni az ellenfelét. Így megszabadulhatna egy vetélytárstól, és egyúttal szaporodási előnyhöz is juthatna. A jelenség megértéséhez érdemes egy gondolatkísérletet elvégezni. Képzeljünk el két olyan ellenfelet egy fajon belül, amelyek a rendelkezésükre álló „fegyverekkel” könnyen halálos sérülést okozhatnának egymásnak. Ilyenek lehetnek például a halálos méreggel rendelkező kígyók.
A hím csörgőkígyók egymással küzdenek azért, hogy hozzáférjenek a nőstényekhez. A harc során egymásnak feszülnek, birkóznak, tolják egymást, és így döntik el, ki az erősebb. Vesztes az lesz, akit végül a földre nyomnak. Egy halálos harapás gyorsan véget vethetne ennek a küzdelemnek, mégsem ez történik.
A szarvat viselő állatok között is találunk jó példákat. Az oryxantilopok hosszú, hegyes szarvukkal könnyedén súlyos vagy akár halálos sérülést okozhatnának ellenfelüknek. A valóságban azonban az ilyen sérülések rendkívül ritkák. Ennek oka, hogy ennél a fajnál – akárcsak az őzbakoknál – az evolúció során olyan harci forma alakult ki, amelynek nem része az ellenfél súlyos megsebesítése. Ez a viselkedési program genetikailag rögzült.
A sérülést okozó harcosok hátránya
Ha az oryxoknál vagy a hazai őzbakoknál lennének olyan egyedek, amelyek rendszeresen súlyos sérüléseket okozó módon harcolnának, azok kezdetben előnyben lennének. Harci sikereik révén nagyobb eséllyel örökítenék tovább ezt a hajlamot a populáción belül.
Ez azonban oda vezetne, hogy egyre több bak alkalmazná ezt a harcmodort. Ha pedig két ilyen „sérülést okozó harcos” találkozna egymással, akkor a küzdelem már mindkettőjük számára veszélyessé válna. Végső soron ezek az egyedek rendszeresen egymást pusztítanák el. Ezért ez a stratégia hosszú távon nem tud fennmaradni.
Az őzbakok közötti küzdelem általában csak körülbelül két percig tart. Ritkán fordul elő, hogy tíz percnél tovább tartson. Az oldalról vagy hátulról indított támadások, amelyek súlyos sérüléseket okozhatnak, inkább ritkák.
Ez az oka annak, hogy az őzbakoknál és más homlokfegyvert viselő fajoknál ritualizált harcok alakultak ki. Ezeknél a fajoknál evolúciós szempontból csak ez a harcforma stabil. Régebben azt gondolták, hogy ez a faj fennmaradása érdekében alakult ki. Ez azonban nem pontos megközelítés. Nem arról van szó, hogy az ellenfelet kell megkímélni, hanem arról, hogy az egyed saját maga ne sérüljön meg halálosan.
Végső soron ugyanis a halálos harcmodor szükségszerűen ahhoz vezetne, hogy előbb-utóbb maga az egyed is célponttá válik, és súlyos sérülést szenved.
Egy suta esetében egymáshoz közel elhelyezkedő, több szúrásos sérülés is előfordulhat. Az őznél azonban a halálos agancsszúrások összességében inkább ritkák.
Kevésbé súlyos harcok az őzbakoknál
Agancsszúrástól sérült őzek összességében ritkán fordulnak elő. Ennek az is az oka, hogy az őzbakok alapvetően kevesebbet harcolnak, és az összecsapásaik súlyossága is kisebb. Ezt az úgynevezett „alacsony kockázat – alacsony nyereség” elmélettel lehet magyarázni.
Az őzbakoknak egyszerűen nincs olyan sok nyernivalójuk egy küzdelemmel. Más fajoknál viszont sokkal intenzívebb harcok alakulnak ki, mert ott a lehetséges nyereség is nagyobb.
A gímszarvasoknál például ez a helyzet, mert egy győztes bika sokkal több nőstényt tud magának biztosítani. Náluk feltételezik, hogy az érett bikák körülbelül 25 százaléka élete során legalább egyszer súlyosabb sérülést szenved. Még hevesebb küzdelmekre lehet számítani azoknál a fajoknál, ahol csak egyetlen lehetőség van a szaporodásra. Az ilyen harcok nem ritkán az egyik ellenfél halálával végződnek, például bizonyos rovaroknál vagy pókoknál.
A kifőzött koponyákon időről időre felismerhetők az agancsszúrásból eredő sérülések nyomai.
Következtetés
Arra a kérdésre, hogy léteznek-e valóban „gyilkos bakok”, alapvetően igennel lehet válaszolni, de bizonyos korlátozásokkal.
Igaz, hogy a többéves nyársas bakok részvételével zajló küzdelmekben nagyobb az esélye annak, hogy az ellenfél megsérül. Ugyanakkor a többéves nyársas bakok rendszerint testileg gyengébbek, ezért sok esetben el sem jutnak a tényleges harcig. A szembenállás gyakran már az imponáló viselkedés után véget ér.
Ráadásul ahhoz, hogy egy bak valóban „gyilkos bakká” váljon, meg kellene tanulnia, hogy a „tisztességtelen”, vagyis szabálytalan döfések előnyt jelenthetnek számára. Ez azt jelenti, hogy még ha van is a területen egy többéves bak, amely agancsformája alapján gyilkos baknak tűnhet, ez önmagában még nem jelenti azt, hogy szabálytalanul is használja az agancsát.
Végső soron tehát több feltételnek is egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy valódi gyilkos bakról beszélhessünk. Ezért az ilyen bak a vadászterületeinken viszonylag ritka, mégis figyelemre méltó kivétel.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Ezekkel mindig történik valami Diósjenőn
Különleges találkozás a Hortobágyon: Kövesi Péter darvakat fényképezett
Megkezdték az idei őzgidamentést a vadászok
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
A Körös-Maros Nemzeti Parkban bővítették szakmai ismereteiket a MATE hallgatói
KITEKINTŐ: Németország – Gyilkos bakok a revírben – mítosz vagy valódi veszély?
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő vízmegtartó erdei „tókáit”
A pünkösdi őzbak
Sasszem – világelső sikeres szemműtét parlagi sason
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Min változtat a hangtompító?
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
