Keressen minket

Mezőgazdaság

Hogyan védekeznek az indiai méhek a lódarázs ellen?

Az elmúlt hónapokban több alkalommal előkerült az USA északnyugati partvidékén felbukkant ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) esete, mint rendkívüli veszélyforrás az amerikai háziméhekre nézve tájékoztatott az Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala.

Közzétéve:

Az elmúlt hónapokban több alkalommal előkerült az USA északnyugati partvidékén felbukkant ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) esete, mint rendkívüli veszélyforrás az amerikai háziméhekre nézve tájékoztatott az Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala.

Az Agro Jager News az ázsiai lódarázsról már közölt cikkeket, ami itt és itt érhető el.

Ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) (Kép: Inaturalist)

A háziméh és az Ázsiában honos mézelő méh két faj, ez utóbbit indiai méh (Apis cerana) néven ismerik a szakemberek, korábban azonos fajnak hitték őket, ám kiderült, hogy nem lehet őket keresztezni, így külön fajok. Míg az óvilági eredetű háziméhek (A. mellifera), amelyek Amerikában is szolgálják a méhészeket és a mezőgazdaságot sosem találkoztak a kelet-ázsiai lódarázsfajokkal, addig az indiai méh, amely az egész ázsiai kontinensen elterjedt, igen jól ismeri. Persze lódarázsból is több faj él Ázsiában, ezek közt a leghírhedtebb a már említett, csapatos támadásokat végző V. mandarinia, azonban nem kevésbé veszélyes, ám nem annyira ismert igen közeli rokona, a Vespa soror a jelenlegi vizsgálatok tárgya.

A kaptár bejárata körül elhelyezett foltok (Kép: Plos One)

A japánban élő mézelők a lódarázs felderítőket becsalják a kaptárba, ahol körbefogják, és felforrósítják azokat testük vibrációjával, vagy egyszerűen csak megfojtják őket hasonló módon. Nemrégiben még ennél is meglepőbb védekezési stratégiáról számolt be egy nemzetközi kutatócsoport. Amikor a méheket megtámadta a lódarázs, számos dolgozó gyűjtögetni sietett, azonban nem eleséget, hanem állati ürülék apró darabkáit szállította a kaptár bejáratához. Ennek hatására, ha elegendő ürülékfoltot helyeztek a kaptárra, a lódarazsak beszüntették a támadási kísérleteiket.

Indiai méh a rágói közt tartott ürülékdarabbal (Kép: Plos One)

Vietnámi méhészek körében végeztek felmérést, ahol elég gyakori a Vespa soror támadása az itt tartott indiai és mézelő méh családok ellen is. Még a mostani kutatás előtt észrevették, hogy különös foltok vannak az indiai méh kaptárainak bejárata körül, és a méhészek azt mondták, a méheik akkor kezdtek el ilyeneket elhelyezni, ha megtámadta a kaptárat a lódarázs. A mézelő méheknél nem volt ilyen különös foltosodás.
A megfigyelések során egyrészt bebizonyosodott, hogy a V. soror pontosan ugyanolyan csapatos támadásokat hajt végre, mint a V. mandarina, másrészt kiderült, hogy az indiai méh dolgozók állati ürüléket gyűjtenek a kaptár bejáratához. Minden esetben a bejárat közelében ragasztgatták az ürülékcsomókat a kaptárra, a kaptár falára és a leszállást szolgáló padra. Az állati ürüléken talált méheket színes festékpöttyel megjelölték, és ez alapján meg lehetett azt is állapítani, hogy ezek a dolgozók többször fordulnak a kaptár és az ürülék között. Láttak olyan méheket, amelyek a közeli tyúkólaktól hordtak ürüléket, illetve egy másik esetben emberi vizeletet tartalmazó edényből hozták az erősen szagló folyadékot a kaptár bejáratához (a kaptár szagából érezhető is volt). Összesen 72 méhészt kérdeztek ki a kutatók, és amelyek csak az óvilági mézelő méh fajt tartották, azok sose láttak ilyen foltokat, azonban az összes többi beszámolt ezek jelenlétéről, a kaptáraik kb. háromnegyedénél – ez utóbbi méhészek a lódarázs-támadásokról is beszámoltak.

