További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 24. szám.
Forrás: AKI
A koronavírus miatt még mindig hiányzó vágóhídi kapacitások és az országban szeptember elején megjelent afrikai sertéspestis (ASP) miatt novemberre már 570 ezer sertés várt levágásra Németországban, ami jelentős túltermelés.
A koronavírus miatt még mindig hiányzó vágóhídi kapacitások és az országban szeptember elején megjelent afrikai sertéspestis (ASP) miatt novemberre már 570 ezer sertés várt levágásra Németországban, ami jelentős túltermelés. A Sertéstartók Érdekvédelmi Szövetsége (ISN) számításai szerint hetente 30 ezer és 60 ezer közötti vágásérett egyeddel nő ez a mennyiség, amely október elején még „csak” 400 ezer volt – tájékoztatott az allattenyesztok.hu internetes hírportál.
Az érdekképviselet előrejelzése szerint karácsonyra egymillió fölé emelkedhet a vágásra váró sertések száma, mivel a kieső ünnepnapok miatt szintén kevesebb vágóhídi kapacitás áll majd rendelkezésre az egyébként is szűkös kínálatból. Eközben már november elején is kérdéses volt, hogy egyáltalán hol fér még el az istállókban ennyi állat. A gazdák sokhelyütt kétségbeesettek, és az istállók zsúfoltsága komoly állatvédelmi problémákat is felvet. A túltermelés fő oka, hogy Németország legnagyobb vágóhídja, a rhedawiedenbrücki Tönnies-üzem még mindig nem dolgozik teljes kapacitáson. Az ISN szerint a sertéstúlkínálat kialakulásának kezdete pontosan arra az időszakra datálódik, amikor a tömeges dolgozói koronavírusfertőzések miatt júliusban két teljes hétre be kellett zárni az üzemet. A termelés azóta sem állt vissza a korábbi szintre, mindössze 70-75 százalékos kihasználtsággal folyik a vágás és a húsfeldolgozás, ami heti szinten 40 ezer vágás kiesését jelenti. A sertéstartók szerint a koronavírus már nem indokolja a vágási kapacitások korlátozását, mert – ahogyan az szerintük számos másik szövetségi államban bebizonyosodott – megoldható a vágás kiterjesztése, a több műszak bevezetése úgy is, hogy közben mindenki betartja a koronavírus terjedését megakadályozni hivatott óvintézkedéseket. A Tönnies, amely idén nyáron története legnagyobb vesszőfutásán van túl az üzemeiben kitört tömeges koronavírus-megbetegedések miatt, valószínűleg biztonsági játékos ebből a szempontból, és a Németországban ismét rohamosan növekvő koronavírus-fertőzések okán nem akar felesleges kockázatot vállalni a termelés átalakításával. Már csak azért sem, mert a Tönnieshez tartozó Weidemark Södelben (Alsó-Szászország) található üzemben októberben több tucat koronavírusos alkalmazottat találtak, és a hatóság határozatot hozott arról, hogy 22 napra bezáratják a telephelyet. A Tönnies végül megegyezett a hatóságokkal arról, hogy csökkentett kapacitással és fokozott óvintézkedések mellett tovább működhet az üzem.
Az aktuális piaci árakat az alábbi ábrák szemléltetik:
Forrás: allattenyesztok.hu – NAIK AKI PÁIR
Adatokat közöltek a napraforgó piacáról:
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,7 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A várható felhasználás 55,4 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,8 millió tonna lehet.
A Tallage tájékoztatása szerint az Európai Unióban 8,4 millió tonna (–15 százalék) napraforgómagot takaríthatnak be az idén. Franciaországban a csapadékos időjárás miatt elhúzódott az aratás. Az összes termés 1,6 millió tonnára tehető, ami 21 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Romániában 20 százalékkal 1,7 millió tonnára, Bulgáriában pedig 18 százalékkal 1,5 millió tonnára csökkent a kibocsátás az idén.
Magyarországon az AM tájékoztatása szerint 2,5 tonna/hektáros termésátlaggal 1,7 millió tonna napraforgómagot takarítottak be a gazdák az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 224,7 ezer forint/tonna (+63 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 206,4 ezer forint/tonna (+62 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők november utolsó hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 214 ezer forint/tonna (+62 százalék) volt.
Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel
Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel a gazdálkodóknak nyújtott egyedi szaktanácsadási szolgáltatások támogatására, ezzel segítve az ágazati szereplőket a klimatikus, piaci és technológiai tényezők miatt mind gyorsabban változó körülmények közötti helytállásban – jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az „Egyedi tudásátadási szolgáltatások támogatása” című felhívás középpontjában azon egyéni szaktanácsadók, szaktanácsadó szervezetek támogatása áll, amelyek a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjei részére egyedi tanácsadás keretében szaktanácsadási szolgáltatást nyújtanak.
Feldman Zsolt tájékoztatása szerint a szaktanácsadás szakmai tudást, kutatási eredményeket, digitális megoldásokat, valamint jó gazdálkodási gyakorlatokat közvetít a gazdák felé. A tudásátadás kulcsszerepe abban rejlik, hogy a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszeripar területén is a szakmai és technológiai ismeretek bővítésére van szükség, elősegítve a gazdaságok fejlődését, termelékenységük optimalizálását.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy legfeljebb 214 millió forint támogatás biztosítható egyéni szaktanácsadók, valamint szaktanácsadó szervezetek részére, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett. A gazdálkodók a támogatott szaktanácsadást térítésmentesen vehetik igénybe különböző tématerületeken, mint például precíziós gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, erdőgazdálkodás.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. február 5-től lesz lehetőség, de a támogatott tevékenység korábban is megkezdhető, ugyanis a 2024. december 7-től folytatott szaktanácsadás is elszámolható. A kiírás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
Forrás: AM
Az AKI adatokat közölt a mezőgazdasági gépbeszerzésekről:
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 135,2 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2024. január–szeptember időszakban, ez 41 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 70,1 milliárd forintot fordítottak, ami 3 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest.
A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 66 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás fele. A 2024. január–szeptemberi időszakban az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése 8, illetve 9 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A mezőgazdasági termelők a jelentős visszaesés ellenére továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 52 százalékát tette ki. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 30, a gabonakombájnok pedig 10 százalékos részarányt képviseltek.