Mezőgazdaság
Második legenyhébb és kilencedik legcsapadékosabb tél
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022/2023-as tél országos átlagban az 1991–2020-as átlagnál 2,7 Celsius fokkal melegebb volt, ezzel a 2006/2007-es tél után a második legenyhébb 1901 óta. Jelentősebb hideg időszak egyáltalán nem fordult elő. A nagyon enyhe idő mellett sok csapadék hullott az évszakban. Az országos átlagos csapadék a normál másfélszerese volt, amivel a kilencedik legcsapadékosabb tél lett a XX. század kezdete óta. Több hőmérsékleti és csapadékrekord is megdőlt a 2022/2023-as télen.
Hőmérséklet
Az évszak középhőmérséklete országosan 3,1 °C (1991–2020-as átlag: 0,3 °C), így tovább folytatódott az enyhe telek sorozata, ami hatodik éve tart, és az elmúlt 10 évben csak a 2016/2017-es tél volt az átlagnál hidegebb (1. ábra). 1901 óta az idei volt a második tél, aminek a középhőmérséklete országos átlagban elérte a 3 fokot (2. ábra). Mindhárom hónap átlag feletti hőmérsékletű volt. A december 2,1 a január 4,5, a február 1,6 fokkal átlag felett alakult. A január a második legenyhébb lett a XX. század eleje óta. A tél középhőmérséklete a déli vármegyékben többfelé elérte a 4 fokot, északabbra, síkvidéken többnyire 3 és 3,5 fok között alakult. 3 fok alatti évszakos középérték a hegyvidéki és északkeleti országrészben volt. Fagypont alatti érték csak a legmagasabb hegyeken fordult elő. A 2022/2023-as tél középhőmérséklete Magyarország legnagyobb részén és az országos átlagban is több, mint fél fokkal elmaradt a 2006/2007-es téltől, de délkeleten egy kisebb területen az idei lett a legenyhébb tél 1901 óta. A 3. ábrán fehér pontozás jelöli ezt a területet.

1. ábra: A téli középhőmérséklet Magyarországon 1901/1902 és 2022/2023 között az 1991–2020-as átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)
Csapadék
Az ősszel csapadékosabbra forduló időjárás télen is folytatódott. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 173,1 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál 150%-a (1991–2020-as átlag: 115,3 mm) (4. ábra). A kilencedik legcsapadékosabb tél volt az idei a XX. század kezdetétől (5. ábra). A december 66%-kal, míg a január 148%-kal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál. A február viszont nagyrészt száraz, naposabb idővel telt, és a tél utolsó hónapjának csapadéka 56%-kal elmaradt a szokásostól. A január országosan a legcsapadékosabb január volt 1901 óta. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Pilisszentkereszten (281,8 mm), a legkisebbet Sopron Kuruc-domb állomáson (65,8 mm) mértük. 100 mm alatti csapadékösszeg csak az Alpokalján volt, emellett az ország kevésbé csapadékos részei közé tartozott Szeged környéke (100–120 mm). A hegyvidékek mellett a középső és délnyugati országrészben viszont nagyobb területen a 200 mm-t is meghaladta a 2022/2023-as tél csapadékösszege.

4. ábra: A téli csapadékösszeg Magyarországon 1901/02 és 2022/2023 között az 1991–2020-as átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)
Forrás: OMSZ
Kiemelt cikk
Zölden is levágható a kukorica – a minisztérium könnyíti az aszálykár-bejelentés szabályait
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat annak érdekében, hogy a kukoricatermelők zölden levághassák, silózhassák a kukoricájukat, ha a termés olyan mértékben károsodott, hogy a betakarítás már nem gazdaságos.
A szaktárca ezért kezdeményezte a kárenyhítési rendelet módosítását, aminek eredményeként a termelők kivételes jelleggel a növény levágását követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ország több térségében a tartós csapadékhiány következtében a kukorica várható hozama jelentősen elmarad a szokásostól, ezért számos gazdálkodó számára indokolttá válhat a lábon álló növény levágása, silózása a további veszteségek és a takarmányhiány mérséklése érdekében. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor ezt eddig nem tette lehetővé a kárenyhítő juttatásra való jogosultság veszélyeztetése nélkül. A kárbejelentés feltétele, hogy a gazdálkodó nyilatkozzon arról, hogy az arányos termelői felelősségvállalás és a szakszerű művelési kötelezettség teljesítése érdekében járt el, illetve georeferált fényképpel igazolja, hogy a kárbejelentéskor az érintett területen már nem található lábon álló növény.
A módosítás célja, hogy a termelők a rendkívüli aszályhelyzetben a szakmailag indokolt döntéseket meghozhassák anélkül, hogy emiatt elesnének a kárenyhítési rendszer nyújtotta támogatástól. A szabályozás ugyanakkor továbbra is biztosítja, hogy a kárenyhítési rendszer kizárólag a tényleges károk enyhítését szolgálja, és ne adjon lehetőséget indokolatlan előnyszerzésre. A szükséges rendeletmódosítás folyamatban van, ezért a gazdálkodók a veszteségek mérséklése érdekében indokolt kármentési munkálatokat haladéktalanul megkezdhetik.
A kormány a rendkívüli aszályhelyzetben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a gazdálkodókra, a kárenyhítési szabályok rugalmasabbá tételével, és a likviditást erősítő intézkedésekkel egyaránt azon dolgozik, hogy a termelők minél kisebb veszteséggel vészeljék át a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket.
Forrás: AÉM
Mezőgazdaság
Segédlet a vis maior bejelentésekhez – tudnivalók és gyakorlati példák
Segédletet készítettek a vis maior bejelentésekhez
A Magyar Államkincstár és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szakértői által közösen összeállított alább letölthető tájékoztató a vis maior bejelentések benyújtásához nyújt gyakorlati segítséget.

Fotó: AÉM
Mezőgazdaság
Vis maior tájékoztató Aszály – 2026
Közleményt adott ki az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium az aszály miatti vis maior bejelentésekről.
2026-os év az agrárium számára ismét rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények között indult, mivel a tavaszi időszakban kialakult jelentős csapadékhiány az ország csaknem teljes területén súlyos aszályhelyzetet eredményezett. A tartós nedvességhiány következtében számos szántóföldi kultúrában a vetések kelése elmaradt vagy csak részlegesen valósult meg, a kikelt állományok fejlődése pedig jelentősen visszamaradt. A kialakult helyzet komoly termelési kockázatot jelent a gazdálkodók számára, amely az idei terméseredményekre és a mezőgazdasági vállalkozások gazdasági stabilitására egyaránt kedvezőtlen hatással lehet.

Fotó: KAP
Felhívjuk azon gazdálkodók figyelmét, akik az aszályhelyzet következtében nem vagy várhatóan nem tudják teljesíteni az agrártámogatási jogviszonyhoz kapcsolódó egyes támogatási feltételeket és kötelezettségeket, hogy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően tegyék meg a szükséges vis maior bejelentést, hogy az esetleges jogkövetkezmények alól mentesüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni.
Az alábbiakban közzétett ismertetőben összefoglaljuk a gazdálkodók számára az aszály miatti vis maior bejelentések legfontosabb információit, illetve gyakori példák felsorolásával kívánjuk segíteni a szabályok értelmezését.
Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium tárgykörben készült részletes tájékoztató az alábbiakban tölthető le.
Letölthető csatolmányok
Forrás: KAP







