Vadászat
Cserkelőutat készítettek, így esett egy 623 grammos őzbak
A napokban, a Borosgyáni Vadásztársaság területén, egy újabb, 600 gramm feletti őzbak esett. Pusztai Arnold, a társaság hivatásos vadásza az Agro Jagernek kiemelte, hogy nem volt egyszerű becserkelni, mert annyira figyelmes, óvatos, koros őzbakra indultak, hogy régi technikához kellett visszanyúlni.
A napokban, a Borosgyáni Vadásztársaság területén, egy újabb, 600 gramm feletti őzbak esett. Pusztai Arnold, a társaság hivatásos vadásza az Agro Jagernek kiemelte, hogy nem volt egyszerű becserkelni, mert annyira figyelmes, óvatos, koros őzbakra indultak, hogy régi technikához kellett visszanyúlni. A vadászat előtt két héttel, cserkelő utat, földi leshelyet kellett készíteni, ami végül olyan emlékezetes vadászatot eredményezett, amire nemcsak a vendég, de nyugodtan mondhatjuk, hogy minden vadőr vágyik – tájékoztatta az Agro Jagert Békéscsabáról, Pusztai Arnold.

Többször sikerült megközelíteni a nagyon óvatos őzbakot. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager
Békés vármegye vadászterületei olyan változatosak és olyan vadászati lehetőségeket tartogatnak, amelyekre egy vármegyében kevés esély mutatkozik. Talán muflon és szika szarvas nem él a vármegyében, de azonkívül minden vadászható vadfaj feltűnik s ha valaki nem szereti elhagyni a vármegyét, az is megtalálja a számítását. Délen, Mezőhegyesnek sík, éppen csak egy-egy magányos fasor töri meg a horizontot, míg Békéscsabától északra megváltozik a táj. Persze a történelmi Bihar vármegye Sarkad, Okány magasságában kezdődött és hozzá kell tenni, valóban más a vármegye északi tája.
Békéscsaba és környéke egyfajta vízválasztó, abban a vonatkozásban is, hogy a déli területekre jellemző kertészeti kultúrák még be-beékelődnek a szántóföldi növénytermesztők közé. A Borosgyáni Vadásztársaság területén ez utóbbi dominál, de még találunk vöröshagymát és akad dinnyeföld is. A terület alig 10%-a erdősült, de átgondolt vadgazdálkodással, élőhelyfejlesztéssel, ez az igazi hazája a mezei nyúlnak, a fácánnak és az őznek is.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A Körösök-völgyében, ahol megcsendesednek a folyók, víz is bőven kerül. A társaság területén, öt homokbányából négyben horgásznak és rengeteg csatorna is gazdagítja a terület vadeltartóképességét. Gyöngyszeme és egy fajta ütőere az élővíz csatorna, ami a Kettős-Körösből kanyarodik ki és Békéscsaba, valamint Békés között látja el a területet öntözővízzel, ami nemcsak a növénytermesztőknek jó, hanem a vadgazdának is és persze, a természetvédelemnek is kedvez. Ami erdőt pedig itt találunk, az döntően kocsányos tölgy és az Alföldre oly jellemző akác.

Kívánatos őzbak a Borosgyáni Vadásztársaság területéről. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager
A Borosgyáni Vadásztársaság az apróvadnak és az őznek számos etetőt helyezett ki, de talán a legbüszkébbek a vadföldjeikre, amelyek sávosan, a terület egészén feltűnnek. A vetőgép szélességben egy sávban lucerna és vörös here keverékét vetik, míg a másik, közvetlenül a mellette lévő nyomon pedig édeskömény kerül. Itt a vad táplálékot, búvóhelyet talál, s mivel rovarölőszeres kezelést nem juttatnak ki, bőven talál magának a madár rovart. E két kultúra vonatkozásában, amelyek rovaregyüttese messze a legmagasabb minden más növénykultúrától, minden madárfajunk számára kedvező körülményeket teremtenek.
A Borosgyáni Vadásztársaság munkatársai gazdálkodásuk miatt is nap, mint nap járják a területet, de mégis a hivatásos vadász feladatainak, a vadgazdálkodás speciális munkáinak ellátása Pusztai Arnold kötelezettsége. A vad megfigyelésében persze sokszor kapnak tippet, de ahhoz, hogy egy vadászat sikeres legyen, arra több időt kell szánni.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
A múlt évben, ahogyan a nagy, a 713 grammos őzbak esetében is, a Sebők-kert részen tűnt fel egy erős, ígéretes, amolyan szabályos hatos őzbak. Heteket jártak utána, de végül csak az hozott eredményt, hogy gyalogosan, cserkelve, kiülve, kilesve, rájöjjenek, hogy a kívánatos öreg otthagyta tavalyi helyét, az elhagyott öreg temetőt. Ennek, mikor megtalálták azért örültek, mert ott, még ha nincs is már meg a kerítés, a törvény szerint vadászni nem lehet..

Cserkelő utat kellett készíteni, hogy meg tudják közelíteni. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager
Azonban az őzbak nem viselt el semmi zavarást, mozgást és nyomban a Sebők-kert felhagyott, vadregényes sűrűjébe ugrott, vagy ha úgy hozta a sor, a nyarasban tűnt el. Még a tapasztalt, sokat látott, öreg vadőröknek is feladta volna a leckét, ezért más módszerhez, régi technikához kellett nyúlni.
Gyerek quad elérhető áron, a Szeged melletti Doma Autótól. Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort: +36303233852
Pusztai Arnold, ezért cserkelő utat vágott, amely kígyózva közelítette meg a Sebők-kertet. Amikor Nagy Árpádot, a társaság elnökét tájékoztatta, csak hallgatta középkorú vadőrét és hagyta, hiszen annyi feladatot megoldott már, hogy kár lett volna bármit is szólni, hiszen úgy is a végeredmény számít. Annak a cserkelőútnak még a tagság is hasznát veheti, másrészt munkájával, szorgalmával legalább öregbíti a társaság hírnevét. Végtére is, manapság kevés ilyet lehet látni – tette hozzá az Agro Jagernek Nagy Árpád elnök.
Pusztai Arnold tovább mesélt és elmondta, hogy nagyon szeret cserkelni, távcsövezni, vadat keresni, nyomolni, figyelni. Sokat kóvályogtam ezután az őzbak után. Az orvvadászatot visszaszorították, most, hogy bűncselekmények megszűntek, nyugodt a társaság által kezelt terület. A tagság visszafogott s ha lesen ki is áll egy-egy kívánatos vad, biztos, hogy nem görbül el az ujjuk. Ilyen helyen öröm dolgozni s ha kutya vagy betegség nem döntötte le a bakot, akkor meg kell lennie.

Alkonyodott, mikor terítékre került az őzbak a Borosgyáni vAdásztársaság területén. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager
A cserkelő utat elkészítettem – folytatta. Annak a végére, ahol gondoltam, hogy a bak jár, egy kis szórót is készítettem. Nem nagyot, csak éppen, hogy fel-felkeresse a vad. Ilyenkor, mikor gazdag a határ, nem igen veszi fel, de kíváncsiságképpen azért rá-ránéz és most ennyi pont elég lesz. A számításom bejött, mert ha nem is fogyott rajta a takarmány, a nyomokból azt láttam, hogy azért meg-megnézte.
Mikor készen lettem, kiültem s úgy este hét óra körül meg is jelent. Már nem is szerettem ott lenni, nehogy megzavarjam. Igen nehéz is volt onnan kijutni, mert befelé délután könnyű volt bemenni, de ahogy felállt és ott volt a sutája is, cserkelő út ide vagy oda, már nagyon nehéz volt észrevétlenül távozni.
A vadászvendégünket mindannyian jól ismerjük. A cserkelő úttal neki is kedveskedtem, kedveskedtünk és azért meg kell hagyni egy ilyen vadászat nem az átlagos őzbakvadászatok közé sorolható. Engem is elragadott a vadászláz.
Én nem is vittem magammal csak távcsövet, kést. A vendégem pedig egy 8X57-es puskával érkezett. Az autót messze letettük, aztán ráfordultunk az ösvényre. Élvezte a vendég és én is, nemcsak a vadászatot, hanem a vadásztatást is. Akkor már nem beszéltünk semmit, csak a leshelynél mutogattam a lőirányokat és aztán vártunk. Meleg nyári este volt. Aznap sütött a nap, állt a levegő az erdőben és derült égbolttal érkezett az este. Eltelt hét óra, negyed nyolc, fél nyolc, háromnegyed nyolc, azután pedig nyolc óra lett.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Teljes csend uralkodott az erdőben. Semmi mozgás, nem volt és ha nem is sóhajtoztam, de az az igazság, ha kívülről néztük volna magunkat, akkor semmi esélyünk nem volt. Azért nem adtuk fel és lestük az estét, mikor nagy robajjal mögülünk egy suta és egy kisbak beszalad elénk és tőlünk, úgy nyolcvan méterre, megállnak.
Szóltam a vendégemnek, hogy készüljön, mert bármikor felállhat, feltűnhet a keresett őzbak. A suta hirtelen riasztott, amire az öreg őzbak felállt és egy villanás után, nekifordult a kicsinek. Harcolni kezdtek és tőlünk 25 méterre csatáztak. A kicsi nem adta magát könnyen, de lőni nem tudtunk, mert közöttünk volt egy bokor. Hangos volt az erdő a harctól és mindez előttünk, pár tíz méterre zajlott. Azután csend, de nem láttam, hogy mi történik végül és felálltam, mikor látom, hogy az öreg maradt és ballag visszafelé a helyére. Ekkor szóltam a vendégemnek, hogy készüljön, mert, ha megáll, akkor elejtheti.

Az utolsó pillanatokban került terítékre. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager
Az a pillanat is elérkezett. Erősen szürkült, amikor megszólalt a puska s Sebők-kerti öreg úr tűzben rogyott. Figyeltem a rálövés helyét, de nem volt mozgás. Ha sokat nem is vártunk, de néhány percet igen, ami régi törvény megszab és amit megtartottunk. Így illik és a vendégemnek sem kellett mondani, hogy kell viselkedni. Jó érzés az ilyen, hogy egy nyelvet beszélünk, hogy nem kell tanítani senkit arra, hogy mi a vadászat, hogy mi a vadászat ősi törvénye…
Klasszikus hatos őzbak várt bennünket, a tavalyi felhagyott kis cirokcsíkban. Nagy gyöngyökkel, amolyan régi festményeken látható szabályos, nagy hatos őzbak. S mikor birtokba vettük, akkor láttuk igazán, hogy igen erős őzbak került megint terítékre.

A vadászház udvarán a Borosgyáni Vadásztársaság őzbakja. A trófea, mintegy 623 grammot nyomott. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager
Hogy mit hoz a jövő, itt, a Borosgyáni Vadásztársaság területén, nehéz megmondani, hiszen ezen a tavaszon az elmúlt 50 év két legerősebb, vagy mondhatnám, soha nem látott agancsosai kerültek a terítékre, de egy biztos: tudatos vadgazdálkodással, jó szemű, elhivatott vadőrrel, támogató és szakszerű, a vadgazdálkodáshoz értő vezetéssel, lehet eredményeket elérni. A képlet adott. Most már csak a korosítás és az örökös közepes, a három-négyéves őzbakok vadászatára fókuszálnak, amelyben Pusztai Arnoldot a tagság is segíti…
S arra a kérdésre, hogy kapunk-e idén még ilyen különleges híreket a Borosgyáni Vadásztársaság területéről, Pusztai Arnold csak elmosolyodott, de hozzátette, hogy van még egy ígéretes és egy szellem-, vagy fantombakjuk. Az utóbbit ezen a tavaszon csak egyszer látta, de elképzelhetőnek tartja, hogy talán az egyik legizgalmasabb őzbakvadászat elé néznek, de arra már csak az üzekedésben kerülhet sor – tájékoztatta az Agro Jager Newst Pusztai Arnold, a Borosgyáni Vadásztársaság hivatásos vadásza, vadőre.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Pusztai Arnold hivatásos vadász, Borosgyáni Vadásztársaság
Vadászat
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
Aranysakálokat figyeltek meg Észak-Németországban.
Schleswig-Holstein tartományban először sikerült aranysakál-territóriumot azonosítani. A Plön járás területén két egyed jelenlétét is egyértelműen igazolták. A tartományi vadászszövetség szakmailag jelentősnek minősítette az észlelést.
A Landesjagdverband Schleswig-Holstein ügyvezetője, Marcus Böhmer így nyilatkozott:
„Az aranysakál kisebb, mint a farkas, félénkebb, mint sokan gondolják, és Schleswig-Holstein számára ez az aranysakálpár figyelemre méltó faunisztikai bizonyíték. Most az a feladat, hogy terjedését szakszerűen dokumentáljuk, és fejlődését folyamatosan nyomon kövessük.”

A fénykép illusztráció. Fotó: Kurfis Ilona amatőr természetfotós – Agro Jager News
Hangfelvételek igazolják a jelenlétet
A jelenlétet beszámolók szerint a fajra jellemző vonyítás alapján sikerült igazolni. Mintegy két hét alatt összesen kilenc hangfelvételt rögzítettek, amelyeken egyértelműen két egyed hallható. Ezek a felvételek a C1 kategóriába sorolt, megbízható bizonyítéknak számítanak.
A pontos helyszínt nem hozzák nyilvánosságra
Az aranysakálok viszonylag kis, körülbelül 2–10 négyzetkilométeres territóriumokat foglalnak el. Ugyanakkor az állatok az Landesamt für Umwelt szerint érzékenyen reagálnak a zavarásra, ezért a hatóság egyelőre nem hozza nyilvánosságra a pontos lelőhelyet.
Új ragadozó faj Németországban
Az aranysakál megjelenésében és méretében a farkas és a róka között helyezkedik el. Jellegzetes a sárgásszürke bundája, amely helyenként vöröses árnyalatú. Az állat rendkívül alkalmazkodóképes: táplálékát többek között madarak, hüllők és kétéltűek alkotják – ezek közül számos faj Németországban veszélyeztetett. Ugyanakkor vadon élő és haszonállatokat is elejthet. Többnyire kisebb családi csoportokban vagy párban él.
Jelentős megfigyelés a vadgazdálkodás számára
A vadászszövetség szerint az eset kiemelt jelentőséggel bír a vadgazdálkodás, a természetvédelem és a monitoring szempontjából. Az újonnan megjelenő fajokat – mint most az aranysakált – időben fel kell mérni és szakszerűen értékelni, hogy a változások megbízhatóan követhetők legyenek.
A szervezet úgy látja, hogy ez az eset fontos jelzés a vadállomány-megfigyelés további erősítésére. Csak megfelelő adatok birtokában lehet az élővilágban zajló új folyamatokat objektíven értékelni.
Korábban Schleswig-Holsteinben már történt egy figyelemfelkeltő eset: egy aranysakál Sylt szigetén több tucat haszonállatot ejtett el, azonban az az egyed azóta sem került elő.
Forrás: Jäger
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
A farkas bekerült Szász-Anhalt tartományi vadászati törvényébe
Befejeződött a vadászati törvény módosítása Szász-Anhalt tartományban. A tartományi vadászszövetség ezt mérföldkőnek nevezi. De mik a legfontosabb eredmények?
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség beszámolt a vadászati törvény módosításáról. A szövetség Instagram-oldala szerint a folyamat lezárult – és valódi mérföldkőnek számít. A módosítás azért különleges, mert „minden fontos kérdés megoldódott a tárgyalóasztalnál, konstruktív párbeszéd során”.

Fotó: Pixabay
A vadászszövetség kifejezetten pozitívan értékeli a változtatásokat, és hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények „egyáltalán nem magától értetődők”.
Szász-Anhalt vadászati törvénye: farkas, jogbiztonság és további változások
Melyek a legfontosabb eredmények, és milyen változások várnak a vadászokra?
Az egyik legfontosabb pont, hogy a farkas mostantól hivatalosan is bekerült a tartományi vadászati törvénybe. Ez a kérdés különösen nagy figyelmet kapott, miután a farkas védettségi szintjét csökkentették.
Emellett több más fontos változás is történt:
- Javulhat a mezőgazdasági vadkárok megelőzése.
- Újraszabályozták a határon átnyúló sebzett vad keresését (utánkeresést), és elismerik más tartományokból érkező vérebvezetőket is.
- Egyértelműbb jogi kereteket kaptak a hajtóvadászatok (különösen a „stöberjagd”), így nagyobb jogbiztonság jön létre.
Egy korábban sok vitát kiváltó kérdést is rendeztek: különböző szervezetek közbelépésének köszönhetően a macskákra vonatkozó vadászati védelem továbbra is gyakorlatban alkalmazható marad.
Emellett az utolsó pillanatban bekerült a törvénybe az etetőautomaták (vadcsalogató berendezések) használatának szabályozása is.
A vadászszövetség dicséri a módosítást
A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség szerint „minden kulcskérdésben aktívan részt vettek a tárgyalásokban, közvetítettek, és olyan megoldásokat értek el, amelyek jelentősen javítják a vadászat gyakorlati feltételeit és növelik a jogbiztonságot”.
A szövetség ezért köszönetet mondott a kormányzó pártoknak, a minisztériumoknak, valamint a tartományban működő szakmai szervezeteknek is az együttműködésért.
Forrás: Jäger
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.






