Keressen minket

Mezőgazdaság

JOG: 2023. július 1-jén hatályba lépett fölforgalmi változások

Az Agro Jager News jogi rovatában a Földforgalmi törvény legfrisebb változásairól Dr. Mészáros-Kincses Annamária LL. M., agrár- és vidékfejlesztési szakjogász, egyéni ügyvéd adott tájékoztatást.

Közzétéve:

Termőföld adás-vételi ügyek

2023. július 1-jén a Földforgalmi törvény egy komolyabb változáson esett át, ugyanis több olyan rendelkezése módosult, amely talán sokak számára egyszerűbbé és rövidebbé teszi a földszerzéshez kapcsolódó hatósági eljárást – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Mészáros-Kincses Annamária LL.M., agrár- és vidékfejlesztési szakjogász, egyéni ügyvéd.

Nászruhás seregélyek Peszere-pusztán. fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – Agro Jager News

Az egyik ilyen jelentősebb változás az elővásárlási jogosultságot érinti.

A helyben lakó szomszédnak minősülő földműves lényegében előrébb került az elővásárlásra jogosultak sorrendjében azáltal, hogy őt a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdésében felsorolt elővásárlásra jogosultak (pl. a legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földműves) már nem tudja megelőzni.

Önmagában az a tény, hogy egy földműves családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja, már nem elegendő, ugyanis ahhoz, hogy az elővásárlásra jogosultak sorrendjében kedvezőbb helyet foglaljon el, további feltétel, hogy ez a jogviszonya az elővásárlási jog gyakorlásakor legalább egy éve fennálljon.

Bővült az a felsorolás, amely azon eseteket szabályozza, amikor nem áll fenn elővásárlási jog, azaz amikor az adásvételi szerződést nem kell kifüggeszteni. E szerint, ha az elővásárlásra jogosult vevő életvitelszerű lakáshasználatának a helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határától legfeljebb 20 km távolságra van az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település, és az adásvételi szerződéssel megszerzendő föld a vevő által a szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett föld összes területével együtt nem haladja meg a 10 hektárt, akkor nem áll fenn elővásárlási jog. Itt két dolog érdemel részletesebb magyarázatot. Az egyik, hogy a 20 km-es távolság nem a lakóhely és a megszerzendő föld közötti távolságot jelenti, hanem a két település közigazgatási határa közötti távolságot, így pl. ha a lakóhely szerinti település a megszerzendő föld szerinti településsel szomszédos, akkor az biztosan megfelel a fenti feltételnek. A másik, hogy a 10 hektáros területnagyságba nemcsak a meglévő és az adásvételi szerződéssel megszerzendő föld területét kell beleszámolni, hanem azon földekét is, amelyek valaha a vevő tulajdonában voltak.

Hajnal a Janja partján Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. – Agro Jager News

A kifüggesztési határidő adásvételi szerződés esetében 60 napról 30 napra csökkent.

Korábban nem volt arra lehetőség, hogy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre jogosult a már megtett elfogadó nyilatkozatát visszavonhassa, ezt most már mindaddig megteheti, amíg a kifüggesztési határidő le nem járt.

A másik jelentősebb változás a vételárat érinti.

A Földforgalmi törvény 2023. május 1-jétől hatályban volt azon szabályát, miszerint az erdőnek nem minősülő föld vételára nem haladhatja meg a helyben szokásos átlagos forgalmi érték 10 %-át, 2023. július 1-jétől már nem kell alkalmazni. Hogy milyen vételár felel meg a Földforgalmi törvényben meghatározott szempontoknak (az általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek), arra ismét a 2023. május 1-jét megelőző szabályozás az irányadó.

A vételárat illetően új rendelkezésekkel egészült ki a Földforgalmi törvény. Az adásvételi szerződésben a föld ellenértékét forintban kell feltüntetni úgy, hogy azon belül fel kell tüntetni külön-külön a föld, illetve az azon található ültetvény, felépítmény vagy a földrészlet forgalmi értékét, illetve hasznait növelő agrotechnikai létesítmény ellenértékét is. Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a szerződésben fel kell tüntetni a szerződés tárgyát képező földek ellenértékét külön-külön is, továbbá a szerződésben egyértelműen utalni kell a vételár egybefoglaltságára.

Dr. Mészáros-Kincses Annamária LL.M.
Egyéni ügyvéd

https://www.facebook.com/meszaroskincses

Telefon: +36-30-922-2817
E-mail: info@meszaros-kincses.hu

Címlap

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom