Tudomány
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését
Magyar kutatók az aranysakál viselkedését vizsgálták
Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével. A világon egyedülálló megfigyelés egy korábbi sejtést igazol, és annak megértéséhez vihet közelebb, hogy a sakál miért képes Európa-szerte ennyire sikeres és rohamos terjeszkedésre.

A fénykép illusztráció. Fotó: Bacskai Dorottya
A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozó aranysakál az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén, azóta tartó rohamos térhódítását pedig rendkívüli alkalmazkodó képessége mellett a délszláv háború, a mezőgazdasági művelés változásai, a globális klímaváltozás, valamint a nagyragadozók hiánya egyaránt elősegítette.
Az már korábban ismert volt, hogy sikeres túlélési és terjeszkedési stratégiájának egyik titka szociális kapcsolatrendszerében keresendő. Az aranysakál ugyanis családi szerkezetekben, csoportokban él, ahol az utódok neveléséből a monogám pár mindkét tagja kiveszi a részét, sőt segítőként az előző évi nőstény fiatalok is a kölykök rendelkezésére állnak. Ezek miatt pedig a sakálkölykök felnevelése sokkal hatékonyabb, mint például a potenciális versenytárs, a róka esetében.
A kutatók azt is sejtették, hogy az egymáshoz hosszútávon hűséges, monogám sakálpár valamely tagjának pusztulása után egy másik példány léphet az elpusztult egyed helyére, ezt azonban a korábbi adatgyűjtési módszerekkel nem lehetett egyértelműen bizonyítani.
Az ezzel kapcsolatos áttörés most a Soproni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az SMP Solutions Zrt. szakértőinek köszönhető, akik 91 GPS-nyakörves aranysakál viselkedését elemezték, az állatok által bejárt útvonalak alapján.
Az elemzés segítségével Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója kollégáival egy korábban ismeretlen szituációt ért tetten egy legalább három kölyköt nevelő sakálpár és egy szomszédos területen élő nőstény között. Az adatok ugyanis azt mutatták, hogy egy nappal azután, hogy a terület domináns monogám párjának nőstény tagja elpusztult, a magányos (nem rokon) nőstény belépett a pár területére és ezt követően a magára maradt hím közelében maradt.

Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!
„Mostantól tudjuk, hogy az a szinte hihetetlen alkalmazkodó képesség, amit eddig is ismertünk a sakál élőhelyválasztásával, vagy éppen táplálkozásával kapcsolatban, az eddigieknél is szélesebb spektrumú… A párban, családban, szociális csoportban élés komoly előnyöket jelent az egyedek számára. A sakál láthatólag egy napra sem akar ezekből az előnyökből kimaradni, azonnal új társat keres magának” – mutatott rá az eredmények alapján Csányi Erika, az Applied Animal Behaviour Science szaklapban megjelent tanulmány első szerzője.

Vizsgált sakálok által bejárt terület a nőstény halála előtt (a) és után (c). A domináns sakálpár egy fiatal utóddal (b). A szomszédos területen élő nőstény, csoportja többi tagjával (d). F1 (rózsaszín): domináns sakálpár nőstény tagja M1 (kék): domináns sakálpár hím tagja F2 (sárga): szomszédos területről érkező nőstény sakál (Fotók: Márk Gschwindt – MATE)
Az eredmények elemzésében Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója, Lanszki József, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója, Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója, Pölös Máté, az SMP Solutions Zrt. szakértője, Schally Gergely, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa és Sándor Gyula, a Soproni Egyetem docense vett részt.
Forrás: MATE
Kiemelt fénykép: Bacskai Dorottya természetfotós
Tudomány
KITEKINTŐ: Szerbia – Bemutatták a „Hunting Dictionary” mobilalkalmazást
Ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re a Hunting Dictionary, az Erasmus+ SHUNTDIEM projekt többnyelvű vadászati és vadászati turisztikai szótáralkalmazása.
A digitalizáció és a nemzetközi együttműködés egyre fontosabb szerepet játszik a vadászat és a vadászati turizmus fejlődésében. Ennek szellemében, az Erasmus+ SHUNTDIEM projekt keretében fejlesztették ki a Hunting Dictionary mobilalkalmazást, amely egy egyedülálló, többnyelvű szótár vadászok, hallgatók, szakemberek, turisztikai dolgozók, valamint mindazok számára, akik vadászattal, vadgazdálkodással és vadászati turizmussal foglalkoznak – tájékoztatták az Agro Jagert Szerbiában.

Dr. Milosava Matejevic PhD, a Novi Sadi Egyetem docense, aki felvállalta és irányítja a Szerb Vadászszövetségen belül a fiatalok edukálásást. Fotó: Agro Jager
Ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re
Az alkalmazás immár hivatalosan is ingyenesen letölthető Android- és iOS-eszközökre. A felhasználók gyorsan és egyszerűen hozzáférhetnek a vadászat és a vadászati turizmus szakterminológiájához, akár irodában, tanteremben vagy éppen terepen tartózkodnak.
Nemzetközi együttműködésben készült
Az alkalmazás tartalma a SHUNTDIEM projektben részt vevő partnerintézmények együttműködésével jött létre: a prágai Erdészeti Kar, az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kara – Földrajzi, Turisztikai és Szállodaipari Tanszék –, a zágrábi Agrártudományi Kar, valamint a szaloniki Erdészeti Kar közreműködésével.
Törődjön kedvencével! Kattintson a képre és ismerje meg a legújabb termékeket!
Széles körű vadászati szakterminológia
Az alkalmazás alapját egy többnyelvű szótár képezi, amely a vadászat és a vadászati turizmus szempontjából számos fontos szakterület terminológiáját foglalja magában.
A felhasználók olyan kifejezéseket találhatnak benne, amelyek a vadfajokra, élőhelyekre és tájakra, fegyverekre és vadászati biztonságra, vadászati módokra, vadászati felszerelésekre és ruházatra, vadászkutyákra, trófeákra, vadászati létesítményekre, vadgazdálkodásra és jogszabályi előírásokra, valamint az utazásra és a vadászati turizmusra vonatkoznak.
Nyolc nyelven érhető el
Jelenleg az alkalmazásban nyolc nyelven érhetők el fordítások: angolul, németül, csehül, szerbül, horvátul, görögül, magyarul és finnül.
Az angol nyelv szolgál a kifejezések keresésének és fordításának alapjául, a következő időszakban pedig a tartalom további bővítését és új nyelvek bevonását tervezik.

A nyolc nyelvű szótár letöltve, internet kapcsolat nélkül is működik!
Internetkapcsolat nélkül is használható
Dr. Milosava Matejević, a szerb projektcsapat vezetője szerint az alkalmazás egyik legjelentősebb előnye, hogy internetkapcsolat nélkül is használható.
A letöltést követően a felhasználók a szótárhoz olyan területeken is hozzáférhetnek, ahol nincs mobilhálózati jel. Ez különösen fontos a vadászterületeken, erdőségekben és más távoli terepeken való tartózkodás során.
Ez a funkció megbízható társsá teszi az alkalmazást nemcsak a vadászati tevékenységek során, hanem az oktatásban, a szakmai továbbképzésben és a nemzetközi együttműködésekben is.
Megbízható ablakot keres Novi Sad környékén? Kattintson a képre és nézze meg az Instagramon a cég munkáit!
A SHUNTDIEM projekt egyik fontos eredménye
A „Hunting Dictionary” mobilalkalmazás fejlesztése a SHUNTDIEM projekt egyik legjelentősebb eredménye. A projekt célja az oktatás, a digitális készségek és a nemzetközi együttműködés fejlesztése a vadászati turizmus területén.
Azáltal, hogy megkönnyíti a szakterminológia megértését és hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé a különböző országokból érkező felhasználók között, ez az eszköz hozzájárul a fenntartható vadászati turizmus fejlődéséhez, a tudásmegosztáshoz és a szakmai kapcsolatok európai szintű erősítéséhez.

Érdemes a Play Áruházban véleményezni az alkalmazást, hiszen a fejlesztők folyamatosan frissítik és javítják az alkalmazást.
Folyamatos fejlesztés várható
A projekt mögött álló csapat a jövőben is folytatja az alkalmazás fejlesztését: frissíti a tartalmakat, új kifejezéseket és nyelveket ad hozzá, valamint figyelembe veszi a felhasználók javaslatait és tapasztalatait.
Többnyelvű vadászati szótár a zsebben
Töltse le a Hunting Dictionary alkalmazást, és vigye magával a többnyelvű vadászati szótárat – bárhová is vezesse útja, tanulmányai vagy vadászati tevékenységei.
Dejan Dzakula
Lov i jos ponesto & Agro Jager News

Kattintson a képre és töltse le telefonjára, tablettjéra az alkalmazást és kommunikáljon bátran idegen nyelvterületen is.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom




















