Mezőgazdaság
A Soproni Egyetem kutatói igazolták az ázsiai kőris-karcsúdíszbogár hazai megjelenését
Soproni Egyetem kutatói elsőként igazolták Magyarországon és egyben az Európai Unióban az ázsiai kőris-karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét.
Soproni Egyetem kutatói elsőként igazolták Magyarországon és egyben az Európai Unióban az ázsiai kőris-karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (ERTI) Erdővédelmi Osztálya a korai felismerés érdekében telepített csapdahálózatának köszönhetően Beregsurány térségében észlelte a világ egyik legveszélyesebb inváziós erdei kártevőjének első hazai példányát. Az azonosítást később a világ egyik vezető Agrilus-szakértője, valamint genetikai vizsgálatok is megerősítették, így ez lett a faj első hivatalosan igazolt előfordulása Magyarországon és az Európai Unió területén. Hogy miért jelent komoly veszélyt a hazai kőrisállományokra, és miért volt várható a megjelenése, arról Dr. Csóka Györggyel, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (ERTI) osztályvezetőjével beszélgettünk.
Az Agrilus planipennis imágója
Az ázsiai kőris-karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) őshazája Kelet-Ázsia, ahol természetes környezetében többnyire csak a legyengült kőrisfákat támadja meg. Más földrészekre kerülve azonban egészen másképp viselkedik. Egészséges fákat is képes elpusztítani, ezért az Egyesült Államokban az egyik legsúlyosabb erdészeti inváziós fajként tartják számon.
A kutatók évek óta számítottak arra, hogy a faj előbb-utóbb Magyarországot is eléri. Az elmúlt két évtizedben folyamatosan terjedt nyugat felé: Oroszországból Ukrajnába jutott, és most már hazánkban is megjelent.
Pirossal a beregsurányi helyszín, ahol a csapda mindkét díszbogarat fogta.
„Tudtuk, hogy közeleg Ukrajna felől, számos fórumon kongattuk is a vészharangot, de azt nem sejthettük előre, hogy pontosan mikor ér ide” – fogalmazott Csóka György.
A SOE ERTI Erdővédelmi Osztálya 2026 májusában, a korai felismerés érdekében csapdákat helyezett ki az Ukrajnával határos kőrisállományokban. Az egyik beregsurányi erdőrészletben június 9-én egy gyanús díszbogár került elő egy csapdából. A példányt Agrilus planipennis-nek határozták. Ezt követően a világ egyik legismertebb Agrilus-szakértője is megerősítette a faj azonosítását, majd a genetikai vizsgálatok is igazolták, hogy valóban az ázsiai kőris-karcsúdíszbogárról van szó. Ez lett a faj első hivatalosan igazolt előfordulása Magyarországon és egyben az Európai Unió területén.
A díszbogár lárváinak járatai
Miért veszélyes?
A bogár kifejlett alakja mindössze 8–15 milliméter hosszú, de a valódi károkat nem az imágók, hanem a lárvák okozzák. A nőstények petéiket a kőrisek kérgének repedéseibe rakják, a kikelő lárvák pedig a kéreg alatt, a fa szállítószöveteiben rágnak hosszú, kígyózó járatokat.
Ezek a járatok fokozatosan megszakítják a víz- és tápanyagszállítást, így a fa néhány éven belül elpusztulhat. A sérült törzsekben emellett különböző kórozó gombák is könnyebben megtelepednek, ami tovább gyorsítja a leromlást és csökkenti a fák stabilitását.
A fertőzött fák egyik jellegzetes ismertetőjelei a bogarak D-alakú kirepülési nyílásai. Gyakran a harkályok is felhívják a figyelmet a fertőzésre: amikor a kéreg alatt fejlődő lárvákat keresik, nagy felületen leverik a fa kérgét.
A kifejlett bogarak képesek saját erejükből is nagyobb távolságokra repülni, önerős természetes terjedésük azonban viszonylag lassú. A nagy távolságok leküzdésében az ember akaratlanul is fontos szerepet játszik.
A legnagyobb veszélyt a fertőzött tűzifa, a kérges faanyag, a faapríték, valamint a csomagolóanyagként használt raklapok és ládák jelentik. A lárvák ezekben észrevétlenül utazhatnak akár több száz kilométerre is.
Éppen ezért az inváziós fajok elleni védekezés egyik legfontosabb eleme a fertőzött faanyag mozgatásának korlátozása.
A hazai kőrisek is veszélyben lehetnek
Bár Európában még viszonylag kevés tapasztalat áll rendelkezésre, a kutatások szerint valamennyi hazai kőrisfaj alkalmas tápnövénye lehet a bogárnak. Ez különösen aggasztó, mert a kőrisek egészségi állapota már most sem kedvező.
Az elmúlt években a kőrishajtás-pusztulás nevű gombabetegség, valamint több más rovarfaj is jelentős károkat okozott. Az új inváziós kártevő tovább növelheti ezt a terhelést.
A kőrisek eltűnése nemcsak az erdőket érintené. Számos rovarfaj kötődik ezekhez a fákhoz, a városi fasorokban és parkokban pedig a kőris az egyik leggyakrabban ültetett fafaj.
Mit lehet tenni?
A szakemberek szerint a legfontosabb a korai felismerés. Bár a faj teljes megállítására kevés az esély, a terjedése lassítható, ha időben sikerül időben azonosítani az új fertőzési gócokat.
A csapda feletti törzsrészen látható kéregsérüléseket a lárvák és bábok után kutató harkályok okozták.
Ennek érdekében Magyarországon is folyamatosan bővítik a csapdahálózatot, fejlesztik a monitoringmódszereket, és együttműködnek a NÉBIH szakembereivel. Egyes országokban már speciálisan kiképzett keresőkutyákat is alkalmaznak a fertőzött fák felkutatására.
Csóka György szerint most az egyik legfontosabb feladat a faj hazai terjedésének nyomon követése, az esetleges újabb fertőzési gócok mielőbbi felismerése.
A kutatók arra kérik az erdőgazdálkodókat, a természetjárókat és a lakosságot is, hogy ha kőrisfákon szokatlan kéregkárosodást, jellegzetes D alakú kirepülési nyílásokat vagy gyanús, fémesen zöld díszbogarat észlelnek, értesítsék az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályát, illetve a NÉBIH-et. Az inváziós fajok elleni védekezésben ugyanis minden korai jelzés sokat számíthat.
Forrás: Soproni Egyetem
Horgászat
KÖRÖSÖK-völgye: Szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon
Az aszály és a csökkenő vízszint miatt szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon. Két mobilszivattyú közel 1 m³/s vízhozammal segíti a frissvíz-ut
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Körösök hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtőterületein az egyre inkább súlyosbodó aszály következtében az Igazgatóság területén lévő vízfolyások vízhozama folyamatosan csökken.
Fotó: Germán Béla
A területen lévő vízpótlások és a magas párolgás hatására a Békésszentandrási duzzasztó által visszatartott, közel 24 millió m³ vízkészlet csökkenni kezdett, amely a duzzasztó felvízén lévő vízszintek csökkenésében is megmutatkozik.
A csökkenő vízszint rontja a gravitációs kivezetés lehetőségeit is.
Fotó: Germán Béla
A Félhalmi-holtág vízellátása is veszélybe kerülhet
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén található, legnagyobb vízkészletekkel rendelkező holtágak, többek között a Félhalmi-holtág is, kivétel nélkül a Békésszentandrási duzzasztó által a Hármas-Körösben visszatartott vízkészletekből láthatók el friss vízzel.
Ezt olvasta már? Részletekért kattintson a képre!
A vízszint csökkenésével a Félhalmi-holtág vízellátását biztosító szivornya vízszállító képessége csökken, szélsőséges esetben meg is szűnhet.
Ezért a hiányzó vízmennyiséget szivattyúzással szükséges pótolni.
Fotó: Germán Béla
Két mobilszivattyút telepítettek a helyszínre
A Félhalmi-holtág vízpótlása céljából a szakemberek két dízelüzemű mobilszivattyút telepítettek a helyszínre.
A szivattyúk segítségével közel 1 m³/s vízsugárral biztosítható a friss vízkészlet bejuttatása a holtágba.
Körös-védikéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Germán Béla
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 házisertést számláló állományban igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét. Az országos főállatorvos azonnal elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében. A sertéstartók számára kiemelten fontos a járványvédelmi előírások szigorú betartása.
Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Kép forrása: Google Map
Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét
Egy Somogy vármegyei nagylétszámú sertéstartó telepen erősítette meg az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma 2026. augusztus 9-én.
A mintavétel általános tünetek – láz, gyengeség, hasmenés, elhullás – megjelenése miatt történt.
Dr. Nemes Imre országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.
Az új honlapon mintegy 965 fegyvert érhetünk el. A legújabb modellektől kezdve az akciós, az outlet fegyvereken át, a KONUS termékeivel bezáróan válogathatunk. Kattintson a képre és tájékozódjon!
Védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki
A telep Magyarország fertőzött besorolású területén található, a térségben több vaddisznómintában is kimutatták a szakemberek a vírust.
A hatóság a kitörés körül 3 és 10 kilométeres védő- és megfigyelési körzetet jelölt ki, amelyekben korlátozásokat is bevezettek.
Az érintett lakócsai gazdaságban a mintegy 1850 hízósertést számláló állomány felszámolása folyamatban van. A fertőzés eredetének és az esetleges továbbterjedésének felderítésére irányuló járványügyi nyomozás zajlik.
A hatóság szakemberei vizsgálják a fertőzés lehetséges forrását, az érintett telep és annak környezetének járványügyi kockázatait, valamint az esetleges kontakt gazdaságokat is.
Ezt olvasta már? Részletekért kattintson a képre!
Az ASP emberre nem veszélyes
Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, ugyanakkor a betegség jelenléte jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára.
A Nébih felhívja a sertéstartók figyelmét, hogy az állományok védelme érdekében fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására.
Kiemelten fontos a telepek zártan tartása és az állomány vaddisznókkal való akár közvetett érintkezésének megakadályozása.
Szokatlan elhullás vagy megbetegedés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében.
A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Újabb vármegyében jelent meg a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Újabb megyében tűnt fel a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Újabb területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították. A növényvédelmi szakemberek folytatják az intenzív felderítést, emellett az intézkedéseket a szlovák hatósággal is összehangolják a terjedés megállítása érdekében.
Fotó: NÉBIH
A kőrisrontó karcsúdíszbogár beregsurányi azonosítása, valamint a kártevő szlovákiai jelenléte (az ottani pufferzóna átnyúlása) miatt a magyar hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is kihelyezett több tucat csalogató anyagos színcsapdát. A vármegyében zajló felderítés során először 7 darab kőrisrontó karcsúdíszbogár imágót fogtak Pácin, Sátoraljaújhely és Karcsa településeken, amelyek faji azonosságát a Nébih laborvizsgálata is igazolta, megerősítve a kártevő jelenlétét az újabb vármegyében. Ezt követően, az intenzív felderítés során Sátoraljaújhelyen egy tünetes fa és a rajta lévő röpnyílások észlelése után merült fel a kártevő közvetlen jelenlétének gyanúja. A szakemberek helyszíni vizsgálata során a fa felső egyharmadában több mint 10 röpnyílást találtak, majd a kéregtelenítést követően a törzsben lárvákat és imágókat is azonosítottak, amelyek faji azonosságát a laboratóriumi ellenőrzés szintén megerősítette.
Jelenleg még tart a kőrisrontó karcsúdíszbogár imágó repülési és párzási időszaka, így a hatóság kiemelt figyelmet fordít a csapdázásra. Ezzel párhuzamosan a szakemberek az egyéb tüneteket – például kéregleválás, röpnyílások jelenléte, koronaritkulás – szintén kutatják a környező kőrisállományokban. A megfigyelés célja a korai észlelés és az azonnali szakmai, karantén intézkedések megtétele. A védekezés hatékonysága érdekében a szlovák hatósággal is folyamatos az együttműködés.
A hazai növényvédelmi hatóságok továbbra is számítanak a lakosság segítségére: aki a károsító jelenlétét észleli, tegyen bejelentést a Nébih-nél vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál. Ezzel hozzájárulhat, hogy megóvjuk a hazai kőrisállományt, melynek fái természetes erdeink, parkjaink és lakott területeink zöld infrastruktúrájának meghatározó szereplői.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán: [https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar](https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar)
Forrás: NÉBIH
KÖRÖSÖK-völgye: Szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
EGERERDŐ: Újabb vízszállítmányok az erdőkbe
Akciós Benelli és Franchi fegyverek a FROMMER Fegyverboltnál
III. Solymásztábor – ahol a solymászatot nemcsak tanultuk, hanem meg is éltük
KITEKINTŐ: Bulgária – 2026. augusztus 8-án megnyílik a vonuló vad vadászati idénye
Újabb vármegyében jelent meg a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Minden korábbinál hamarabb kezdődik a közvetlen agrártámogatási előlegek kifizetése
Újabb könnyítés segíti a silókukorica betakarítását a rendkívüli aszályhelyzetben!
Farkas (Canis lupus)
“A sörétek a palatetőn pattognak, közvetlenül az udvarunk mellett” – vadászok miatt bosszankodnak Kiskundorozsmán
FEGYVERMESTER: Először Magyarországon a Benelli Lupo 6 mm Creedmoor
Aranysakálra várt, vaddisznókant ejtett el a 6 mm Creedmoorral
Az afrikai sertéspestis európai vaddisznóállományokban
KITEKINTŐ: Az aranysakálok terjedési útvonalai és élőhelyhasználata
KITEKINTŐ – Ciprus: Az új vadászati törvényjavaslat az elmúlt évek legnagyobb reformját hozhatja
Tiszteletet a vadászoknak a közösségi médiában!
Tovább enyhültek az ASP-kitörés miatt elrendelt korlátozások
FEGYVERMESTER: A 6 mm-es és a 6,5 mm-es Creedmoor-lőszerek, valamint azok BC-értékei
