Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.

Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.

Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.

Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Házisertés ASP: minden minta negatív
A Nébih laboratóriuma nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta.
Nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A szakemberek a védő- és megfigyelési körzetben ellenőrizték az összes házisertés-állományt. A járványkitöréshez kapcsolódóan a Nébih laboratóriuma mintegy 700 házisertésből származó mintát vizsgált, amelyek minden esetben negatív eredményt mutattak.

Fotó: NÉBIH
Június 3-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállaj térségében egy mintegy 3000 egyedet tartó sertéstelepen igazolta az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon házisertés-állományban mutatták ki a vírust.
A sertéstelepet lezárták, az állományt néhány napon belül felszámolták és fertőtlenítették a létesítményt. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve a szakemberek a 3 kilométeres védőkörzetben és a 10 kilométeres megfigyelési körzetben összeírták és megvizsgálták a sertésállományokat, valamint az előírásoknak megfelelő arányban mintát vettek az állatokból. Ezzel párhuzamosan a járványügyi nyomozás során felderítették a kontakt gazdaságokat, ahol szintén állategészségügyi vizsgálatokat és mintavételeket végeztek. A fertőzött teleppel közvetlen kapcsolatban állt vágóhidakat is megvizsgálták, ahol a hatósági felügyelők mintát vettek a járványkitörés előtti vágásokból származó termékekből. A laboratóriumi vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak, vagyis a vírus jelenlétét nem mutatták ki. Az eddigi eredmények alapján újabb ASP-gyanú nem merült fel.
A járványügyi nyomozás, azaz a fertőzés eredetének felderítése alapján valószínűsíthető, hogy a vírus a vaddisznókkal történt közvetett érintkezés révén juthatott be a telepre. Ezt alátámasztja az is, hogy a térségben az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a vaddisznókban kimutatott ASP esetek száma, ami a vírus fokozott, erősödő jelenlétére utal a vadállományban.
A Nébih továbbra is kiemelten kéri a sertéstartókat a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására. Amennyiben a sertésállományban hirtelen jelentkező lázas megbetegedést, elhullást vagy vérzéses tüneteket észlelnek haladéktalanul értesítsék állatorvosukat. A hatóság a járványvédelmi előírások betartását – házisertést tartók és vadgazdálkodók esetében egyaránt – fokozottan ellenőrzi.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Idén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is aktívan bekapcsolódott az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drónos Szakbizottságának Őzgida- és Fészekaljmentési Akcióprogramjába.
Idén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is aktívan bekapcsolódott az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drónos Szakbizottságának Őzgida- és Fészekaljmentési Akcióprogramjába. A gyakorlati megvalósítást a NAK vadkárkezelési szakértője drónpilótaként támogatta, koordinálva és segítve a földön dolgozó szakemberek munkáját.

Fotó: dr. Skobrák György – OMVV
A logisztikai és szervezési feladatok komoly kihívást jelentenek, hiszen a jelenlegi szeszélyes időjárási körülmények között a hajnali órákra – közvetlenül a kaszálás megkezdése előtt – egy vagy akár több helyszínre kell hívni a hivatásos vadászokat, tájegységi fővadászokat, a drónpilótát és az érintett gazdálkodókat. Az elmúlt egy hétben dr. Bleier Norbert tájegységi fővadász meghívására, Döbrösy Szabolcs tájegységi fővadász (Tolna vármegyei koordinátor) és Kammermann Péter tájegységi fővadász szervező munkájának köszönhetően Tolna vármegye három településén (Gerjen, Bogyiszló és Őcsény) zajlottak sikeres mentések.

Fotó: dr. Skobrák György – OMVV
A terepi munka elengedhetetlen pillére volt a helyismeret és a gazdákkal való szoros kapcsolattartás, amelyet Zörényi Zoltán (GE-FA Vadásztársaság, Gerjen), Takács Erika (Bogyiszlói Dunagyöngye Vadásztársaság) és Illés Attilahivatásos vadászok (Szekszárdi Aranyfürt Vadásztársaság) biztosítottak.
A három hajnal során nagyságrendileg 150 hektárnyi területet vizsgáltunk át, 17–25 km repülési távolságot teljesítve. Az eredmények rendkívül biztatóak: a technológia segítségével már ekkora területen is 10 őzgidát sikerült megmenteni, és számtalan mezei nyulat riasztottunk el a kaszálás elől.
Kiemelt helyszín: Az őcsényi repülőtér
A mentések közül kiemelkedik az őcsényi repülőtéren végzett munka, amely borús, esős kilátásokkal indult. A csapatot a kedvezőtlen időjárás nem tántorította el; az engedélyezett időintervallumon belül felszállva, két óra alatt 8 őzgidát sikerült lokalizálni a hőkamerás dróntechnológia segítségével.
A talált egyedek közül kettő már elég erős volt ahhoz, hogy – kifutópálya használati engedély felmutatásának hiánya okán – önállóan elhagyja a területet, míg hat gidát – köztük egy ikerpárt – Döbrösy Szabolcs és Kammermann Péter tájegységi fővadászok, valamint Illés Attila hivatásos vadász segítségével sikerült biztonságos helyre költöztetni a kaszálás idejére. A hőkamerás felderítés azért is nélkülözhetetlen, mert az őzgidák életük első heteiben kiváló rejtőszínük és reflexeik miatt a térdig vagy derékig érő fűben lépésnyi távolságból sem vehetők észre szabad szemmel. Az őcsényi repülőtér és környezetének ilyen jellegű gondozása kettős célt szolgál: egyrészt elengedhetetlen a repülésbiztonság fenntartásához, másrészt igazolja, hogy a terület kiváló élőhelyként funkcionál a vadállomány számára.

Fotó: dr. Skobrák György – OMVV
Miért fontos az őzgidák jelölése a vadgazdálkodásban?
Az akcióprogram során megtalált gidák jelölése kiemelt szakmai jelentőséggel bír a vadászatra jogosultak és a tájegységi fővadászok számára az alábbi szempontok miatt:
· Monitoring és állományismeret: Pontosabb képet ad a helyi vadállomány sűrűségéről.
· Egyedek éveken átnyúló követhetősége: Lehetővé teszi az egyes egyedek életútjának, élettartamának és vándorlásának követését.
· Területhasználati szempontok: Adatokat szolgáltat arról, hogy az őzek mely részterületeket preferálják az ellési és nevelési időszakban.
· Egészségügyi és egyedfejlődési vizsgálatok: Segít nyomon követni a helyi populáció kondícióját, növekedési ütemét és esetleges betegségeit az évek során.

Fotó: Illés Attila – OMVV
Gazdálkodói kötelezettségek és az összefogás ereje
A földhasználóknak és gazdálkodóknak jogszabályi kötelezettségük a vad védelme, valamint a megfelelő, vadkímélő kaszálási technikák (példából adódóan a madárbarát és a kiszorító/kizáró kaszálás) alkalmazása, továbbá a kötelező riasztási és védekezési technológiák bevetése. Ezen túlmenően a saját állatállomány védelme érdekében is kulcsfontosságú a szigorú takarmányhigiéniai fegyelem megtartása: a kaszálás előtti vadvédelemmel elkerülhető, hogy a bálákba tetemek kerüljenek, ami súlyos és végzetes fertőzéseket (például botulizmust) okozhatna a takarmányt elfogyasztó haszonállatoknál.

Fotó: Illés Attila – OMVV
A közös munka és a drónos projektek kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy a különböző ágazatok megértsék egymás érdekeit, elismerjék a befektetett energiát, és közösen tegyenek a természet tiszteletéért és óvásáért. Bízunk benne, hogy a jövőben még több gazdálkodó és vadásztársaság csatlakozik a programhoz!
Csatlakozzon Ön is a felelősségteljes gazdálkodókhoz!Elérhetőség és időpont egyeztetés:
Dr. Skobrák György
vadkárkezelési szakértő
Mobil: +36 30 163 2581 |
E-mail: vadkar@nak.hu

További információ: OMVV