A darázs számára túl kicsi bejáratot rágással igyekszik megnagyítani, hogy bejuthasson a kaptárba. (Kép: Plos One)

A lódarázs a kiszemelt méhcsaládra rátalálva minden valószínűség szerint speciális feromonnal keni be a kaptár bejáratát, ezzel koordinálja a csapatos támadást. A megfigyelésekkor rendre látták, amint a lódarázs a kaptárhoz dörgöli a hátsó felét, ahol a feromon mirigyeinek kijárata van. Amint ezt a méhek észlelték, nekiálltak a szagjeleket elfedő, erős szagú ürülék hordásának, s minél több lódarázs hagyott feromont a kaptáron, annál több ürülékfolt is került oda. A kutatók a darázs feromonját maguk is a kaptárhoz helyezték egy illatpapírra, azonban a méhek ekkor is inkább a kaptárra, nem a papírra helyezték el az ürülékcsomócskákat, a kaptárat védelmezték. A megfigyelések szerint az sok ürülékkel bepöttyözött kaptárakat sokkal kevesebb lódarázs kereste fel, és a legtöbb, ha oda is ment, erősen kerülte magukat a foltokat.
Olyan lódarázsfaj közelsége esetén, amely nem csoportosan vadászik, nem álltak neki a vesződséges és elég büdös munkának a méhek, kimondottan csak a csapatban támadó fajok esetében.
Ez a viselkedés nemcsak Vietnámban elterjedt, de a régió más országaiban is, olyan területeken is, ahol a V. mandarinia faj honos, így annak a csoportos támadásai ellen is védekeznek így a helyi háziméhek. Nemcsak ürüléket, hanem más, ismeretlen eredetű szennyező anyagot is hordtak a kaptárakra a méhek, valószínűleg a helyileg rendelkezésre álló anyagokból válogatták ki az e célra alkalmasakat.
Az még nem világos, hogy pontosan milyen szag-összetevőkkel védik a családot a méhek, ezt majd még ki kell deríteni más kutatások során. Az viszont biztos, hogy számos ízeltlábú használ valamiféle ürülék-jellegű dolgot a saját ragadozói elriasztására. A kutatók úgy vélik, hogy ezt a tevékenységet eszközhasználatnak lehet nevezni, s ezzel ez az első alkalom, hogy méhek esetében ilyet dokumentáltak.

A kutatásról a PLOS One számolt be december 9-én, a teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala

Mezőgazdaság

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák

Országszerte megindult a szervestrágya, hígtrágya és szennyvíziszap kijuttatása a földterületekre

Published

on

A tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetével országszerte megindult a szervestrágya, hígtrágya és szennyvíziszap kijuttatása a földterületekre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a munkálatok miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani, amely legfeljebb néhány napig tarthat. A tevékenység a talaj tápanyag-utánpótlását és a termőföldek termékenységének megőrzését szolgálja.

Fotó: NÉBIH

A tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésével országszerte megindul a szervestrágya, hígtrágya és szennyvíziszap mezőgazdasági területeken történő kijuttatása. A tevékenység a talaj tápanyag-utánpótlásának fontos része, amely hozzájárul a termőföldjeink, mint természeti kincsünk termékenységének fenntartásához és a fenntartható mezőgazdasághoz. Ugyanakkor a hígtrágya kijuttatása átmeneti, helyenként intenzív szaghatással járhat, amely a környező lakosság számára kellemetlenséget okozhat.

A gazdálkodók a vonatkozó jogszabályok és szakmai előírások betartásával végzik a munkálatokat, beleértve a kijuttatás idejét, módját és mennyiségét. A szaghatás időszakos, jellemzően néhány órától legfeljebb néhány napig tart az adott területen és az időjárási körülmények (szélirány és hőmérséklet) jelentősen befolyásolják annak érzékelhetőségét.

A gazdálkodók tevékenysége közérdeket szolgál, ezért a Nébih a lakosság megértését és türelmét kéri. A hatóság a jogszerűséget folyamatosan ellenőrzi, szükség esetén intézkedik.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti

A Nemzeti Irányító Hatóság változtatást vezetett be a Vixeran felhasználásában.

Published

on

A Vixeran készítmény a 2025. évben a Nemzeti Irányító Hatóság AÖP támogatásra vonatkozó közleményének kondicionáló szerekre vonatkozó listájában szerepelt, ebben az évben a készítmény a Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatban kerülhetett elfogadásra.

Ábra: Facebook

A 2026. évben a Vixeran átkerült a Mikrobiológiai készítmények alkalmazása gyakorlatban elfogadható szerek közé. Ennek eredményeképpen a készítmény a 17/2024. (IV.9.) AM rendelet (AÖP rendelet) 16. § (1) bekezdésének értelmében a megfelelő növény (főnövény, másodvetés, ősszel vetett következő évi főnövény) vetése előtt, vetésével egy menetben vagy betakarítása/beforgatása után vált alkalmazhatóvá, tehát álló kultúrában nem alkalmazható. A Nemzeti Kifizető Ügynökség ennek megfelelően készítette el a 2026. évre vonatkozó Egységes kérelem beadó felületét.

