Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Frontális balesetet okozott az őzet kikerülő gyorshajtó

Print Friendly, PDF & Email

A Kecskeméti Járási Ügyészség közúti baleset gondatlan okozása miatt emelt vádat egy gyorshajtóval szemben

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Kecskeméti Járási Ügyészség közúti baleset gondatlan okozása miatt emelt vádat egy gyorshajtóval szemben, aki egy őz kikerülése során összeütközött a szemből jövő személygépkocsival, és a vétlen autósnak, valamint utasának súlyos sérüléseket okozott.

Fotó: Ügyészség

A vád szerint a férfi 2021. november 14-én este az 5. számú főúton az „állatok” veszélyt jelző tábla ellenére a megengedettnél nagyobb, 97-105 km/h sebességgel közlekedett Városföld felől Kecskemét irányába. Haladása során jobbról egy őz jelent meg az úttesten. Az állattal való ütközés elkerülése érdekében a vádlott balra kormányozva vészfékezett, ennek ellenére elütötte az őzet. Ezután áttért a szemközti sávba, ahol összeütközött a szemből érkező és szintén vészfékező személyautóval. Az ütközés során mindkét autó kisodródott, végül a vádlott az árokban, míg a sértett az úttesten megpördülve állt meg a járművével.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A baleset következtében a biztonsági övet használó vétlen autós és utasa többszörös csonttörést szenvedtek. A vétlen sofőr maradandó sérülései a munkaképessége csökkenését eredményezték.

Fotó: Ügyészség

A baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte azt a KRESZ szabályt, amely szerint a jármű sebességét – az engedélyezett sebességhatárokon belül – úgy kell megválasztani, hogy a vezető a járművet meg tudja állítani minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítani kell. Az állatok veszélyt jelző tábla esetén az úttesten fokozottan kell számolni szabadon élő állatok megjelenésével, azonban a sofőr ezt figyelmen kívül hagyta.

Fotó: Ügyészség

Az ügyészség a vádlott autóst maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja és ezért vele szemben büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetés kiszabását, valamint a közúti járművezetéstől eltiltását indítványozza.

Fotó: Ügyészség

Az ügyben a Kecskeméti Járásbíróság fog döntést hozni.

A rendőrségi szemlefotókon a baleset helyszíne, valamint a vádlott és a sértett járműve láthatók.

Forrás: Ügyészség

Vadászat

Farkasok garázdálkodnak Kárpátalján

Print Friendly, PDF & Email

Farkas rabolt egy kiskutyát Ukrajnában – videóval:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A térfigyelő kamera kapta lencsevégre, ahogy egy farkas zsákmányul ejt egy kiskutyát a Perecsenyi kistérséghez tartozó Poroskő (Poroskovo) településen. Az esetről a Kárpátaljai Megyei Vadászok és Halászok Egyesülete számolt be. A felvételen jól látszik, ahogy a farkas az udvarra merészkedik, majd zsákmányul ejti a kiskutyát.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az egyesület elmondása szerint a teljes körű háború óta érvényben lévő ukrajnai vadászati ​​tilalom miatt legalább négyszeresére nőtt a ragadozó állatok állománya a kárpátaljai erdőkben.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A farkasok, sakálok, rókák és más állatok egyre gyakrabban merészkednek az emberek közelébe élelem után kutatva, és ez nagyon veszélyes, mivel a ragadozók nemcsak támadhatnak, hanem számos fertőzést is hordozhatnak.

Az elmúlt két évben kárpátaljai szakemberek többször is észlelték a veszettséget és leptospirózist ragadozóállatoknál, valamint az afrikai vadsertéspestis kitörését is észlelték.

Forrás: Kárpátalja.ma

Tovább olvasom

Vadászat

Hogyan pótoljuk a vadászjegyünket?

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Minden vadász életében előfordult már olyan eset, hogy útközben elveszített valamit. A legnagyobb odafigyelés mellett is sajnos előfordulhat. Főleg idegen helyen, amikor a vadászat mellett sok apró dologra kell figyelni egyszerre. Pakolni, cserkelni, autóból ki-, beszállni, esetleg utánkeresni, sok bonyodalomhoz vezethet.

