Keressen minket

Mezőgazdaság

Biztosított az ország gabona- és takarmányellátása – jól halad a 2026-os aratás

Az idei aratás fennakadások nélkül zajlik, biztosított Magyarország gabona- és takarmányellátása. Az őszi búza, árpa és repce betakarítása jól halad, miközben az agrárium továbbra is alkalmazkodik az aszály kihívásaihoz.

Közzétéve:

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Fennakadások nélkül zajlik a 2026-os nyári aratás, az időjárás országszerte kedvez a betakarítási munkálatoknak. Bár jelentős területeken még tart a betakarítás, az eddigi eredmények alapján Magyarország gabona- és takarmányellátása idén is biztosított – jelentette be Molnár János agrárgazdaságért felelős államtitkár az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón.

Több este harmat nélkül érkezett és 2026-ban még éjjel is arattak a gazdák. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az őszi árpa betakarítása a végéhez közeledik

Az őszi árpa betakarítása már a befejezéséhez közelít, a termés minősége megfelel a takarmányozási követelményeknek. Azokban a térségekben, ahol kedvezőbbek voltak az időjárási viszonyok, a termésátlag meghaladja a 6 tonnát hektáronként, míg az országos átlag 4,37 tonna/hektár.

A jó minőségű árpatermés hozzájárul a hazai állattenyésztés biztonságos takarmányellátásához.

Az őszi búza mennyisége elegendő lesz

Az őszi búza esetében a tartós vízhiány és az aszály jelentős területi különbségeket okozott a terméshozamokban. A betakarított búza ugyanakkor kedvező nedvességtartalommal rendelkezik, így malomipari és takarmányozási célokra is elegendő mennyiség áll rendelkezésre.

A betakarítás folyamatosan zajlik, az ország közel 1 millió hektárnyi búzaterületéről 4–4,2 millió tonna termés várható.

Agro Jager News

Agro Jager – Tartalmak 1999-től

Repce, napraforgó és kukorica: változó terméseredmények

Az őszi káposztarepce a kedvező adottságú térségekben elérte a 4 tonna/hektáros átlaghozamot, országos szinten azonban a tavaszi fagykárok miatt gyengébb eredmények várhatók, mint tavaly.

Az őszi betakarítású növények közül a kukorica és a szója vetésterülete csökkent, miközben a napraforgó vetésterülete meghaladta a 800 ezer hektárt, ami több mint kétszerese a 2000-es évek elején mért értéknek.

A kukoricaterület csökkenése kedvez a vetésforgó diverzifikálásának, ezért nőtt a tritikálé, a rozs és a zab termesztési területe is.

Végéhez közeledik az idei gabona betakarítása. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az aszály továbbra is komoly kihívás a magyar mezőgazdaság számára

Az elmúlt évek egyik legnagyobb kihívása a tartós vízhiány és az aszály, amely jelentős hatással van a hazai szántóföldi növénytermesztésre.

Molnár János elmondta, hogy a Duna vízhozama 40 százalékkal, a Tiszáé pedig 30 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A megváltozott klimatikus viszonyok miatt a vízmegtartó talajművelés, az öntözés fejlesztése és a precíziós mezőgazdasági technológiák alkalmazása ma már elengedhetetlen a versenyképes és fenntartható gazdálkodáshoz.

Új agrárstratégia készül a klímaváltozás kihívásaira

A kormány közel 400 szakmaközi szervezet bevonásával dolgozik Magyarország új agrárstratégiáján. A cél olyan hosszú távú intézkedések kidolgozása, amelyek segítik a gazdálkodókat az aszály, a vízhiány és a klímaváltozás okozta kihívások kezelésében, miközben biztosítják a hazai élelmiszer- és takarmányellátás stabilitását.

