Vadászat
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg
Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.
A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.
Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.
Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.
A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.
A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.
Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.
A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.
Forrás: Frank Péter – Izraelinfo
Vadászat
Új tanulmány: a fenntartható vadgazdálkodás csökkentheti a földhasználatra nehezedő nyomást
Egy friss amerikai tanulmány szerint a fenntartható vadgazdálkodásból származó vadhús nemcsak értékes, természetes fehérjeforrás, hanem hozzájárulhat a mezőgazdasági területekre nehezedő nyomás csökkentéséhez is. A kutatás arra mutat rá, hogy az elejtett vad húsa részben olyan élelmiszerforrást jelent, amelynek előállítása hagyományos állattartással jóval nagyobb földterületet igényelne.
Az élőhelyek elvesztése, amelyet elsősorban a földhasználat megváltozása okoz, továbbra is a biológiai sokféleséget fenyegető egyik legnagyobb veszély. Ahogy világszerte nő az élelmiszer iránti kereslet, a fenntartható vadgazdálkodás hozzájárulhat ahhoz, hogy mérséklődjön az újabb mezőgazdasági területek kialakítására irányuló nyomás.

Fotó: FACE
Egy friss, Egyesült Államokban készült tanulmány szerint a 2024–2025-ös vadászati idényben elejtett vadon élő patások és elvadult sertések olyan mennyiségű húst biztosítottak, amelynek előállításához házi szarvasmarha-tartással évente megközelítőleg 6700–10 000 négyzetkilométernyi földterületre lenne szükség.
Bár a vadhús nem válthatja ki a hagyományos mezőgazdaságot, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a fenntartható vadgazdálkodás és a vadhús élelmiszerként történő hasznosítása hozzájárulhat a földhasználati nyomás csökkentéséhez, támogathatja az élőhelyek megőrzését, és alacsony környezeti terhelésű fehérjeforrást jelenthet.
A vadon élő állatokból származó élelmiszerek rendszerének beépítése a természetvédelmi és földhasználati politikákba ezért további előnyökkel járhat mind a biológiai sokféleség, mind a társadalom számára.
Bár a tanulmány az Egyesült Államokra összpontosít, a módszertan európai környezetben történő alkalmazása valószínűleg hasonló következtetésekre vezetne. Európában ugyanis a vadgazdálkodás szintén jelentős mennyiségű vadhúst biztosít a lakosság számára, ahogyan azt például a FACE patás vadfajok hasznosításáról szóló jelentése is bemutatja.
Tanulmány hivatkozása: https://academic.oup.com/bioscience/advance-article/doi/10.1093/biosci/biag084/8707932
Forrás: FACE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tudomány
Amerikai aszály
Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár (MATE) az amerikai aszály vadon élő nagyvadfajokra gyakorolt hatásairól írt elemzést:
Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője az amerikai aszály vadon élő nagyvadfajokra gyakorolt hatásairól írt elemzést:

A nyugati nagyvadak mindig is képesek voltak túlélni a zord körülményeket. Az amerikai Nyugaton azonban az aszály egyre hevesebbé válik, hosszabb ideig tart, és gyorsabban változtatja meg a tájat, mint ahogyan ahhoz sok faj alkalmazkodni tudna.
A vapitik, az öszvérszarvasok, a villásszarvú antilopok és más vadon élő állatok esetében az aszály hatása messze túlmutat a víz elérhetőségén. Megváltoztatja a vándorlási szokásokat, rontja a táplálék minőségét, növeli a stresszt, sőt akár a szaporodásra és a túlélési arányokra is hatással lehet.
A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogyan reagálnak ezek az állatok, amikor a számukra létfontosságú területek kiszáradni kezdenek.
GPS-nyakörvek, nyomkövető technológia és élőhely-megfigyelés segítségével a vadbiológusok egyre pontosabb képet kapnak arról, hogy a hosszan tartó aszály valójában milyen hatással van a vadon élő állatokra. Sok területen az állatok kénytelenek egyre messzebb vándorolni élelem és víz után, miközben a magasabb hőmérséklettel és a romló élőhelyi körülményekkel is meg kell küzdeniük.
Ez a többletstressz nem elhanyagolható.
Amikor az aszály csökkenti az egészséges növényzet mennyiségét, az állatok több energiát használnak fel az erőforrások keresése során. A gidák és a borjak nehezebben maradnak életben. A csapatok egészségi állapota romolhat. Ugyanakkor nő a tűzvészveszély, ami még tovább szűkíti a már amúgy is korlátozott élőhelyeket.
Ráadásul az aszály ritkán fordul elő önmagában.
Az amerikai Nyugat egész területén a vadon élő állatoknak az élőhelyek feldarabolódásával, a terjeszkedő beépítéssel, az úthálózatokkal, a kerítésekkel és a vándorlási folyosókra nehezedő egyre nagyobb nyomással is meg kell küzdeniük. Az aszály mindezt még tovább súlyosbítja.
Éppen ezért a vadvédelmi erőfeszítések a puszta területvédelem helyett egyre inkább az ellenálló képességet erősítő gazdálkodás felé fordulnak. A földgazdálkodók és a természetvédelmi szervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vízhez való hozzáférés biztosítására, az élőhely-helyreállításra, a tűzvészek utáni helyreállításra és a vándorlási folyosók védelmére, hogy segítsék a vadon élő állatokat a változó körülményekhez való alkalmazkodásban.
A technológia is megváltoztatja a vadvédelem gyakorlati működését.
A fejlett nyomkövető rendszerek és biológiai megfigyelő eszközök ma már lehetővé teszik a kutatók számára, hogy valós időben jobban megértsék az állatok mozgását, stresszszintjét, táplálkozási viselkedését, valamint az élőhelyek szezonális használatát. Ezek az információk segítenek olyan megalapozottabb gazdálkodási döntések meghozatalában, amelyek javíthatják a csordák hosszú távú egészségét és az élőhelyek minőségét.
Az előttünk álló kihívás jelentős, de a lehetőségek is komolyak.
Az egészséges vadállományok az egészséges tájaktól függenek. A vízforrások védelme, az összekapcsolt élőhelyek fenntartása és az ellenállóbb ökoszisztémák helyreállítása jelentős szerepet fog játszani a vadvédelem jövőjében az amerikai Nyugaton és világszerte is.
A nagyvadak rendkívül alkalmazkodóképesek. Mivel azonban a szárazság egyre inkább a táj meghatározó jellemzőjévé válik, a természetvédelmi stratégiáknak ugyanolyan gyorsan kell fejlődniük, mint magának a környezetnek.
Az elemzés az alábbi tudományos cikk nyomán született meg: Drought Is Reshaping the Future of Western Big Game
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Szarvasokat figyeltek, sakált fotóztak Sármelléknél
Mészáros Dóry amatőr természetfotós Zala vármegyében, Sármellék határában figyelt meg nappal aranysakált.
Mészáros Dóry amatőr természetfotós Zala megyében, Sármellék határában gímszarvasokat fényképezett, amikor váratlanul egy aranysakál is feltűnt. Élményeiről a szerencsés fotós lapunknak számolt be:

Fotó: Mészáros Dóry – Agro Jager News
Nappal most először láttunk sakált. A szarvasokat figyeltük, környezetükben a ludak is jól érezték magukat. Ügyeltünk arra, hogy őket se riasszuk meg, mert a szarvasok is felfigyeltek volna a gágogásra.
Már hosszú percek óta fotóztuk őket, amikor a ludak hangos gágogásba kezdtek. A szarvasok felfigyeltek, de nem ránk… A mező szélén, a nádasból megjelent egy sakál. Célirányosan haladt át a mezőn, az erdő felé. Nem nézett sem jobbra, sem balra, gyors léptekkel ment a védelmet nyújtó fák irányába. Akkor állt meg néhány pillanatra, amikor egy szarvas mellé ért. Ezt is sikerült megörökíteni. 😊
Aztán a bak mellett eltűnt a sűrűben. Azt hiszem, erre igaz a mondás: jókor voltunk jó helyen – zárta beszámolóját Mészáros Dóry amatőr természetfotós.
Írta és fényképezte: Mészáros Dóry
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131






