Keressen minket

Mezőgazdaság

Második legenyhébb és kilencedik legcsapadékosabb tél

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022/2023-as tél országos átlagban az 1991–2020-as átlagnál 2,7 Celsius fokkal melegebb volt, ezzel a 2006/2007-es tél után a második legenyhébb 1901 óta. Jelentősebb hideg időszak egyáltalán nem fordult elő. A nagyon enyhe idő mellett sok csapadék hullott az évszakban. Az országos átlagos csapadék a normál másfélszerese volt, amivel a kilencedik legcsapadékosabb tél lett a XX. század kezdete óta. Több hőmérsékleti és csapadékrekord is megdőlt a 2022/2023-as télen.

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 3,1 °C (1991–2020-as átlag: 0,3 °C), így tovább folytatódott az enyhe telek sorozata, ami hatodik éve tart, és az elmúlt 10 évben csak a 2016/2017-es tél volt az átlagnál hidegebb (1. ábra). 1901 óta az idei volt a második tél, aminek a középhőmérséklete országos átlagban elérte a 3 fokot (2. ábra). Mindhárom hónap átlag feletti hőmérsékletű volt. A december 2,1 a január 4,5, a február 1,6 fokkal átlag felett alakult. A január a második legenyhébb lett a XX. század eleje óta. A tél középhőmérséklete a déli vármegyékben többfelé elérte a 4 fokot, északabbra, síkvidéken többnyire 3 és 3,5 fok között alakult. 3 fok alatti évszakos középérték a hegyvidéki és északkeleti országrészben volt. Fagypont alatti érték csak a legmagasabb hegyeken fordult elő. A 2022/2023-as tél középhőmérséklete Magyarország legnagyobb részén és az országos átlagban is több, mint fél fokkal elmaradt a 2006/2007-es téltől, de délkeleten egy kisebb területen az idei lett a legenyhébb tél 1901 óta. A 3. ábrán fehér pontozás jelöli ezt a területet.

1. ábra

1. ábra: A téli középhőmérséklet Magyarországon 1901/1902 és 2022/2023 között az 1991–2020-as átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

 

2. ábra

2. ábra: A tíz legenyhébb tél Magyarországon országos átlagban 1901 óta.

3. ábra

3. ábra: Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2022/2023 telén

Csapadék

Az ősszel csapadékosabbra forduló időjárás télen is folytatódott. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 173,1 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál 150%-a (1991–2020-as átlag: 115,3 mm) (4. ábra). A kilencedik legcsapadékosabb tél volt az idei a XX. század kezdetétől (5. ábra). A december 66%-kal, míg a január 148%-kal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál. A február viszont nagyrészt száraz, naposabb idővel telt, és a tél utolsó hónapjának csapadéka 56%-kal elmaradt a szokásostól. A január országosan a legcsapadékosabb január volt 1901 óta. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Pilisszentkereszten (281,8 mm), a legkisebbet Sopron Kuruc-domb állomáson (65,8 mm) mértük. 100 mm alatti csapadékösszeg csak az Alpokalján volt, emellett az ország kevésbé csapadékos részei közé tartozott Szeged környéke (100–120 mm). A hegyvidékek mellett a középső és délnyugati országrészben viszont nagyobb területen a 200 mm-t is meghaladta a 2022/2023-as tél csapadékösszege.

4. ábra

4. ábra: A téli csapadékösszeg Magyarországon 1901/02 és 2022/2023 között az 1991–2020-as átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

 

 

5. ábra

5. ábra: A tíz legcsapadékosabb tél Magyarországon országos átlagban 1901 óta 

8. ábra

Forrás: OMSZ

 

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom