Keressen minket

Mezőgazdaság

Kevés a gépkezelő és az állattenyésztő

A mezőgazdaságban kevés az idénymunkás, és a szakemberek száma.

Közzétéve:

Jelentősen csökkent az idénymunkások száma a mezőgazdaságban, miközben az agrár- és élelmiszeripari állandó foglalkoztatottak száma nőtt. A mezőgazdasági szakképzésben tanulóknak pedig csupán bő harmada tervezi, hogy végzés után a szakmában helyezkedik el -. közölte a Világgazdaság.

Kevés a szakember és az idénymunkás a mezőgazdaságban (Kép: Pixabay

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2015 és 2020 között összességében 4,1 százalékkal nőtt, míg ugyanebben az időszakban az élelmiszeriparban dolgozók száma ennél valamivel kisebb mértékben gyarapodott – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által készített, Az agrárszakképzés szerepe a munkaerő-utánpótlásban című kiadványban. Ezzel együtt a nem fizetett családi és időszaki munkaerő-ráfordítást is magában foglaló munkaerő-felhasználás jelentősen, 24 százalékkal esett vissza ebben az időszakban. A fizetett munkaerő felhasználásának aránya kismértékben növekedett.A tesztüzemi rendszer eredményei alapján területegységre vetítve a legtöbb munkaerőt a hajtatásoszöldség-termesztő gazdaságok alkalmazták, az állattenyésztésben pedig számos állatra vetítve a leginkább munkaintenzívek a vegyes gazdaságok és a baromfitartók voltak.Az egységnyi termelési értékre jutó munkaerő-felhasználásban a legnagyobb munkaerőigény a szőlőtermesztésben és a zöldséghajtató gazdaságokban jelentkezett. Egységnyi termelési érték előállításához egy szőlészetnek átlagosan 7-9-szer több munkaerő-ráfordításra volt szüksége, mint egy szakosodott baromfi- vagy sertéstartónak – áll az AKI kiadványában. Ugyanez a különbség a szántóföldinövény-termesztő üzemek munkaerő-felhasználásával összevetve 4,5-szeres volt.A mezőgazdasági idénymunkások száma 2020-ban 2019-hez képest 3,3 százalékkal csökkent, a 2015–2020-as időszakban pedig 24 százalékos volt a visszaesés. Az idénymunkaerő felhasználása a gyümölcstermesztésben és a szántóföldizöldség-termesztésben volt a legmagasabb. Az AKI egy 1700 üzemet érintő vizsgálata megállapította, hogy a vállalkozásokban a munkaerő-fluktuáció 2016-ban csökkent, és a vizsgált vállalkozásokban közel kétszer annyi munkaerőt vettek fel, mint amennyien kiléptek. Összességében a mintában szereplő gazdaságok 13 százalékában volt munkaerő-felvétel – jellemzően a nagyobb méretű gazdaságokban volt igény munkaerő-bővítésre. Az állandó munkaerő kiválasztásakor a vállalkozások a legfontosabb szempontnak a szakmai felkészültséget és a munkafegyelmet tartották.A már alkalmazott állandó munkaerőnél a legnagyobb nehézséget a folyamatosan növekvő bérigény, a munkavállalók elkötelezettsége, valamint a munkatapasztalat hiánya okozta, míg a szezonális foglalkoztatottaknál az alacsony munkamorál jelentette a legnagyobb kihívást. A vállalkozások leginkább – 40 százalékban – ismeretség, illetve ajánlás útján kerestek új munkaerőt. Csupán a vizsgálatban szereplő agrárvállalkozások 2 százaléka vállalt szerepet a duális képzésben, és jellemzően a nagyobb méretű gazdaságok fogadtak diákokat.  A munkaerő megtartására az emelkedő bér volt a leghatékonyabb eszköz, a szervezeten belüli előrelépést, az életpálya-tervezést vagy a tulajdonrészhez jutást kevesen tartották hatékony ösztönzési formának, és a képzések támogatását is csupán a válaszadók 7 százaléka jelölte meg.

Az AKI kiadványa szerint a 2020–2021-es tanévben Magyarországon 162 intézményben folytattak agrárszakképzést, és összesen 16 885 diák tanult ilyen területen. A diákok több mint 70 százaléka az Agrárminisztérium fenntartásában működő intézményben tanult.Az idén zárult tanévben az agrárszakképzésben tanulók körében a legnépszerűbbek az élelmiszeriparhoz kapcsolódó szakmák voltak, közel a negyedük tanult ilyen területen, ezt követte az agrárgépészet a diákok valamivel több, mint 22 százalékával. Mezőgazdasági szakmát a diákok 22,4, erdészetet és vadgazdálkodást a 12,7 százaléka tanult. A végzés előtt álló tanulók szerint az agrárszakképzés leginkább az együttműködési készségben, az önálló munkavégző képességben, a gyakorlati ismeretekben, a munkabírásban, az alkalmazkodóképességben, fegyelemben és a kézügyességben járult hozzá tudásuk és készségeik fejlődéséhez. Ugyanakkor csupán 40 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a gyakorlati képzés teljes mértékben elősegítette az ismeretszerzésüket. A tanulók bő harmada tervezte, hogy a szakképzettség megszerzését követően a szakmában helyezkedik el.

Hiányszakmák

A munkaerő-kereslet elemzéséből azt a következtetést vonták le az AKI kutatói, hogy az agrárszakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb hiány gépkezelőkből, állattenyésztőkből, valamint gépszerelőkből és karbantartókból volt. Ennél kisebb mértékű, de kifejezett munkaerőhiány volt kertészekből, mezőgazdasági technikusokból, gépésztechnikusokból és növényorvosokból. Az élelmiszeriparban a húsfeldolgozó és édesipari termékgyártó munkakörökben volt a legnagyobb mértékű a munkaerőhiány, ezeken kívül cukrász, élelmiszeripari gépkezelő, tejfeldolgozó, valamint  gyümölcs- és zöldségfeldolgozó és -tartósító foglalkozásokban kerestek tartósan szakképzett munkaerőt.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom