Seregély József élménybeszámolója Észak-Bajorországból:

Nyár közepén kedves ismerősök meghívtak egy vadfotós workshopra egy észak-bajorországi vadrezervátumba, ahol az volt a kitűzött cél, hogy nagyragadozókat kapjunk lencsevégre. Kaptam a lehetőségen, hiszen meglehetősen megterhelő munkám mellett, gyakran csak a vadfotózás képes igazán kikapcsolni. A lehetőség pedig, hogy olyan fajokat is fényképezhessek, amelyeket idehaza jó esetben csak állatkertben láthatnék, egészen feldobott.

Nyolcórás autóút és két ország átszelése után megérkeztünk a szálláshelyünkre, egy kis faluba. Ezzel kezdetét vette a szűk egyhetes, ám kalandokban gazdag alvásmegvonásunk, hiszen a ragadozók legfőképpen a kora hajnali, illetve az alkonyat utáni órákban aktívak. Ilyenkor azonban még a fényképezőgépeink szenzorai és nagy fényerejű objektívjeink is képesek megörökíteni őket. A túra egyik fénypontját, a számos megfigyelhető faj közül, természetesen a szürke farkas jelentette.

Fotó: Seregély József – Agro Jager News

Sajnálatos módon a hónap legforróbb időszakában érkeztünk, ezért nagyon gyér vadmozgásra számítottunk. Az első kint töltött estén a farkasok csak későn jelentek meg, és nem is sikerült értékelhető fotót készítenem róluk. Így csupán megfigyelhettem őket, ami ettől függetlenül is felejthetetlen személyes élményt jelentett.

Szükség volt néhány napra, mire kitapasztaltuk, melyek azok a legaktívabb órák, amikor még megfelelő fényviszonyok között fényképezhettük őket. A harmadik estén aztán megtört a jég.

A szárazság ellenére, a 600 méteres tengerszint feletti magasságban, illetve a földrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően, időnként rövid, de annál intenzívebb záporok alakultak ki. Ezek valamelyest enyhítették a rendellenes időjárás hatásait, amely még a helyi lakosokat is megdöbbentette és megviselte.

Fotó: Seregély József – Agro Jager News

Talán a harmadik napon történt, hogy az előrejelzés este hét óra körül vihart ígért. Fel is kerekedtünk, mert éreztük, hogy ebből még lehet valami. Az erős szél érkezésével meg is szaporodtak az „árnyak”: itt-ott felvillant egy-egy szürkésfehér folt a gyér cserjék takarásában. Aztán komótosan előbaktatott egy megközelítőleg hároméves, egészséges, jól táplált hím.

Ásítva nyújtózkodott, majd körbeszaglászott. Tudta, hogy ott vagyunk, de nem zavartatta magát. Megszokta már a lesben várakozó fotóscsoportokat. Kisvártatva felkapta a fejét, hátracsapta a füleit, majd csóválni kezdett egy bizonyos irányba, ahonnan hamarosan egy másik hím bukkant elő. Feltehetőleg testvérek voltak.

Az első farkas azonnal lefeküdt előtte, majd kölcsönösen tisztogatni kezdték egymást. Közben eleredt az eső, és végre hűlni kezdett a levegő. Az egyik fivér csaknem öt percen át hempergett egy régi, feltehetőleg őztől származó, kiszáradt maradványban, amely csontokból és szőrcsomókból állt.

Fotó: Seregély József – Agro Jager News

A lehűlés hatására ők is felélénkültek. Legnagyobb meglepetésemre játszani kezdtek, pontosan úgy, mint két kutya a futtatóban. Az egyik felkapott egy fadarabot, a másik pedig játékosan üldözni kezdte, hogy elvegye tőle.

Nagyjából 10–15 percen át lehettünk a jelenet megfigyelői, míg végül az eső csendesedésével lassan elporoszkáltak az erdőbe, a látóterünkön túlra.

Fotó: Seregély József – Agro Jager News

Azt tapasztaltam, hogy a faj rendkívüli szociális érzékenységéhez, alkalmazkodóképességéhez és intelligenciájához képest, méltatlanul lealacsonyító és alulértékelő kép alakult ki róla. A könyörtelen, állhatatos és kíméletlen gyilkosokról szóló legenda mögött rendkívül érzékeny, gondoskodó és sokféle módon kommunikáló ragadozókat láthattam.

Fotó: Seregély József – Agro Jager News

Óriási élmény volt. Köszönet érte!

Írta és fényképezte: Seregély József amatőr természetfotős

További fényképek Seregély Józseftől az alábbi Facebook oldalon érhető el:

Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az első félév hidrológiai adatai is előrevetítették a Körös-vidék jelenlegi helyzetét. A Romániából érkező információk alapján a Fehér-Körös romániai vízgyűjtőjén január és június kivételével minden hónapban az átlagosnál kevesebb csapadék hullott. Májusban például a honctői állomáson a havi csapadékösszeg mindössze 29,7 mm volt a sokévi 86,9 mm-es átlaggal szemben, de a többi hónapban is 10–40 mm közötti csapadékhiány alakult ki.

Légifotó a Fehér-Körösről. Fotó: Jobbágy Zoltán

Jelentősen csökkent a Fehér-Körös vízhozama

Az elmaradó csapadék és a fokozódó nyári felmelegedés következtében a Fehér-Körös vízhozama a június elején mért 4–8 m³/s-ról július elejére 1 m³/s alá csökkent. Ez a vízmennyiség teljes egészében az Élővíz-csatorna rendszerébe kerül, amely már nem elegendő a csatorna mentén jelentkező vízigények kielégítésére.

A vízhiány a folyóink esetében is kardinális kérdés. Fotó: Jobbágy Zoltán

Fentiek miatt az idén is rendkívüli vízgazdálkodási beavatkozásra volt szükség az Élővíz-csatorna megfelelő vízellátásának biztosítása érdekében.

Körös 500-as szivattyú emeli át a vizet. Fotó: Jobbágy Zoltán

Szivattyúval emelnek át többletvizet az Élővíz-csatornába

A Gyulai duzzasztó alvizére egy Körös 500-as szivattyút telepítettek, amellyel a Fehér-Körösből emelünk át többletvizet az Élővíz-csatornába. A beavatkozás célja, hogy a csatorna vízkészlete és vízminősége a nyári időszakban is megfelelő maradjon, hiszen a tartósan alacsony vízhozam és a magas hőmérséklet jelentős terhelést jelent a vízrendszer számára.

A most alkalmazott megoldás azért különleges, mert a Békési duzzasztó által visszatartott, döntően a Fekete-Körösből származó vízkészletet juttatjuk el az Élővíz-csatornába, ezzel segítve a rendszer vízellátását.

Nehéz feladat előtt a vízügyi szakemberek. Fotó: Jobbágy Zoltán

Folyamatosan figyelik a vízrendszer állapotát

A szivattyú üzemeltetésének időtartamát a hidrológiai és vízminőségi viszonyok alakulása határozza meg. A szakemberek folyamatosan figyelik a rendszer állapotát, és a szükséges intézkedéseket az aktuális helyzethez igazítják.

Fotó: Jobbágy Zoltán

Forrás: Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A 2026. évi kerecsensólyom szaporulat reménykeltő a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységének területén. Még nem teljesen föltárt, hogy ennek mi lehet az oka, de mindenképpen közrejátszhattak benne a LIFE SakerRoads – „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” pályázat keretében megvalósult, a MAVIR nagyfeszültségű oszlophálózatára kihelyezett új kerecsensólyom költőládák, a nagyrészt mezei pocokból álló táplálékbőség, vagy a fiókanevelés időszakát átfogó, számukra kedvező, nagy esőzésektől mentes időjárás.

Fotó: Barati Sándor – BNPI

Amíg a Dél-Borsodi Tájegységben a 2025 évben a nagyfeszültségű vezetékhálózat tartóoszlopain a kerecsenek számára kihelyezett költőládákban 7 sikeres fészkelés történt, 2026-ban ez már 11 költőpárt jelentett és jelenlegi megfigyeléseink szerint a költő és fiókáikat nevelő kerecsenpárok az idén 44 fiókát röptettek ki.

Fotó: Barati Sándor – BNPI

Nem ismeretlen a kerecsensólymoknál sem a késői revírfoglalás és párbaállás. Erre az idei költési időszakban is láttunk példát. Hejőbába térségében a MAVIR szakemberei február végén cserélték ki a magasfeszültségű oszlopon a korábbi kerecsen költőtálcát. Az új költőládát csak április végén foglalta el a sólyompár. Ekkor a tájegység többi költőládájában már javában kotlottak a kerecsensólyom tojók. Ennek ellenére az évek óta üres revírben újra volt költés és fiókanevelés. Az Igazgatóság, a MAVIR és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei által közösen gyűrűzött fiatal madarak a napokban repültek ki és egyelőre még a fészek közelében készülnek az önálló életükre.

A potenciális kerecsensólyom élőhelyeken 2024-2025-ben kihelyezett fa kerecsensólyom költőtálcákban egy kerecsensólyompár foglalt fészket Mezőnagymihály térségében, de itt nem volt sikeres a költés. Figyelemre méltó azonban az is, hogy a Mezőkeresztes térségében kihelyezett kerecsensólyom tálcában egy egerészölyv – pusztai ölyv hibridpár költött sikeresen.

Forrás: BNPI