Természetvédelem
A biológiai sokféleség megőrzése az Európai Bizottság szerint
A biológiai sokféleség világszerte drámai mértékben csökken – az élővilág, amely körülvesz bennünket, és amelytől ezer szálon függünk, a kihalás felé sodródik – közölte az Európai Bizottság.
A biológiai sokféleség világszerte drámai mértékben csökken – az élővilág, amely körülvesz bennünket, és amelytől ezer szálon függünk, a kihalás felé sodródik – közölte az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság ígérete az, hogy új törvényjavaslatot tesz a természetes élőhelyek helyreállítására, amelynek végrehajtása a tagországok számára kötelező érvényű lesz. A részleteket az Európai Bizottság még nem tisztázta (KÉP: Európai Bizottság)
A fakitermelésnek, az intenzív mezőgazdaságnak és a túlhalászatnak köszönhetően egymillió állat- és növényfaj fennmaradása került veszélybe, létük csupán egy hajszálon múlik. A szemünk előtt zajlik a Föld történetének hatodik nagy kihalási hulláma. A fajok pusztulása a természeteshez képest százszor gyorsabb ütemben történik. Mindez beláthatatlan következményekkel jár: veszélybe kerül nemcsak a Föld éghajlata, de saját egészségünk és jólétünk is.
Meg kell védenünk, ami még megmaradt. Azonban ez még nem elég. Vissza kell állítanunk a természet egyensúlyát. A túlélésünk, tehát a jövőnk a tét! Az Európai Bizottság ígérete, hogy új törvényjavaslatot tesz a természetes élőhelyek helyreállítására, amelynek végrehajtása a tagországok számára kötelező érvényű lesz. De, hogy ez pontosan mit fog jelenteni, egyelőre még nem tisztázott.
Az Európai Bizottság most arra kéri a lakosságot, hogy április 5-ig mondja el véleményét, hogyan is történjen Európa szerte a természet helyreállítása. A petíció itt érhető el. Segítsen, hogy ez a egyszerű üzenet eljusson az Európai Bizottsághoz: csakis egy érdemi, gyökeres változás segíthet visszaállítani azt a biológiai sokféleséget, amely szükséges az emberiség fennmaradásához. Ez a jelentős változás hozzájárul a klímaválság enyhítéséhez, segíti a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodást, valamint a betegségek jövőbeni terjedésének megelőzését.
Ez a jogszabály egy sorsfordító változást idézhet elő mind az emberek, mind a természet számára, de csak akkor, ha tudományos alapokon nyugszik. E nélkül csupán a hamis zöldítések újabb eszközévé válhat.
Nemcsak értékes vizes és gyepes élőhelyeink, erdeink, ártereink, folyóink és óceánjaink fennmaradása múlik rajtunk, de a Föld éghajlatának sorsa és az egész emberiség jövője is a mi kezünkben van. Meg kell védenünk, ami még megmaradt. Azonban ez még nem elég. Vissza kell állítanunk a természet egyensúlyát. A túlélésünk, tehát a jövőnk a tét!
Forrás: Európai Bizottság
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