A Nemzeti Irányító Hatóság úgy döntött, hogy a készítmény visszakerül a kondicionáló szerek közé.

Az erre vonatkozó közlemény módosítás az alábbi linken érhető el:
https://kap.gov.hu/kozlemeny/2026-04-23/kap-nemzeti-iranyito-hatosag-582026.-szamu-kozlemenye-kap-nemzeti-iranyito​​​​​​​

A Nemzeti Kifizető Ügynökség az IH közlemény módosítása alapján módosította az Egységes kérelem beadó felületet.

Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a készítmény kijuttatásokra vonatkozó tényleges dátumok bejelentési határideje 30 nap, melyet az alapkérelem benyújtására nyitva álló időszakban, 2026. június 9. napjáig nem ellenőrzünk, mivel a gazdálkodó alapkérelmének azt a bizonylatot tekintjük, amely a benyújtási határidő lejártáig utolsóként kerül beküldésre.

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bővítette az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre engedélyezett készítmények körét

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bővítette az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre engedélyezett készítmények körét: további hat készítmény engedélyét kiterjesztette a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) elleni védekezésre. Emellett négy készítmény az idei évre szükséghelyzeti engedélyt kapott.

Fotó: NÉBIH

A hatóság kiterjesztette hat készítmény engedélyokiratát szőlőkabóca károsítóra, az Agrokén, Nevikén, Nevikén Extra, és Olajos Rézkén a tojás alak elleni védekezésre, illetve a Sumi Alfa 5 EC és Sumi Alfa 5 EW (származtatott: Sumicidin 5 EW) a lárva és imágó elleni védekezésre.
A fentiekkel együtt már 21 db készítmény és ezeknek 19 db származtatott, illetve 5 db párhuzamos engedéllyel rendelkező változata alkalmazható.

Továbbá az idei évre négy szükséghelyzeti engedélyt adtak ki, az ökológiai termesztésben is felhasználható NeemAzal-T/S, Aza és Pyregard készítményekre, illetve a Carnadine (származtatott: Roslix, Silentium; párhuzamos: Carnadine, Carnadine 200, Roslix) rovarölő permetezőszerre. Ez összesen 9 készítmény szükséghelyzeti felhasználását jelenti.

Pyregard
A Pyregard rovarölő szer felhasználható 2026. március 16-tól 2026. július 13-ig szőlőben amerikai szőlőkabóca ellen növényvizsgálat alapján a lárvák és a kifejlett alak ellen maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban 500-1000 l/ha permetlével kijuttatva.

NeemAzal-T/S
A NeemAzal-T/S rovarölő szer felhasználható 2026. május 11-től 2026. szeptember 7-ig szőlő kultúrában amerikai szőlőkabóca ellen maximum 2 alkalommal 3,0 l/ha dózisban, 400-800 l/ha permetlé mennyiséggel kijuttatva.

Aza
Az Aza rovarölő szer felhasználható 2026. május 11-től 2026. szeptember 7-ig szőlő (borszőlő, csemegeszőlő, alany- és törzsültetvény, szőlőiskola) kultúrában maximum 2 alkalommal amerikai szőlőkabóca ellen 3 l/ha dózisban 150-500 l/ha permetlé mennyiséggel kijuttatva.

Carnadine
A Carnadine (származtatott: Roslix, Silentium; párhuzamos: Carnadine, Carnadine 200, Roslix) rovarölő szer felhasználható 2026. április 21-től 2026. augusztus 18-ig szőlő kultúrában legfeljebb egy alkalommal amerikai szőlőkabóca ellen a tömeges lárvakelés időszakában, virágzás előtt a fürtkezdemények növekedésétől a virágzat kifejlődéséig, valamint a bogyókötődés kezdetétől zsendülésig, 0,175 l/ha dózisban 500-1000 permetlé mennyiséggel kijuttatva.

A szőlőkabóca elleni védekezésben jelenleg összesen 54 készítmény alkalmazható, melyek közül 14 ökológiai gazdálkodásban is felhasználható.

Az amerikai szőlőkabóca elleni, engedéllyel rendelkező készítmények összefoglaló táblázata az alábbiakban elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1504431079/Engedelyezett+rovarolo+szerek.pdf/ff46090e-f6b0-45e7-0845-1383a899b3e2?t=1750927468584

Az amerikai szőlő aranyszínű sárgasága betegséggel kapcsolatos további tudnivalókról a Nébih portálon tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom