Keressen minket

Vadászat

KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba

Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg

Közzétéve:

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.

Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.

Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.

A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.

A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.

Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.

A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.

Forrás: Frank Péter – Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

Vadászat

Új tanulmány: a fenntartható vadgazdálkodás csökkentheti a földhasználatra nehezedő nyomást

Egy friss amerikai tanulmány szerint a fenntartható vadgazdálkodásból származó vadhús nemcsak értékes, természetes fehérjeforrás, hanem hozzájárulhat a mezőgazdasági területekre nehezedő nyomás csökkentéséhez is. A kutatás arra mutat rá, hogy az elejtett vad húsa részben olyan élelmiszerforrást jelent, amelynek előállítása hagyományos állattartással jóval nagyobb földterületet igényelne.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az élőhelyek elvesztése, amelyet elsősorban a földhasználat megváltozása okoz, továbbra is a biológiai sokféleséget fenyegető egyik legnagyobb veszély. Ahogy világszerte nő az élelmiszer iránti kereslet, a fenntartható vadgazdálkodás hozzájárulhat ahhoz, hogy mérséklődjön az újabb mezőgazdasági területek kialakítására irányuló nyomás.

Fotó: FACE

Egy friss, Egyesült Államokban készült tanulmány szerint a 2024–2025-ös vadászati idényben elejtett vadon élő patások és elvadult sertések olyan mennyiségű húst biztosítottak, amelynek előállításához házi szarvasmarha-tartással évente megközelítőleg 6700–10 000 négyzetkilométernyi földterületre lenne szükség.

Bár a vadhús nem válthatja ki a hagyományos mezőgazdaságot, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a fenntartható vadgazdálkodás és a vadhús élelmiszerként történő hasznosítása hozzájárulhat a földhasználati nyomás csökkentéséhez, támogathatja az élőhelyek megőrzését, és alacsony környezeti terhelésű fehérjeforrást jelenthet.

A vadon élő állatokból származó élelmiszerek rendszerének beépítése a természetvédelmi és földhasználati politikákba ezért további előnyökkel járhat mind a biológiai sokféleség, mind a társadalom számára.

Bár a tanulmány az Egyesült Államokra összpontosít, a módszertan európai környezetben történő alkalmazása valószínűleg hasonló következtetésekre vezetne. Európában ugyanis a vadgazdálkodás szintén jelentős mennyiségű vadhúst biztosít a lakosság számára, ahogyan azt például a FACE patás vadfajok hasznosításáról szóló jelentése is bemutatja.

Tanulmány hivatkozása: https://academic.oup.com/bioscience/advance-article/doi/10.1093/biosci/biag084/8707932

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Tudomány

Amerikai aszály

Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár (MATE) az amerikai aszály vadon élő nagyvadfajokra gyakorolt hatásairól írt elemzést:

Published

on

Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője az amerikai aszály vadon élő nagyvadfajokra gyakorolt hatásairól írt elemzést:

A nyugati nagyvadak mindig is képesek voltak túlélni a zord körülményeket. Az amerikai Nyugaton azonban az aszály egyre hevesebbé válik, hosszabb ideig tart, és gyorsabban változtatja meg a tájat, mint ahogyan ahhoz sok faj alkalmazkodni tudna.

A vapitik, az öszvérszarvasok, a villásszarvú antilopok és más vadon élő állatok esetében az aszály hatása messze túlmutat a víz elérhetőségén. Megváltoztatja a vándorlási szokásokat, rontja a táplálék minőségét, növeli a stresszt, sőt akár a szaporodásra és a túlélési arányokra is hatással lehet.

Ábra: MATE

A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogyan reagálnak ezek az állatok, amikor a számukra létfontosságú területek kiszáradni kezdenek.

GPS-nyakörvek, nyomkövető technológia és élőhely-megfigyelés segítségével a vadbiológusok egyre pontosabb képet kapnak arról, hogy a hosszan tartó aszály valójában milyen hatással van a vadon élő állatokra. Sok területen az állatok kénytelenek egyre messzebb vándorolni élelem és víz után, miközben a magasabb hőmérséklettel és a romló élőhelyi körülményekkel is meg kell küzdeniük.

Ez a többletstressz nem elhanyagolható.

Amikor az aszály csökkenti az egészséges növényzet mennyiségét, az állatok több energiát használnak fel az erőforrások keresése során. A gidák és a borjak nehezebben maradnak életben. A csapatok egészségi állapota romolhat. Ugyanakkor nő a tűzvészveszély, ami még tovább szűkíti a már amúgy is korlátozott élőhelyeket.

Ráadásul az aszály ritkán fordul elő önmagában.

Az amerikai Nyugat egész területén a vadon élő állatoknak az élőhelyek feldarabolódásával, a terjeszkedő beépítéssel, az úthálózatokkal, a kerítésekkel és a vándorlási folyosókra nehezedő egyre nagyobb nyomással is meg kell küzdeniük. Az aszály mindezt még tovább súlyosbítja.

Éppen ezért a vadvédelmi erőfeszítések a puszta területvédelem helyett egyre inkább az ellenálló képességet erősítő gazdálkodás felé fordulnak. A földgazdálkodók és a természetvédelmi szervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vízhez való hozzáférés biztosítására, az élőhely-helyreállításra, a tűzvészek utáni helyreállításra és a vándorlási folyosók védelmére, hogy segítsék a vadon élő állatokat a változó körülményekhez való alkalmazkodásban.

A technológia is megváltoztatja a vadvédelem gyakorlati működését.

A fejlett nyomkövető rendszerek és biológiai megfigyelő eszközök ma már lehetővé teszik a kutatók számára, hogy valós időben jobban megértsék az állatok mozgását, stresszszintjét, táplálkozási viselkedését, valamint az élőhelyek szezonális használatát. Ezek az információk segítenek olyan megalapozottabb gazdálkodási döntések meghozatalában, amelyek javíthatják a csordák hosszú távú egészségét és az élőhelyek minőségét.

Az előttünk álló kihívás jelentős, de a lehetőségek is komolyak.

Az egészséges vadállományok az egészséges tájaktól függenek. A vízforrások védelme, az összekapcsolt élőhelyek fenntartása és az ellenállóbb ökoszisztémák helyreállítása jelentős szerepet fog játszani a vadvédelem jövőjében az amerikai Nyugaton és világszerte is.

A nagyvadak rendkívül alkalmazkodóképesek. Mivel azonban a szárazság egyre inkább a táj meghatározó jellemzőjévé válik, a természetvédelmi stratégiáknak ugyanolyan gyorsan kell fejlődniük, mint magának a környezetnek.

 

Forrás: Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője

Az elemzés az alábbi tudományos cikk nyomán született meg: Drought Is Reshaping the Future of Western Big Game

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Szarvasokat figyeltek, sakált fotóztak Sármelléknél

Mészáros Dóry amatőr természetfotós Zala vármegyében, Sármellék határában figyelt meg nappal aranysakált.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Mészáros Dóry amatőr természetfotós Zala megyében, Sármellék határában gímszarvasokat fényképezett, amikor váratlanul egy aranysakál is feltűnt. Élményeiről a szerencsés fotós lapunknak számolt be:

Fotó: Mészáros Dóry – Agro Jager News

Nappal most először láttunk sakált. A szarvasokat figyeltük, környezetükben a ludak is jól érezték magukat. Ügyeltünk arra, hogy őket se riasszuk meg, mert a szarvasok is felfigyeltek volna a gágogásra.

Már hosszú percek óta fotóztuk őket, amikor a ludak hangos gágogásba kezdtek. A szarvasok felfigyeltek, de nem ránk… A mező szélén, a nádasból megjelent egy sakál. Célirányosan haladt át a mezőn, az erdő felé. Nem nézett sem jobbra, sem balra, gyors léptekkel ment a védelmet nyújtó fák irányába. Akkor állt meg néhány pillanatra, amikor egy szarvas mellé ért. Ezt is sikerült megörökíteni. 😊

Aztán a bak mellett eltűnt a sűrűben. Azt hiszem, erre igaz a mondás: jókor voltunk jó helyen – zárta beszámolóját Mészáros Dóry amatőr természetfotós.

Írta és fényképezte: Mészáros Dóry

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom