Mezőgazdaság
A jégkármérséklő rendszer idén is eredményesen működött
Jelentősen kevesebb jégkár volt hazánkban, mint a térség más országaiban.
Jelentősen kevesebb jégkár volt hazánkban, mint a térség más országaiban.
Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer. A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni.

Fotó: Pixabay
Míg az idei évben Európa több országában és Észak-Amerikában is kimagaslóan sok jégkár volt, addig Magyarországon a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károk keletkeztek.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott, többször alakultak ki heves zivatarok, amelyek esetenként kisebb jégesővel is párosultak, illetve villámárvizet eredményeztek. A jégkármérséklő rendszer működtetése ugyanakkor idén is hozzájárult a jégesők okozta károk mérsékléséhez. A környező országokat nézve látható, hogy hazánkban az ott regisztrált károkhoz képest elhanyagolható mértékű jégeső okozta kár keletkezett. Olyannyira, hogy számos országban felmerült a hazánkban már 2018 óta teljes lefedettséggel működő talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer kiépítésének gondolata. A klímaváltozás miatti szélsőségek világszerte egyre gyakrabban jelentkeznek – mint például aszály, felhőszakadás, villámárvíz, hatalmas jégdarabok – a jövőben mindenütt fokozott alkalmazkodásra van szükség ehhez, aminek egyik fontos eleme a jégkármérséklő rendszer.
Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszernek az idei a hatodik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,8 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Hazánkban idén alapvetően egy-egy durvább szupercella (amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód) jellemzően csak egy-egy szűkebb területen okozott nagyobb károkat.
A védekezés révén általánosságban elért eredmények beszédesek: például 2022-ben a gazdálkodók csak 28 400 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra.
A 2023. évi védekezési időszakban 30 678 hektárra jelentettek jégkárt, ami az előző rendkívül aszályos évben bejelentett kárjelentett területhez képest 8 százalékos növekedést jelent. A talajgenerátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni.
A generátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítve azt a következő, 2024 tavaszán induló védekezési szezonra. További információk: www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Nagy sikerrel zárult a Szegedi Zsidó Temető 2026. május 27-én megtartott takarítása, amely önkéntesek bevonásával valósult meg.
Mezőgazdaság
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.

Fotó: Pixabay
A 2026. március 31-ét követően bekövetkezett tavaszi fagykárt – a végrehajtási rendelet értelmében 15 napon belül, de – legkésőbb 2026. május 31. napjáig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, azaz amennyiben a gazdálkodó a bejelentést elmulasztja, tavaszi fagykár tekintetében már nem lesz lehetősége kárbejelentő kérelem benyújtására.
A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A fentiek értelmében, akik még nem nyújtották be a tavaszi fagykár bejelentésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen 2026. június 1-től kezdődően már nem lesz lehetőség tavaszi fagykár bejelentésére.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerben elkészült, és a mai naptól elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum. A fejlesztéseknek köszönhetően az új exportstruktúra már támogatja az egyszerűsített adatlapokat és az átalakított adattartalmat.

Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt és az esetleges ellenőrzésekre való felkészülést, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
Az új nyomtatványban több adatlap megszűnt – például a „Terület összesítő” és a „Talajvizsgálatok” című lap –, továbbá az adatigény csökkenése miatt több adatlap összevonása is megtörtént. Az adatlapok megszűnése azt jelenti, hogy akkor sem kerül megjelenítésre az exportban az adat, ha az az elektronikus naplóban szerepelt.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026. évi adatok rögzítéséhez az új, 2026-os nyomtatványt kell alkalmazni, ugyanakkor a bővebb adattartalom továbbra is letölthető a régi exportformátumban. A tévedések elkerülése érdekében az exportfájl nevében is jelölésre került az idei év („Nyomtatóbarát dokumentum (2026 évtől) formátum”). Ahogyan a korábbiakban is, a napló adattartalma Excel és PDF formátumban egyaránt kiexportálható.
A napló formátumán és az adatkör változásán túl az idei évben a Gazdálkodási Naplót illetően egyéb módosítás nem történt, a naplóvezetésre vonatkozóan továbbra is a tavalyi szabályok érvényesek.
Az exportálással kapcsolatban az egn@nebih.gov.hu email címen kérhető segítség.
Forrás: NÉBIH














































































































































































































































































































































































