Forrás:
Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Mezőgazdaság

A magyar földek termőképessége drasztikusan romlani fog 2100-ra egy nemzetközi kutatócsoport szerint

A CADI-modell készítői előrejelezték, milyen jövő várhat a magyar mezőgazdaságra 2100-ra.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A klímaváltozás a mezőgazdaságban már ma is mérhető változásokat okoz. A Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) kutatói most először próbálták globális térképen megmutatni, hogy a felmelegedő bolygó hol és milyen mértékben csökkenti a földek természetes termőképességét.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ipari forradalom kezdete óta szinte minden nemzedéknek megvolt a maga világvége-jóslata. A 19. század végén sokan attól tartottak, hogy a rohamosan növekvő szénfogyasztás miatt néhány évtized alatt kimerülnek az energiahordozók. A londoni honatyák arra figyelmeztettek, hogy ha nem tiltják ki a lovaskocsikat, akkor a folyamatos gazdagodás miatt a brit főváros bele fog fulladni a lótrágyába. A 20. század közepén a tudósok és politikusok egy része a túlnépesedéstől és az elkerülhetetlen éhínségektől félt. Az 1970-es években a savas esők, az ózonlyuk és az olajválság árnyékában sokan a modern civilizáció összeomlását vizionálták, miközben ugyanebben az időszakban még olyan hangok is akadtak, amelyek egy közelgő új jégkorszak lehetőségét vetették fel.

Később a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás vált a közbeszéd központi témájává, és ismét megjelentek azok a jóslatok, amelyek szerint az emberiség már csak néhány évre vagy évtizedre van a visszafordíthatatlan katasztrófától. Így nem meglepő, hogy az emberek már sokszor a fülük botját sam mozdítják, ha egy ilyen előrejelzést hallanak.

Ez nem bizonytalan és nem is a jövő

Csakhogy a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics szakemberei meghaladták az eddigi mérési technikákat. Nem a kristálygömbjükből adtak jóslatot, hanem egy eddig teljesen új – gigantikus mintából dolgozó – modellt állítottak fel.

A Climate-Driven Agricultural Decline Index névre keresztelt kutatás eredményeit ráadásul térképre is rakták, amihez bárki hozzáférhet.

Change from 1981–2000 to 2001–2020 CADI Ábra: Euronews

Ennek lényege, hogy egy világtérképen megnézhetjük, mennyiben romlott egy adott térség mezőgazdasági termelékenysége 1980 és 2020 között, illetve hogyan fog alakulni 2100-ig.

Bár a világtérképen az látszik, hogy a legnagyobb kataklizma Dél-Ázsiában és Közép-Afrikában várható, mi itt, a Kárpát-medencében sem lehetünk teljesen nyugodtak. Európában 60 év múlva Dél-Magyarországnál csak a Vajdaságot fogja jobban sújtani a termékenységromlás.

2080-2100 előrekelzés CADI

A képek alján szereplő számok azonban nem százalékot mutatnak, az elemzés pedig nem csak a búzára koncentrál. Akkor mégis mit érdemes kiolvasni a mostani jelentésből?

Miben különleges az új modell?

A klímaváltozásról szóló hírekben gyakran találkozunk olyan állításokkal, hogy a század végére visszaeshet a búza terméshozama, gyakoribbá válhatnak az aszályok, vagy akár emberek százmilliói is élelmiszerhiánnyal nézhetnek szembe. Ezek az előrejelzések azonban rendszerint egy-egy növényre, egy adott országra vagy egyetlen éghajlati jelenségre összpontosítanak. A globális kép ennél sokkal összetettebb. Egyetlen térségben sem kizárólag a hőmérséklet határozza meg, mennyi élelmiszer teremhet meg: ugyanilyen fontos a csapadék eloszlása, a talaj tulajdonságai, a napsütéses órák száma, a párolgás mértéke vagy éppen az, hogy egy növény fejlődési ciklusa miként illeszkedik az adott éghajlathoz.

