További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.
Forrás: AKI
Az év vége felé érdemben 10 százalék alá csökkenhet az infláció az országban
Az áremelkedési ráták globális szinten mérséklődnek, emellett a belső kereslet és a gazdaságpolitika is a dezinfláció irányába mutat Magyarországon, így az év vége felé érdemben 10 százalék alá csökkenhet az infláció az országban – erősítette meg Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank legújabb negyedéves Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.
Az MNB közzétette a jelentés főbb számait: a korábbi 15,0-19,5 százalékos sávról 16,5-18,5 százalékra módosította az idei éves szintű inflációs prognózisát, változatlanul hagyva 0-1,5 százalékos 2023-as GDP-növekedési előrejelzését. A jelentés alapján az MNB jövőre 3,0-5,0 százalékról 3,5-5,5 százalékra emelte inflációs várakozását a márciusi előrejelzéséhez képest, és 3,5-4,5 százalékon hagyta növekedési előrejelzését.
A jelentés 2025-re változatlanul 2,5-3,5 százalékos inflációval, de a korábbi előrejelzésnél 0,5 bázisponttal alacsonyabb, 3,0-4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Magyarországon a januári csúcsot követően indult csökkenésnek az infláció: májusban az áprilisi 24 százalékról 21,5 százalékra esett vissza a fogyasztói árindex, a maginfláció pedig 24,7 százalékról 22,7 százalékra. Éves szinten továbbra is a visegrádi országokhoz viszonyítva magasabb a magyarországi infláció, viszont három hónapos összevetésben már látható, hogy az ország inflációs többlete már eltűnt.
Egyre általánosabb, hogy nemcsak az árindexek, hanem az árak is mérséklődnek, ez a teljes fogyasztói kosár termékeinek 40 százalékánál következett be, jellemzően a külkereskedelmi termékforgalmat érintő cikkeknél, ugyanakkor a piaci szolgáltatásoknál továbbra sem jellemző a csökkentés, inkább az emelkedés – jegyezte meg Balatoni András.
Nagyobb átárazások a piaci szolgáltatásokon belül két területen, a telekommunikációs és a banki ágazatban voltak megfigyelhetők, ahol az előző évi inflációra hivatkozva emeltek árakat. A vállalatok egyre inkább arról számolnak be, hogy az infláció csökkenni fog, az Eurostat felmérése alapján az elmúlt fél évben markáns lefelé mutató trend bontakozott ki az összes fontos ágazat előretekintő várakozásában.
Az élelmiszerárak – amelyek nagymértékben hozzájárultak az infláció emelkedéséhez – a negyedik hónaptól kezdve folyamatosan csökkennek az országban, a termékek árában kezd megjelenni a globális nyersanyagárak csökkentő hatása. A régiós viszonylatban mért magyarországi inflációs többlet jó része az élelmiszerek árának a számlájára volt írható.
Balatoni András szerint a profit jelentős tényező az infláció emelkedésében, nemzetközi viszonylatban Magyarországon továbbra is messze a régió fölött alakul a cégek bruttó működési eredménye, az OECD elemzése szerint itt a legmagasabb a profit nominális emelkedése. A profitinfláció a következő időszakban is “velünk marad”, ugyanakkor a belső kereslet csökkenése, illetve a kormányzati gazdaságpolitikán belül egyebek közt a versenypolitika intézkedései meg tudják törni, vissza tudják fordítani ezeket a folyamatokat.
Az MNB igazgatója beszélt arról is, hogy a magyar gazdaságot a kettősség jellemzi: miközben a belső kereslethez kapcsolódó ágazatok teljesítménye szűkül, az export emelkedik; az infláció jelentősebb csökkenését követően az év második felétől élénkülhet a GDP. A kedvező exportadatoknak köszönhetően idén a folyó fizetési hiánya 2-3 százalék körül alakulhat GDP-arányosan, majd 2025-re többletbe fordulhat.
Forrás: BTT
Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:
A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.
A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.
A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.
A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.
Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Forrás: Rendőrség