A múlt heti bejegyzésünk folytatásaként, amelyben Észak-Libanon egyik legnagyobb ismert ragadozómadár-mészárlási helyszínéről, az úgynevezett „Mazwasról” számoltunk be, most sikeres hatósági fellépésről adhatunk hírt.

Fotó: MECSHAP

A hétvégén megfigyelés alatt tartottunk egy ismert hegyvidéki helyszínt Akkar térségében. A MECSHAP orvvadászat-ellenes egységével és a libanoni belbiztonsági erőkkel együttműködve négy olyan személy ellen sikerült fellépni, akik darázsölyveket és kis héjákat lőttek le.

A rendőrök a helyszínen két férfit fogtak el. Egyikük hátizsákjában egy kis héját találtak. A másik orvvadászt – aki tavaly ősszel ugyanezen a helyszínen elkerülte a letartóztatást – akkor fogták el, amikor éppen a járművéhez tartott.

Mindkét férfit előállították a rendőrkapitányságra, fegyvereiket lefoglalták, és büntetőeljárást indítottak ellenük.

További két személyt is sikerült az otthonáig követnünk. Mindketten két-két darázsölyvet lőttek le. A büntetőeljárás megindítása érdekében minden szükséges információt és bizonyítékot átadtunk a rendőrségnek.

A környéken két sérült darázsölyvet és egy kis héját is megtaláltunk. A madarak súlyos sörétes sérüléseket szenvedtek. Mindhárom példányt állatorvoshoz szállítottuk, és jelenleg várjuk a vizsgálatok eredményeit.

Fotó: MECSHAP

Köszönetünket fejezzük ki a libanoni biztonsági erőknek támogatásukért és a természetkárosító bűncselekményekkel szembeni zéró toleranciájukért, amellyel az országban fennálló rendkívül nehéz biztonsági helyzet ellenére is fellépnek az ilyen súlyos jogsértésekkel szemben.

Forrás: MECSHAP – Anti-Poaching Unit, Libanon

Szalma….., mint veszélyforrás Sosem gondoltam volna, keserves volt a felismerés. 🤬

Megosztom, mert érinthet más, vadon élő állatok, madarak mentésével foglalkozókat, kutya-cica mentőket, vadasparkokat, de akár hobbiállattartókat is, így jó lenne, ha megosztások révén minél többekhez eljutna ez a poszt.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az elmúlt 15 évben változó helyekről vettük a nálunk a madarak, főleg gólyák alá alomnak használt szalmát, mivel ennek beszerzése mindig macerás, mert egyre kevesebb helyen csinálnak kiskockabálát, mi pedig csak ilyet tudunk tárolni, kezelni.

Utoljára 2025 őszén és ugyanonnan 2026 tavaszán vettem egy számunkra új helyről az időszakra szükséges mennyiséget. Örültem, hogy csodaszép, tiszta, fényes, aranylósárga szalmát kaptam. Aztán az elmúlt kb. egy évben 5 gólyánk produkált meglepően gyors, intenzív, „látni is rossz”, esetenként tudatvesztéssel is járó, rövid ideig tartó epileptikus rohamot.

Nem értettük, de próbáltuk megfejteni.

Az első időkben csak egyetlen madarat érintett, csak nála volt néhány hetente 1-1 erősebb, gyengébb roham. A kivizsgálás nem hozott semmi eredményt, így végül „biztosan a fejében van vmi baj” jeligével nem tudtunk vele mit tenni, legvégül pedig a rohamok elmaradtak.

Aztán viszonylag rövid idő (2 hónap) alatt 3 másik madár mutatott pont ugyanolyan rohamot. Frászt kaptunk. Apránként kizártunk minden ismert, lehetséges egészségügyi gondot, fertőzést, legvégül kajabeszállítót cseréltünk…

Aztán nemrég Gábor gólya, aki már 8 éve élt velünk, újfent, többedjére lett rosszul, és az utolsóba – pedig nem is volt igazi roham – bele is halt. 😢

Boncolás stb.: A madár, ezen belül minden szerve stb. tökéletesen ép volt, egészséges, a halál oka a jegyzőkönyvben keringés-összeomlás volt.

De hogy azt mi okozta?

A mérgezést nem tudtuk kizárni, mivel vaktában mérgezést vizsgálni a laborok nem tudnak. Ahhoz meg kell adni, mire gyanakszunk, és itt nem tudtunk mit mondani, gyanúsítani. Akkor a legjobb oknak hormonális zavar látszott.

Kb. két hete őszi takarítás, szalmacsere volt a gólyák röpdéjében. Az előző beszerzés utolsó része került felhasználásra. Rá két nappal „M” gólya látványos rohamot produkált.

Teljesen kétségbeestünk…

Napokig ültünk, elemeztük, mi lehet az okozó. Valami invazív rovar hozott valami ismeretlen betegséget? Valami mérgezés? Valami hiánytünet? Szép sorban zártunk ki mindent.

Végül így értünk el a szalmáig, mivel csak olyan gólyákkal volt baj, akik azzal érintkeztek. Erősítette a gyanút, hogy „M” szalmacsere után, friss szalmán kapott rohamot… Aztán sötét gyanú kezdett kirajzolódni, mégpedig azon az alapon, hogy „túl szép ez a szalma” még most is, tavalyi szalma létére fényes, mint a friss, és a vizes edények körül sincs a letaposott szalma alján semmi gombásodás, pedig ott mindig van…

Innentől a Nébih bevonásával mentünk tovább (külön köszönet az esztergomi járási Nébih-hivatal munkatársainak).

Mint kiderült, bevett gyakorlat sok gazdálkodónál, hogy a szalmát adó gabonát penészesedést, gombásodást gátló vegyszerrel kezelik, és jelen esetben ez maradt benne a szalmában. Erre 4-féle vegyszer van elterjedt használatban Magyarországon: Amistar, Prosaro, Elatus Era, Zantara. Ebből az utóbbi 3-nak azonos a hatóanyaga, mégpedig a „protiokonazol” fungicid.

Ez a szer az állat szervezetébe felszívódva (szalmaporral belélegezve, bőrön át, étellel az emésztőrendszerbe kerülve) fel tud halmozódni (ez rövid idő is lehet, ha a szalmát „erősen” kezelték, magyarán a szert túladagolva használták a jobb eredmény érdekében), neurotoxikus hatást fejt ki, át tudja lépni a vér-agy gátat, ahol erős ingerületátviteli bajokat tud okozni (GABA-gátló hatású), ami madarak esetében epileptikus rohamokat, mozgáskoordinációs zavart, remegést, súlyos esetben keringés-összeomlást okoz.

Tartós, de enyhe kitettség esetén máj- és veseproblémákat is okozhat. Azaz kiderült, a szalma vegyszerezettsége okozott nagy bajt. Ezt mára a célzott laboratóriumi vizsgálat is megerősítette.

Bővebben utánaolvasva (ráment 3 éjszakám) megtudtam, hogy ez emlősökre, akár emberre is veszélyes lehet, csak a tünetek nagyságrendekkel lassabban alakulnak ki, és enyhébbek, jobbára máj- és veseproblémákat okoznak inkább. Valamint megtudtam, hogy ezeket a gombaölő szereket előszeretettel használják szervesfoszfát-alapú rovarölő szerekkel keverve, ami külön „öröm”, mert ezek fokozottan veszélyesek lehetnek kistestű emlősökre (kutya, macska), de leginkább madarakra, hüllőkre. 🙁

Védekezés, megelőzés:

Csak olyan helyről vegyünk szalmát, ahol biztosan nem vegyszerezik azt. Kérjük el a permetezési naplót (bár… ez sem üzembiztos). Egyik hozzáértő ismerős azt mondta, hozzak mintát, tegyem vizes, párás, árnyékos helyre, és ha két hét után semmi gombásodás, penész nem jelenik meg, akkor a szalma erősen vegyszeres, madár, kisebb állat alá nem jó. (Ló, tehén egész jól bírja, sertésnél már problémás lehet, főleg, ha süldők vagy vemhes koca alá kerül.)

Mi azonnal, minden érintett röpdében teljes alomcserét és nagytakarítást csináltunk, és – hála égnek – sikerült azonnal vennünk (nem volt olcsó) „bio” szalmát.

Forrás: BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont

Minőségi olasz keresőtávcsövek a FROMMER kínálatából. Részletekért kattintson a képre!

Minden év nyár végén nagy számban gyűlnek össze a fekete gólyák (Ciconia nigra) a Békés vármegyei Csárdaszállás külterületén található rizsföldeken. A vonulásra készülő madarak számára a rizstermesztő területeket behálózó csatornák fontos táplálkozó- és pihenőhelyet jelentenek. A különleges élőhelyen nemcsak fekete gólyák, hanem számos más, köztük ritkább madárfaj is megfigyelhető.

Csárdaszállás, Békés vármegye. Fotó: Nyíri Csaba

Fontos pihenőhelyet jelentenek a csárdaszállási rizsföldek

A Csárdaszállás külterületén található, nagy kiterjedésű rizsföldeket sűrű csatornahálózat szeli át. A csatornák vízszintje szeptemberre jelentősen lecsökken, így a területen kedvező táplálkozási lehetőségek alakulnak ki a vonuló vízimadarak számára.

A fekete gólyák évről évre visszatérnek erre a területre, ahol táplálkoznak és megpihennek, mielőtt folytatnák több ezer kilométeres vonulásukat.

A sekély vízben és a visszamaradó vízfolyásokban könnyebben hozzáférhetővé váló táplálék különösen fontos lehet a hosszú út előtt álló madarak számára.

Egy másik cseh gólya, de már Csárdaszálláson. Fotó: Nyíri Csaba

A fekete gólya rejtőzködő életmódot folytat

A fekete gólya (Ciconia nigra) a fehér gólyával ellentétben kifejezetten rejtőzködő életmódot folytat, és rendszerint messziről elkerüli az ember közelségét.

Költőhelye is jelentősen eltér a fehér gólyáétól, hiszen elsősorban zavartalan, idős erdőkben, többek között ártéri erdők magas fáin fészkel.

Aki azonban a nyár végi és kora őszi madárvonulás idején a csárdaszállási rizsföldek környékén jár, jó eséllyel megfigyelhet néhány fekete gólyát, még ha csak távolról is.

A félénk fekete gólyák ma már a lakott területeket is megközelíti. Fotó: Nyíri Csaba

Csehországban gyűrűzött fekete gólyákat is megfigyeltek

A csárdaszállási rizsföldeken gyülekező fekete gólyák között nem ritkák a gyűrűzött példányok sem.

Az elmúlt négy év során minden alkalommal sikerült több jelölt madarat is megfigyelnem. Tavaly egy 2024-ben, Csehországban gyűrűzött fekete gólya azonosítóját is sikerült leolvasnom, emellett egy jeladóval felszerelt példány is megpihent a területen.

A gyűrűzött és jeladóval ellátott madarak megfigyelése különösen értékes, hiszen az így gyűjtött adatok hozzájárulhatnak a fekete gólyák vonulási útvonalainak és mozgásának megismeréséhez.

FEkete gólyák időznek Csárdaszállás alatt. Fotó: Nyíri Csaba

Gazdag madárvilág a csárdaszállási rizsföldeken

Számomra különösen érdekes, hogy egy ember által kialakított, mezőgazdasági művelés alatt álló területen márciustól októberig ennyire gazdag és változatos madárvilág figyelhető meg.

Eddigi életem során itt találkoztam a legtöbb madárral, köztük olyan ritkább fajokkal is, mint a batla (Plegadis falcinellus) vagy a bütykös ásólúd (Tadorna tadorna), amelyből több példányt is sikerült megfigyelnem.

A dűlő útra szálltak le a fekete gólyák. Fotó: Nyíri Csaba

A csárdaszállási rizsföldek jó példát mutatnak arra, hogy a mezőgazdasági területek megfelelő körülmények között fontos szerepet tölthetnek be a madarak táplálkozásában és pihenésében.

A fekete gólyák rendszeres megjelenése, a gyűrűzött példányok megfigyelése és a terület változatos madárvilága egyaránt különlegessé teszi ezt a Békés vármegyei élőhelyet.

Írta és fényképezte:
Nyíri Csaba

Minőségi olasz keresőtávcsövek a FROMMER kínálatából. Részletekért kattintson a képre!

Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren!
marketing@agrojager.hu
+36703309131