Éppen ezért a klímakutatók hosszú ideje kerestek egy olyan mérőszámot, amely nem egyetlen növény vagy ország teljesítményét méri, hanem azt próbálja számszerűsíteni, hogyan változik a Föld mezőgazdasági termőképessége pusztán azért, mert megváltozik az éghajlat. Ennek a törekvésnek az eredménye a Climate-Driven Agricultural Decline Index, vagy röviden CADI, amelyet 2026-ban mutattak be. Az index mögött álló kutatócsoport célja nem az volt, hogy újabb drámai előrejelzéseket készítsen, hanem hogy létrehozzon egy olyan, tudományosan egységes mérőeszközt, amely megmutatja: hol veszít már ma is termőképességéből a mezőgazdaság, hol maradt változatlan, és mely térségek profitálhatnak átmenetileg a melegebb éghajlatból.

A CADI egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem a gazdálkodók teljesítményét vizsgálja. Nem azt méri, hogy egy országban mennyi búzát takarítanak be, vagy hogy milyen fejlett a mezőgazdasági technológia. Ehelyett azt próbálja megbecsülni, hogy ugyanaz a földterület, ugyanazzal a talajjal és domborzattal, kizárólag az éghajlat változása miatt ma mekkora termésre lenne képes, illetve mekkorára lesz képes a jövőben. Ez alapvetően más megközelítés, mint amelyet a legtöbb mezőgazdasági statisztika alkalmaz.

Ennek megértéséhez fontos különbséget tenni a tényleges terméshozam és az úgynevezett elérhető terméshozam között. A gazdaságok által betakarított termést számtalan tényező befolyásolja: a műtrágya használata, a vetőmag minősége, az öntözés, a gépesítés, a támogatási rendszer vagy akár egy háború is. A CADI ezek közül egyiket sem veszi figyelembe. A kutatók abból indultak ki, hogy létezik egy biológiai maximum, amelyet az adott terület természeti adottságai lehetővé tesznek. Ha ezek az adottságok megváltoznak – például hosszabbá válik az aszályos időszak, emelkedik az átlaghőmérséklet vagy csökken a talaj vízellátottsága –, akkor ez a biológiai maximum is módosul. Az index ezt a változást próbálja mérni, szóval azt mutatja meg, hogy a ma ismert technológiák valóban kihúznának-e minket a csávából egy klímakatasztrófa esetén.

Minden eddiginél nagyobb mintából dolgoztak

A kutatás hátterében több évtizednyi nemzetközi adatgyűjtés áll. A számítások alapját a FAO és az International Institute for Applied Systems Analysis által fejlesztett Global Agro-Ecological Zones, vagyis a GAEZ legfrissebb modellje adta. A GAEZ a világ egyik legösszetettebb agroökológiai adatbázisa. Nem egyszerűen országokat hasonlít össze, hanem a Föld teljes mezőgazdasági területét nagyjából tízszer tíz kilométeres rácsokra osztja fel. Minden egyes cellánál külön számolja ki, hogy az ottani talaj, domborzat, éghajlat, napsugárzás, vízellátottság és egyéb környezeti tényezők alapján milyen terméspotenciál várható különböző növények esetében.

Ehhez kapcsolták az Európai Unió Copernicus programjának AgERA5 meteorológiai adatbázisát, amely napi bontásban tartalmazza a hőmérsékletet, a csapadékot, a napsugárzást, a szélviszonyokat és a párolgási adatokat gyakorlatilag az egész bolygóra. Ez lehetővé tette, hogy a kutatók ne csupán átlaghőmérsékletekkel dolgozzanak, hanem figyelembe vegyék azokat az időjárási szélsőségeket is, amelyek egy-egy termőterület sikerességét döntően befolyásolják.

Még így is lehet remény

A CADI készítői ugyanakkor tudatosan hoztak egy olyan módszertani döntést, amely várhatóan a legtöbb vitát fogja kiváltani. A számítások során ugyanis abból indultak ki, hogy a gazdálkodók nem alkalmazkodnak a változó éghajlathoz. Ez az úgynevezett no adaptation forgatókönyv. A modellben a termelők nem térnek át más növényfajtákra, nem változtatják meg a vetés idejét, nem építenek új öntözőrendszereket, és nem használnak új, szárazságtűrő hibrideket. Első pillantásra ez irreális feltételezésnek tűnhet, hiszen a mezőgazdaság története valójában folyamatos alkalmazkodásról szól. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy nem azt akarták megjósolni, miként reagálnak majd az emberek, hanem kizárólag azt kívánták elkülöníteni, milyen irányba változtatja meg a természeti adottságokat maga a klímaváltozás.