Ábra: Agro Jager News

Az OMVK-tól tájékoztatást kértünk a vadászjegy pótlásával kapcsolatban, amit változtatások nélkül teszünk közzé:

 

– Milyen szankcióval jár, ha a vadász (vadászat közben),nem tartja magánál a vadászjegyét, illetve nem tudja azt felmutatni a hatóság kérésére.

Ilyen helyzetben A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1996. évi LV. törvényben (Vtv.) leírtak szerint kell eljárni

„64. § (2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.”

Emellett a Vtv. 84. § (4) bekezdése alapján jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő vadászat, a felsorolás pedig a vadászjegyet is tartalmazza (ld. alább). A 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerint a jogosulatlan vadászat vadvédelmi bírsággal sújtandó, amely mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer, legfeljebb ötmillió forint, és ismételten kiszabható.

 

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

– Kik és milyen jogszabály alapján jogosultak vadászat közben ellenőrizni a területen lévő vadászt?

A Vtv. vonatkozó rendelkezése:

„64. § (1) A vadász a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt és az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet (…) a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására bemutatni.”

 

– Ha megállapítást nyer a dokumentum hiánya, mi történik, milyen törvény alapján szankcionálható az illető, illetve mi a büntetési tétele?

A válasz az 1. a kérdésre adott válaszban megtalálható.

Ugyanakkor fontos tudni – és megköszönjük, ha ezt az információt kiemelten ajánlják olvasóik figyelmébe – hogy ez évtől az ugyfelszolgalat.omvk.hu oldalról az érvényes vadászjeggyel rendelkező személy akár az ellenőrzéskor is le tudja tölteni úgy a vadászjegy-igazolást, mint az érvényes vadászfelelősség-biztosítás meglétét igazoló dokumentumot, amelyeket a telefonja képernyőjén be is tud mutatni az ellenőrző személynek. (A funkció használatához Ügyfélkapu hozzáférés szükséges.)

Ábra: Agro Jager News

Amennyiben az ellenőrzést rendőr végzi, ő az úgynevezett „4T” adatok (ezek a természetes személy /polgár/ egyértelmű azonosítását szolgáló, egyedileg a személyhez rendelt négy természetes személyazonosító, vagyis a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve) alapján a rendőrség belső rendszerén keresztül is látja, rendelkezik-e érvényes vadászjeggyel az illető.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

– Az elveszett vadászjegyet hogyan lehet a legegyszerűbben pótolni?

A vadászjegyet csak egyféleképpen lehet pótolni. A Vtv. 84. § (1) bekezdésének i) pontja és A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vhr.) 86. § (3) bekezdése alapján a vadászjegy elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását az erről való tudomásszerzéstől számítva 8 napon belül kell bejelenteni. A Vhr. 50. § (3) bekezdése értelmében a pótlást a Vadászkamara azon vármegyei Területi Szervezeténél kell kérni, amely területileg illetékes a vadász lakóhelye (állandó lakcíme) szerint. Kivételt épeznek azon esetek, amikor a pótlásra a vadász olyan lakóhely-változtatása miatt kerül sor, amelynek következtében a vadászjegy kiállítása a Vadászkamara másik területi szervének illetékességébe kerül.

Fontos tudni, hogy az elvesztést a vadászati hatóságnak is be kell jelenteni! A Vtv. 84. § (1) i) pontja értelmében „A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni a vadász, ha a vadászjegy elvesztését, megsemmisülését vagy annak tőle való eltulajdonítását nyolc napon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak.” A (2) bekezdés szerint a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer, legfeljebb ötmillió forint, és a bírság ismételten is kiszabható.

 

– Ez milyen költséggel jár?

A Vhr. 50. § (1) bekezdése értelmében a vadászjegy fenti okokból történő pótlásáért a vadászjegy kiállításának ellentételezéséért a pótlás időpontjában érvényes fizetendő díj felét kell megfizetni. A mindenkori díjat az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. § (1b) és (1c) bekezdésében meghatározott szabályok alapján a Vadászkamara honlapján teszi közzé a vadászati évet megelőző év december 31. napjáig, jelenleg ez az összeg 25 000 Ft, tehát a pótlás díja jelenleg 12 500 Ft.

Az ábra illusztráció.

– Mennyi idő mire megérkezik az új kártya?

A kártya a bejelentéstől (pótlás igénylésétől) számított 1 hónapon belül érkezik meg. Ugyanakkor a Vadászkamara illetékes Területi Szervezetétől megkért vagy az ügyfélszolgálatról a fentiekben leírtak szerint letöltött dokumentumok addig is feljogosítják az igénylőt a vadászati tevékenység folytatására és a vadászati célú fegyvertartásra.

 

Írta: Földvári Attila szóvivő – OMVK

 

Tovább olvasom

Vadászat

A siker biológiájának nyomában: forró nyomon követik az aranysakál terjedését a MATE kutatói

Print Friendly, PDF & Email

A MATE kutatói a sakál térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálják:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gödöllő, 2024. július 18. – Gondolta volna, hogy Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent? Ennek ellenére a toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték. A szakértők véleményét a sakálok gyors visszatérésükkel hamar megcáfolták, és az 1990-es évek közepe óta terjedése nagymértékben felgyorsult. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói a kilencvenes évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik a faj rohamos térhódítását, egészen napjainkig. 

Fotó: MATE

Bijl Hanna doktorandusz, Dr. Csányi Sándor témavezetésével, doktori témája keretében a faj terjedésének modellezését tűzte ki célul. Az ő és a MATE más munkatársainak az elmúlt évtizedekben végzett alapos munkája eredményeként ma már bőséges ismeretanyag áll rendelkezésre erről a ragadozóról. Tekintsük be munkájukba közelebbről!

Hazai helyzet 

Az aranysakál az elmúlt évtizedekben sebesen elterjedt Európa-szerte, és az elsők között jelent meg újra Magyarországon. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (www.ova.info.hu) 1995-től 2021-ig terjedő adatai alapján a MATE kutatói a faj térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálták. Eredményeik szerint a faj átlagos éves növekedési üteme 40%, és mára az ország 86%-át belakta ez a nagy visszatérő. Az aranysakál elterjedési területének bővülése Magyarországon a délnyugati régióban, a Dráva feletti részen kezdődött, amely állományok nagyon gyors növekedést mutattak és a faj terjedése továbbra is hasonló ütemű maradt. Időközben az ország északkeleti és északnyugati részén is új állományok alakultak ki. Ezek az újonnan betelepült populációk tovább bővültek, és további területeket foglaltak el a központi régióban. Az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket. Érdekes adat, hogy a populáció terjeszkedési üteme csupán az utolsó években csökkent, ami arra enged következtetni, hogy az aranysakál populáció hamarosan stabilizálódik, hiszen a növekedés elérte a maximumot hazánkban. Ez azt jelzi, hogy a kezdeti betelepedéstől az állomány stabilizálódásáig két-három évtizedre volt szükség.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Terjeszkedés okai

A sakál nemcsak Magyarországon terjed, hanem egy Európa-szerte ismert és nagy figyelmet kapott jelenségről beszélünk. Bár nem mindenhol azonos ütemben növekszik számuk és terjeszkednek, de összességében miért is terjedhet ilyen sikeresen ez a faj?

A különböző aranysakálok állomány-növekedése összefügg az antropogén táplálékforrások rendelkezésre állásával, a mezőgazdasági intenzitással, a hulladékgazdálkodással, és főleg az éghajlat változásával. Az organikus hulladék létfontosságú táplálkozásuk szempontjából, és a földhasználat és az éghajlat változásai is kedvezően befolyásolták elterjedésüket. Magyarországon az erdőborítottság növekedése miatt az aranysakálok fő zsákmányállatai, a kisemlősök is növekvő számban állhatnak rendelkezésükre. Ráadásul a nagyvadállomány félévszázados növekedése miatt ezekből mára évente több, mint 300 ezret lőnek, ami azt eredményezi, hogy az aranysakálok is sokkal több zsigert (állati fehérje) tudnak elfogyasztani, különösen mivel dögöket is esznek.

Figyelembe véve a 2021-ben több mint 12 000 egyedből álló országos lelövési számot, a magyarországi aranysakál populáció valójában akár elérheti a 60 000 egyedet is, feltételezve, hogy a vadászat révén a populációnak csupán egyötödét veszik ki. Így napjainkban Magyarország lehet az az ország, ahol Európában a legnépesebb aranysakál populáció található.

Forrás: MATE

Tovább olvasom