Természetvédelem
Új kerecsensólyom párok a Dél-Borsodi Tájegységben
Egyre több kerecsensólyom költ a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében
A 2026. évi kerecsensólyom szaporulat reménykeltő a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységének területén. Még nem teljesen föltárt, hogy ennek mi lehet az oka, de mindenképpen közrejátszhattak benne a LIFE SakerRoads – „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” pályázat keretében megvalósult, a MAVIR nagyfeszültségű oszlophálózatára kihelyezett új kerecsensólyom költőládák, a nagyrészt mezei pocokból álló táplálékbőség, vagy a fiókanevelés időszakát átfogó, számukra kedvező, nagy esőzésektől mentes időjárás.
Fotó: Barati Sándor – BNPI
Amíg a Dél-Borsodi Tájegységben a 2025 évben a nagyfeszültségű vezetékhálózat tartóoszlopain a kerecsenek számára kihelyezett költőládákban 7 sikeres fészkelés történt, 2026-ban ez már 11 költőpárt jelentett és jelenlegi megfigyeléseink szerint a költő és fiókáikat nevelő kerecsenpárok az idén 44 fiókát röptettek ki.
Fotó: Barati Sándor – BNPI
Nem ismeretlen a kerecsensólymoknál sem a késői revírfoglalás és párbaállás. Erre az idei költési időszakban is láttunk példát. Hejőbába térségében a MAVIR szakemberei február végén cserélték ki a magasfeszültségű oszlopon a korábbi kerecsen költőtálcát. Az új költőládát csak április végén foglalta el a sólyompár. Ekkor a tájegység többi költőládájában már javában kotlottak a kerecsensólyom tojók. Ennek ellenére az évek óta üres revírben újra volt költés és fiókanevelés. Az Igazgatóság, a MAVIR és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei által közösen gyűrűzött fiatal madarak a napokban repültek ki és egyelőre még a fészek közelében készülnek az önálló életükre.
A potenciális kerecsensólyom élőhelyeken 2024-2025-ben kihelyezett fa kerecsensólyom költőtálcákban egy kerecsensólyompár foglalt fészket Mezőnagymihály térségében, de itt nem volt sikeres a költés. Figyelemre méltó azonban az is, hogy a Mezőkeresztes térségében kihelyezett kerecsensólyom tálcában egy egerészölyv – pusztai ölyv hibridpár költött sikeresen.
Forrás: BNPI
Természetvédelem
A hosszúcsőrű cankógoda újabb előfordulása a Dél-Alföldön
Rendkívül ritka kóborló partimadárfajt figyeltek meg Pusztaszeren
A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) rendkívül ritka kóborló partimadárfaj Magyarországon, a 2026.július 4.-én megfigyelt egyed mindössze az 5. bizonyított előfordulása lesz a fajnak hazánkban. Ezúttal a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Vesszős-szék nevű vizes élőhely-rekonstrukcióján került a faj első nászruhás egyede.
Hosszúcsőrű cankógoda réti cankóval ( Fotó: Mészáros Csaba)
Hazánkban a hosszúcsőrű cankógoda rendkívül ritka kóborló, eddig mindössze 4 bizonyított előfordulása volt ismert.
2026. július 4-én hajnalban egy nászruhás példányt figyeltek meg a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található, Vesszős-szék elnevezésű, bivalyokkal kezelt vizes élőhely-rekonstrukcióján.
A madár réti cankók és egy nagy goda társaságában táplálkozott a tó keleti oldalán. A cankógoda kifejezetten kisméretű madár, a hazánkban jól ismert sárszalonkára emlékeztet az alakja; zömök test, kissé púpos hát, nagyon hosszú, a végén kissé lefelé hajló, tompa csőr jellemzi. Nászruhában az alsótest rozsdás narancsvörös, a nyak elülső és a mell felső része sűrűn pettyezett. A nagyon erős szemöldöksáv messziről is feltűnő.
A hosszúcsőrű cankógoda elterjedése ( Forrás: BirdLife Datazone)
Táplálkozás közbeni viselkedése nagyon jellemző; csőrét gyors, fel-le mozgással, „varrógépszerűen” szurkálja az iszapba, gyakran szinte teljes hosszában a víz alá merítve.
A hosszúcsőrű cankógoda Alaszka nyugati és északi területein, illetve Észak-Kelet Szibéria tundráin elterjedt partimadárfaj. A fátlan tundrán fészkel, a tojó 4 tojását egyszerűen egy talajmélyedésbe rakja le. Kezdetben ő is részt vesz a kotlásban, azonban egy ponton a hímet magára hagyja: a kotlás befejezése és a fiókák nevelése már rá marad.
A ritka észak- amerikai kóborló fajok úgy kerülnek Európába, hogy erős szelek, sokszor hurrikánok „dobják át” őket a kontinensre, ahol a különböző frontok- mint például a június végén tapasztalt kánikulát enyhítő, nyugatról érkező hidegfrontok sodorják őket a Kárpát-medencébe.
Érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy a cankógodáknak egy másik faja is előfordul Európában, a rövidcsőrű cankógoda (Limnodromus griseus), amely azonban Európában az egyik legritkábban előforduló partimadár faj, ráadásul nagyon nehéz is elkülöníteni hosszúcsőrű rokonától, mivel a legtöbb madár nyugalmi tollruhában kerül elő. A két fajt 1950-ig egy fajnak tekintették, a határozásukra a legjobb bélyeg a hang, mivel a csőrhossz, az alak esetében nagyok lehetnek az átfedések. A nászruhás madarak szerencsére könnyebben határozhatóak.
Európában 20-30 hiteles adata van mindössze, nagyon sok régi adatát visszavonták Angliában is; ott mindössze 4 elfogadott adata maradt.
A pusztaszeri madarat még aznap, illetve másnap is több megfigyelő visszatalálta. Miután az MME Nomenclator Bizottsága a megfigyelést hitelesíti, ez lesz a hosszúcsőrű cankógoda 5. hazai előfordulása.
Természetvédelem
Cristiano Ronaldo becenevét, a CR7-et viseli már egy parlagi sas fióka is
Hazánkban minden év június 10. és 30. között ellenőrzik a parlagi sasok fészkeit, hogy felmérjék az adott évi szaporulatot.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatával együttműködésben minden év június 10. és 30. között ellenőrzik végig a parlagi sas-fészkeket, hogy megállapítsák az adott évi szaporulatot. A legjobb élőhelyeken kijelölt mintaterületeken, mintegy 100 sasfészekben, a fiókák is egyedi gyűrűket kapnak, így később a mozgásuk és a túlélésük is monitorozhatová válik.
A véletlen folytán az egyik sasfióka a CR7 számozást kapta, ami a világklasszis focista, Cristiano Ronaldo beceneve is egyben. Fotó: MME
A 2026. évben a parlagi sasok esetében átlag alatti költési sikerrel találkoztak a madarászok, de így is sikerült 122 fiókát meggyűrűzni az ország különböző élőhelyein. Külön érdekesség, hogy idén is előkerült egy négyfiókás parlagi sas-fészekalj a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén, amely a világon mindössze a negyedik ilyen dokumentált költése a fajnak.
Véletlen egybeesés a labdarúgó világbajnoksággal, hogy egy másik fészeknél az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén, pedig az egyik fióka pont a CR7-es* kóddal ellátott színes gyűrűt kapta.
A világviszonylatban veszélyeztetett parlagi sas európai uniós állományának közel kétharmada hazánkban él, ezért a magyar természetvédelem egyik kiemelt feladata a faj megőrzése. A parlagi sasok a 70-es években a kipusztulás szélére kerültek Közép-Európában, de a fél évszázados természetvédelmi munka eredményeképpen ma már a hazai populáció meghaladja az 500 költő párat, amely a világ legnagyobb egybefüggő ismert állományává vált.
* Annak aki nem jártas a labdarúgásban: A CR7 egy közismert becenév és márkajelzés, amely a világhírű portugál labdarúgó, Cristiano Ronaldo nevének kezdőbetűiből (CR) és a karrierje során szinte végig viselt, ikonikus mezszámából (7) áll össze.
Forrás: MME
Természetvédelem
Állatgyógyászatban használt rovarölőszerek a madárfészekben? Kutatók meglepő felfedezése cinegeodúkban
Többféle rovarölő (peszticid) hatóanyagot mutattak ki a széncinege-fészkekben
A széncinege gyakran használ állati szőrt a fészekbéleléshez, mivel az állati szőr, amelyhez a madarak még a városi környezetben is könnyen hozzáférnek, jó hőszigetelő. A HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport kutatói frissen megjelent tanulmányukban bemutatják, hogy az ember által erősen módosított környezetben, a cinegefészkekbe az állati szőrrel együtt szintetikus rovarirtószer hatóanyagok is bekerülhetnek.
Fotó: HUN-REN
A kutatók városi és védett erdei élőhelyekről gyűjtött fészekanyagot vizsgáltak. A fészkekből származó állati szőrben több, bolhák, kullancsok és egyéb élősködők ellen használt rovarölőszert mutattak ki, köztük a fipronilt, az imidaklopridot és a permetrint. Az ezeket a hatóanyagokat tartalmazó állatgyógyászati készítményeket a házi kedvencek és a gazdasági haszonállatok parazitáinak távoltartására (valamint az azok által terjesztett betegségek megelőzésére) fejlesztettek ki, a vadon élő madarakra gyakorolt hatásukról azonban jóval kevesebbet tudunk.
A rovarölő hatóanyagok jelenléte a fészekanyagban azért különösen érdekes, mert a szennyezett állati szőr által a fészekbe jutó rovarölőszer hatóanyagok a madarak számára akár előnyöket is jelenthet. Korábbi kutatások alapján a fészeképítés során a madarak által felhasznált egyes aromás növények hatóanyagai, de akár még a fészekanyagba beépített cigarettacsikkekből származó nikotin is segíthet csökkenteni a fészekparaziták számát. Így felmerül a kérdés, hogy a háziállatok szőrével a fészkekbe kerülő rovarirtószerek vajon védelmet nyújtanak-e a fészekparaziták és egyéb élősködők ellen, vagy inkább kockázatot jelentenek a szülőmadarakra és a fészeklakó fiókákra.
A válasz egyelőre nem ismert. A vizsgálatot vezető Varga-Szilay Zsófia hangsúlyozza:
“Kutatásunk többféle rovarölő (peszticid) hatóanyag jelenlétét igazolta a széncinege-fészkekben, és meglepő módon nemcsak városi, hanem településektől távolabbi, természetvédelmi oltalom alatt álló erdei helyszínen is. Ez az eredmény rávilágít arra, hogy az ember által használt szintetikus rovarölő szerek és egyéb peszticidek olyan ökológiai útvonalakon keresztül is eljuthatnak a természetbe, amelyekre korábban kevesen gondoltak. A háziállatok kertben hagyott szőrcsomója például értékes fészekanyag lehet számos madárfaj számára, azonban érdemes tisztában lennünk azzal, hogy ezzel együtt a kedvencünk védelme céljából használt készítmények hatóanyagai, mint a madarak számára potenciális kockázatot jelentő szennyezőanyagok, is megjelenhetnek az odúkban.”
A kutatás azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy további vizsgálatok szükségesek annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy ezek a rovarölőszer hatóanyagok képesek-e befolyásolni (és ha igen, milyen módon) a madarak egészségét, szaporodását és a fiókáik fejlődését.
Mit tehetünk a madarak védelméért?
Új kerecsensólyom párok a Dél-Borsodi Tájegységben
Felháborító a műtrágyákra vonatkozó CBAM-védintézkedés eltörlése
Az eGN szabályainak módosítását javasolja a NAK
Aszályhelyzet 2026: Miért szárad ki Magyarország középső és keleti része? A klímaváltozás korában a víz a legfontosabb erőforrás
A Soproni Egyetem kutatói igazolták az ázsiai kőris-karcsúdíszbogár hazai megjelenését
Az év hivatásos vadásza 2026-ban pedig…
Angliában vizsgálták a vízivad-vadászat hatásait
Kezdetét vette a Hivatásos Vadászok Országos Szakami Versenye
Letették az esküt az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium államtitkárai
Változások az agrárkárbejelentések kapcsán
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Döntések a Nimród jövőjéről
Elnöki válasz Pechtol Patrik felvetéseire
Egy vélemény a Vadászkamara munkájáról
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
VADÁSZAT: Rusz Bero – A gemenci aranyérmes kan
Neszmélyi busázás Janonovics Tiborral