Ezzel lényegében létrehoztak egy olyan referenciaállapotot, amelyhez később hozzá lehet adni az emberi alkalmazkodás különböző forgatókönyveit. Ha például egy régióban a CADI szerint húsz százalékkal romlik a természeti terméspotenciál, de a gazdálkodók fejlett öntözéssel ennek felét képesek ellensúlyozni, akkor a két eredmény összevethetővé válik. Az index tehát nem azt állítja, hogy ennyivel biztosan csökken majd a termés, hanem azt, hogy ennyivel romlanának a természetes feltételek alkalmazkodás nélkül.A kutatás egyik legérdekesebb újítása az volt, hogy a különböző növények eredményeit közös nevezőre hozták. A világ mezőgazdaságában ugyanis nehéz összehasonlítani a búzát, a kukoricát, a rizst vagy a burgonyát, hiszen mindegyik más mértékegységben, más energiatartalommal és más felhasználási céllal jelenik meg. A CADI ezért nem tonnákban vagy hektáronkénti hozamban gondolkodik, hanem kalóriában. Minden kiszámított terméshozamot átváltanak arra, hogy az mennyi ember éves energiaigényét lenne képes fedezni. Ebből született meg az úgynevezett People Fed per Year mutató, amely sokkal közérthetőbbé teszi az eredményeket. Egy térség esetében így nem csupán azt lehet megmondani, hogy tíz százalékkal romlott a terméspotenciál, hanem azt is, hogy ugyanaz a földterület évente hány emberrel kevesebb ellátására elegendő élelmiszert tudna biztosítani.

Az első eredmények azt mutatják, hogy a változások már napjainkban is mérhetők.

A legnagyobb veszteségek a trópusi és szubtrópusi övezetben rajzolódnak ki, különösen Afrika, Dél-Ázsia és Közép-Amerika több térségében.

Ezek azok a régiók, ahol a mezőgazdaság már ma is a hőmérsékleti optimum közelében működik, így néhány fokos melegedés is jelentős terméscsökkenést okozhat. Ezzel szemben a magasabb szélességi körökön, például Kanada, Észak-Európa vagy Oroszország egyes vidékein átmenetileg javulhatnak a termesztési feltételek, mivel hosszabbá válik a vegetációs időszak, és enyhébbé válnak a telek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a térségek hosszú távon a klímaváltozás nyertesei lesznek. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kedvezőbb hőmérsékletet más tényezők – például a gyakoribb szélsőséges időjárás, a kártevők terjedése vagy a vízhiány – idővel ellensúlyozhatják.

Mit jelent mindez Magyarország számára?

A CADI legfontosabb üzenete Magyarország szempontjából az, hogy a klímaváltozás nem feltétlenül egyik évről a másikra okoz látványos összeomlást. A folyamat sokkal lassabb és alattomosabb: ugyanaz a termőföld fokozatosan veszít abból a természetes képességéből, hogy stabil hozamokat biztosítson. A problémát nem egyszerűen az jelenti, hogy egyre melegebbek lesznek a nyarak, hanem az, hogy a teljes éghajlati rendszer változik.

A magyar mezőgazdaság számára az egyik legnagyobb kihívást a víz jelenti. Magyarország ugyan jelentős folyókkal és nagy kiterjedésű termőterületekkel rendelkezik, mégis egyre gyakrabban szembesül azzal az ellentmondással, hogy egyszerre van túl sok és túl kevés víz. A tavaszi és nyári időszakban egyre gyakoribbá válhatnak a hosszú, csapadékmentes periódusok, miközben a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esővíz sokszor gyorsan elfolyik, és nem tudja megfelelően feltölteni a talaj vízkészleteit.

Ez különösen érzékenyen érinti a kukoricát, amely Magyarország egyik legfontosabb szántóföldi növénye. A kukorica magas vízigényű kultúra, és fejlődésének kritikus szakasza egybeesik a nyári hónapokkal, amikor a hőhullámok és az aszályok egyre gyakoribbak. Az elmúlt években több alkalommal is rekordközeli terméskieséseket okozott a szárazság, különösen az Alföldön. A CADI logikája szerint ezek nem elszigetelt időjárási események, hanem egy hosszabb távú változás jelei: a növénytermesztés számára kedvező éghajlati feltételek fokozatosan eltolódnak.

A búzatermesztés helyzete valamivel összetettebb. Magyarország hagyományosan erős búzatermelő ország, és a búza bizonyos mértékig jobban alkalmazkodik a szárazabb körülményekhez, különösen megfelelő fajtaválasztás mellett. Ugyanakkor a melegebb telek, a szélsőséges tavaszi időjárás és a virágzás idején jelentkező hőstressz szintén veszélyeztetheti a stabil terméshozamokat. A kérdés így nem az, hogy lehet-e még búzát vagy kukoricát termelni Magyarországon, hanem az, hogy ugyanazzal a biztonsággal és kiszámíthatósággal lehet-e majd, mint korábban.

A CADI egyik fontos tanulsága, hogy a klímaváltozás nem feltétlenül a teljes mezőgazdaság eltűnését jelenti, hanem a megszokott mezőgazdasági modell átalakulását. Egyes növények háttérbe szorulhatnak, mások jelentősége nőhet. Magyarországon például hosszabb távon felértékelődhetnek a szárazságtűrőbb kultúrák, az őszi vetésű növények, illetve olyan technológiák, amelyek hatékonyabban őrzik meg a talaj nedvességtartalmát.

A legnagyobb kihívás valószínűleg az alkalmazkodás lesz. A CADI ugyanis egy olyan forgatókönyvet vizsgál, amelyben nincs jelentős alkalmazkodás. A valóságban azonban Magyarország előtt több lehetőség is áll: a korszerűbb öntözési rendszerek fejlesztése, a talaj vízmegtartó képességének javítása, a high-tech mezőgazdaság elterjesztése, valamint a jobb növényválasztás mind mérsékelheti a veszteségeket.

Ugyanakkor az alkalmazkodásnak is vannak korlátai. Az öntözés például nem jelent egyszerű megoldást egy olyan országban, ahol a vízkészletek maguk is egyre nagyobb nyomás alatt vannak. Ráadásul nem minden gazdaság rendelkezik azokkal a pénzügyi lehetőségekkel, amelyek szükségesek az új technológiák bevezetéséhez. A klímaváltozás ezért nemcsak természeti, hanem társadalmi kérdéssé is válik: azok a gazdálkodók kerülhetnek nehezebb helyzetbe, akiknek nincs elegendő tőkéjük az alkalmazkodáshoz.

Magyarország számára a CADI legfontosabb üzenete talán az, hogy a Kárpát-medence mezőgazdasági előnyei nem tűnnek el egyik napról a másikra, de már nem tekinthetők magától értetődőnek. A 20. században kialakult gazdálkodási rendszer egy olyan éghajlatra épült, amely ma már változóban van. A jövő mezőgazdasága ezért valószínűleg nem egyszerűen a jelenlegi rendszer fenntartásáról szól majd, hanem arról, hogy mennyire gyorsan és hatékonyan tud alkalmazkodni egy új éghajlati korszakhoz.

Forrás: Euronews

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem enyhül az aszály

Az aszályhelyzet tovább romlott, a vegetáció állapota sokfelé rosszabb, mint 2022-ben.

Published

on

Az elmúlt napok jellemzően gyenge záporai, zivatarai nem enyhítették a csapadékhiányt. Az aszályhelyzet tovább romlott, a vegetáció állapota sokfelé rosszabb, mint 2022-ben, a történelminek nevezett nyári aszály évében volt a nyár közepén. A hétvégéig sem várható számottevő változás időjárásunkban, pár fokkal melegszik az idő, de záporok, zivatarok csak kevés helyen lesznek, a csapadékhajlam növekedésére majd a hétvégén van esély.

5. ábra Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. július 12-én (mm)

Az elmúlt napok jellemzően gyenge záporai, zivatarai nem enyhítették a csapadékhiányt. Az aszályhelyzet tovább romlott, a vegetáció állapota sokfelé rosszabb, mint 2022-ben, a történelminek nevezett nyári aszály évében volt a nyár közepén. A hétvégéig sem várható számottevő változás időjárásunkban, pár fokkal melegszik az idő, de záporok, zivatarok csak kevés helyen lesznek, a csapadékhajlam növekedésére majd a hétvégén van esély.

Visszatekintés

A múlt héten csak elszórtan alakultak ki többnyire gyenge záporok, zivatarok, melyekből csak kevés helyen hullott számottevő 10 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak foltokban haladja meg az 50 mm-t, jellemzően 5 és 25 mm között alakult (2. ábra). Ez az ország túlnyomó részén kevesebb, mint fele-harmada a sokéves átlagnak (3. ábra). Hasonló a helyzet a 90 napos csapadékmennyiséggel is, április közepe óta az ország területének csaknem felén 100 mm sem esett, az ilyenkor szokásos mennyiséghez képesti hiány pedig nagy területen 50 és120 mm között van (4. ábra).

talaj csaknem országszerte rendkívül száraz, a felső egy méteres rétegből nagy területen hiányzik 120-160 mm nedvesség a telítettséghez képest (5. ábra). A délnyugati és helyenként az északkeleti országrészekben vannak kissé nedvesebb területek valamint a felszínközeli réteg az intenzívebb záporok által érintett foltokban nedves.

hőmérséklet a sokéves átlag körül alakult, nyugaton volt annál 1-2 fokkal melegebb, északkeleten pedig ugyanennyivel hűvösebb az idő. A maximum értékek többnyire 25 és 30 fok között alakultak, kedden és szombaton volt ennél pár fokkal melegebb, valamint északkeleten a múlt hét második felében hűvösebb. A minimumok elég tág határok közt változtak, egy szerdán átvonult hidegfront előtt aznap többfelé nem hűlt 20 fok alá a levegő, míg másnap hajnalban a „fagyzugokban” 10, néhol 5 foknál is hidegebb volt (6. ábra).

Főbb növényi kultúrák

A kalászosok aratása a végéhez közelít, már sokfelé a magtárban a termés, a termésátlagok alacsonyak. Az időnként, kisebb körzetekben előfordult csapadék csak átmenetileg hátráltatta a betakarítást, de a termés minőségét nem rontotta.

A napraforgó virágzik, de többfelé látni már a virágzás végén járó táblákat, zöld tömege a műholdas mérések szerint nagyon alacsony, még a 2022-es évinél is kevesebb (7. ábra). A kukorica is virágzik, vannak az országban olyan terültek, ahol szépek az állományok, de a legtöbb helyen az öntözetlen táblák nagyon gyengék (8. ábra). Elsősorban a Dunántúl déli részén vannak a kedvezőbb körülmények, de Miskolc térségében is még bírja a növény (9. ábra). Másfelé az országban az elhúzódó aszály nagy károkat okozott, a június végi 40 Celsius fok körüli hőség hatására az állományok zöld tömege rohamosan csökkent, a levelek összesodródtak, az NDVI index értéke jellemzően a 2022-es érték alatt van (10. ábra). Jelenleg az ország túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály van (11. ábra), csak a nyugati országrészben és kisebb körzetekben keleten van optimális nedvesség a talajban. Az április 1-től tartó időszak 78%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály (12. ábra), a legtöbb aszályos nap eddig Pest és Hajdú-Bihar vármegyékben fordult elő. Jelentős, országos csapadékra lenne szükség, hogy a károk csökkenjenek.

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt időszakban csak kisebb körzetekben volt egy-egy napig, fél napig vizes a növények levélének felülete, de ennyi a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez nem elegendő. Tartósan párás időszak nem fordult elő.

Műholdas vegetációs indexek

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékében szinte országszerte jelentős a csökkenés. Ez a kalászosok és a repce beérésének és a csapadékhiánynak egyaránt a jele. Az anomália térképen délnyugaton és északkeleten az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg figyelhető meg, míg másfelé jelentős az elmaradás (13. ábra). Ez jórészt a tartósan aszályos körülmények következménye, de szerepet játszik a vetésszerkezet eltolódása (több a kalászos) is.

A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index június utolsó dekádjában az egész országban jelentősen elmarad az előző öt év átlagától. A szezon során összegzett érték a Duna-Tisza közén, a Hortobágy térségében és a Mezőföldön egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől, a szántókon a vetésforgó miatt vannak néhol pozitív anomáliák, de jellemző az elmaradás, az erdőkben viszont inkább kis többlet figyelhető meg.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 770 és 900 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 25-70 foknappal, a sokéves átlagnál pedig mintegy 20-100 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még hozzátesz.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (14. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblák talajában nyár végére jellemző repedések jelentek meg. 7-e körül egy másfél hetes csapadékosabb időszak kezdődött, összességében 20-90 mm esővel, így csaknem mindenütt megszűnt az aszály, május utolsó két hete azonban ismét nagyrészt száraz időt hozott, pedig a kritikus szemképződés időszakában az optimális növényfejlődéshez további csapadékra lett volna szükség.

Június első felében változékony időjárás volt a jellemző, többfelé esett jelentős csapadék, azonban nagy területeken alig hullott valami, így jelentős különbségek kezdtek kialakulni az országban. Amíg délnyugaton kedvezőek voltak a talajnedvességi viszonyok, az Alföldön és a Mezőföldön nagy területen teljesen száraz volt a talaj, ismét egyre kiterjedtebbé vált az aszály. A június közepi elszórt záporok, zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot, de helyenként károkozó jégesők is kialakultak. A kalászosok és a repce hamar érésnek indultak, a 20. után érkezett rekord hőhullám az érést fölgyorsította, az aratás a szokásos időpont előtt, június végén elkezdődött, és gyorsan haladt.

Július első két hetében a nagyrészt száraz idő kedvezett az aratásra.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség főleg tavasszal, a termés szempontjából az egyik legfontosabb időszakban maradt el az optimálistól. A hőösszeg a szezon során országszerte az optimális érték fölött alakult.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Szolnok térségére vonatkozóan mutatunk be (15. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.

Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott. Június utolsó dekádját forró és száraz idő jellemezte, mely a száraz talajjal együtt nagyon megviselte a kultúrákat, a kukorica levele furulyázott, helyenként a növény kiszáradása is elkezdődött, a zöld tömeg országszerte csökkent. A hónap utolsó két napján érkezett zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot.

Július első két napján zivatarok okoztak a Nyugat-Dunántúlon és foltokban keleten jelentős csapadékot, ezt követően már csak elszórt záporok fordultak elő. Összességében fokozódott az aszály. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm csapadéknak csak töredéke hullott le. A kultúrák zöld tömege még a 2022-es évjáratnál is gyengébbnek mutatkozott a műholdas mérések alapján.

A szezon összegzett csapadéka továbbra is csak harmada, negyede az ideálisnak, a szezont szinte végig aszály jellemzi. A hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

A hétvégéig nagyrészt száraz marad, de egyre melegszik időjárásunk. Kedden és csütörtökön főként a Dunántúlon és északkeleten fordulhatnak elő záporok, zivatarok, szerdán az Alföldön is lehet némi csapadék, de ezek csak elszórt jelleggel és nem nagy mennyiséget adnak. Az ország nagy részén tovább fokozódik az aszály. A hőmérséklet csúcsértéke 29 és 34 fok között alakul, hajnalban többnyire 15-20 fok közé hűl le a levegő. A hétvégén érkezhet egy frontrendszer, melyhez kötődően megnő a csapadékhajlam, és a jelenlegi számítások szerint többfelé várhatók záporok, zivatarok. A hőmérséklet fokozatosan esik vissza mintegy 6-8 fokkal a jövő hét elejére.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. július 13.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

Forrás: Hungaromet

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály és takarmányhiány: új intézkedésekkel segíti az állattartókat a kormány

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a MAGOSZ, a MOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével egyeztetett az aszály okozta takarmányhiány kezeléséről. A kormány több intézkedést készít elő a szállítási költségek csökkentésére, az agrártámogatások gyorsítására és a takarmányellátás biztosítására.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az egyre súlyosbodó aszály miatt kialakult takarmányhiány azonnali és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. Ennek érdekében az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium egyeztetésre hívta az agrárium legfontosabb szakmai érdekképviseleti szervezeteit, a MAGOSZ, a MOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviselőit.

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium egyeztetésre hívta az agrárium legfontosabb szakmai érdekképviseleti szervezeteit. Forrás: Minisztérium

A rendkívüli időjárás következtében az ország több térségében jelentős szálastakarmány-hiány alakult ki. A szakmai szervezetek tájékoztatása szerint a hozamok számos helyen 30–50 százalékkal maradnak el az átlagostól, miközben a széna és a szalma ára jelentősen emelkedett. Bár az ország különböző részein eltérő a készletek nagysága, ma már nemcsak a rendelkezésre álló takarmány mennyisége, hanem annak gyors és hatékony célba juttatása is kulcsfontosságú az állattartók számára.

A minisztérium már az elmúlt hetekben megkezdte a szükséges intézkedéseket. Országos készletfelmérés indult, feltérképezték az állami kezelésű területeken rendelkezésre álló kaszálási lehetőségeket, valamint egyeztetések kezdődtek a logisztikai költségek csökkentéséről. A cél egyértelmű: minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a magyar állattartó gazdaságokat és biztosítani a takarmányellátás folyamatosságát.

Gabonát szállít egy traktor a Békés megyei Zsadányban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A kormány döntése alapján jelentősen csökkenhetnek a szálastakarmány-szállítás útdíjköltségei, amelynek jogszabályi előkészítése már folyamatban van. A tervek szerint a kedvezmény a bérfuvarozók számára is elérhető lesz, így a takarmány gyorsabban és kedvezőbb költségek mellett juthat el azokba a térségekbe, ahol a legnagyobb szükség van rá.

A külgazdasági attasék bevonásával emellett felmérik a környező országok takarmánykészleteit is, hogy szükség esetén külföldi források is hozzájárulhassanak a hazai ellátás biztonságának fenntartásához.

Mázsálásra jelentkezett egy mezőgazdasági vontató a Hajdú Gabona Zrt. komádi telephelyén, a Vörös Magtárban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az egyeztetésen több fontos kérdésben is egyetértés született. A felek dolgoznak az agrártámogatások előlegfizetésének megteremtésén, felülvizsgálják az erőművi biomassza-felhasználás szabályait, támogatják a hazai és külföldi takarmányforrások gyorsabb hasznosítását, valamint a takarmányozásra alkalmas ipari melléktermékek szélesebb körű felhasználását. Egyetértés volt abban is, hogy határozottabban kell fellépni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, az adóügyi visszaélésekkel és a bálalopásokkal szemben.

A megbeszélés ismét rámutatott arra, hogy az aszály okozta takarmányválság csak széles körű együttműködéssel kezelhető. Az agrárszakmai érdekképviseletek közvetlen kapcsolatban állnak a gazdálkodókkal, ezért kulcsszerepet töltenek be abban, hogy a helyi problémák és a valós igények gyorsan eljussanak a döntéshozókhoz. A minisztérium ezekre a szakmai visszajelzésekre támaszkodva kívánja a leghatékonyabban támogatni az állattartókat és a magyar mezőgazdaság szereplőit.

Forrás:
Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium

Tovább olvasom