Természetvédelem
Kutyasétáltatás az erdőn
A felelős kutyatartás erdei szabályai:
ERDEI TÚRA – KUTYÁVAL
A mondás valóban igaz: a kutya az ember legjobb barátja. Több mint tízezer éves domesztikációja, valamint az emberhez való szocializálódása révén tökéletes társsá fejlődött. A kutyatartó gazda ezért igyekszik mindenhová elvinni kedvencét: vele sétál az utcákon, kutyafuttatón játszik vele, fizetővendégként pedig a legszívesebben kutyabarát helyekre jár. Természetes hát, hogy amikor a gazda erdei túrára indul, hű társa nem hiányozhat mellőle. Ennek a közös sétának viszont komoly feltételei vannak, mely feltételek mind az ebtartás szabályainak, mind az Erdőtörvény ide vonatkozó pontjainak betartását követelik meg.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Ábra: Facebook
Az Ipoly Erdő Zrt. célkitűzései közé tartozik a felelős kutyatartás erdei szabályainak és normáinak terjesztése, megismertetése. E célkitűzés jegyében fogalmazott meg kutyatartókkal, civil- és szakmai szervezetekkel közösen kilenc, a kutyasétáltatással kapcsolatos alapvető erdei viselkedési elvet, amelyek betartása sokak erdei nyugalmát és biztonságérzetét növelheti.
A lenti rövid, tájékoztató anyaggal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az erdőt békében, egymás zavarása nélkül látogathassák együtt kutyások és kutya nélkül kirándulók, továbbá, hogy a kutyák az erdő állatait és egyéb természeti értékeit ne veszélyeztessék. Az Ipoly Erdő Zrt. Zrt. célkitűzése az is, hogy segítsen a kutyatartóknak megóvni kedvenceiket mindazoktól a bajoktól, amelyek az erdőkben a szabályok és normák ismerete és betartása nélkül érhetik őket.
***
Az erdei kutyasétáltatás kilenc pontja
1. Az erdő nem csak a miénk, sőt elsősorban nem a miénk, hiszen valódi és egyedüli otthona az itt élő vadaknak, az itt honos védett növényeknek. Ezen felül békés kikapcsolódási pontja a kutya nélkül kiránduló felnőtteknek és gyerekeknek, kerékpárosoknak, lovastúrázóknak. A békés egymás mellett élés érdekében mindig tekintsünk úgy a kutyánkra, ahogyan az egy másik erdőjáró számára megjelenik; vegyük figyelembe a többiek, különösen a gyerekek és gyerekes szülők szempontjait!
2. Erdőbe, mezőre csak megfelelően szocializált, képzett, bármilyen kritikus helyzetben visszahívható, könnyen fegyelmezhető kutyával induljunk! Engedelmességi alapképzés nélküli kutyát póráz nélkül sétáltatni nemhogy erdőben, de bármilyen közterületen is szigorúan tilos, hiszen kiszámíthatatlan következményekkel járhat – kockára teheti az emberek és a kutyák biztonságát.
3. Erdei kutyasétáltatásnál feltétlenül tartsuk szem előtt, hogy a kutya ragadozó állat! Szabadon elengedve, hosszabb-rövidebb időre felügyelet nélkül hagyva az eb számos olyan konfliktushelyzetbe kerülhet az erdő vadjaival, amely konfliktus elsősorban az erdei állatokat veszélyezteti:
– Még a lakásban tartott öleb is megkergetheti az erdei állatokat. Ilyenkor akár hosszabb időre is szem elől téveszthetjük. A kutya fajtájától függően ez számos veszéllyel járhat. Egy legyengült őzgida például egy hosszú ideig tartó vadűzésbe bele is pusztulhat. Kutyánk távoli, vidám csaholását hallva gondoljunk arra, hogy ez egyben valamilyen erdei állat riadt menekülését is jelentheti, amit mi észre sem veszünk.
– Felzavarhat költő madarat, kiáshatja az ürgét, vagy a vakondot.
– Legrosszabb esetben el is pusztíthatja a nála kisebb állatokat (pl. békákat, gyíkokat, siklókat, fiatal madarakat, kisemlősöket), feldúlhatja a földön, vagy alacsonyan fészkelő madarak fészkeit, például a fák kimosódott gyökerei között, vagy a bokrok alacsony zónájába rakott, továbbá szedres szövedékes földre rakott fészkeket.
– Nagyobb testű állatok esetében a veszély fokozottabb. A malacait védő vaddisznókoca viszont-támadása például életveszélyes lehet a kutyára, de a gazdájára nézve is, hiszen a felbőszített anyaállatot a kutya a gazda közelébe vonzhatja.
Természetvédelmi oltalom alá eső területeken elsődleges cél az élőhelyek és a helyi élővilág védelme. Ez magában foglalja mind a védett, mind a nem védett fajok megóvását, életkörülményeik fenntartását, élőhelyük nyugalmának biztosítását.
4. Az erdőben kutyát sétáltatva ne feledkezzünk meg a legfontosabb veszélyforrásokról:
– A felkészülés során szerezzünk be kullancs- és bolhariasztó nyakörvet, a sétából hazatérve pedig alaposan vizsgáljuk át a kutyát, és távolítsuk el a bőrébe fúródott kullancsokat. Hogy találni fogunk ilyen élősködőt, annak esélye majdnem 100%.
– A kutya az erdei állatokkal, vagy azok ürülékével, tetemével való találkozáskor súlyos, akár emberre is veszélyes betegségeket kaphat el, melyekkel gazdáját is megfertőzheti. Ilyen például a kisragadozók által terjesztett veszettség, továbbá számos parazitás megbetegedés, illetve a vaddisznó által terjesztett, a kutyára nézve halálos Aujeszky-kór. Erdei kirándulás után fokozottan figyeljük kedvencünket, nem vált-e kedvetlenné, étvágytalanná, dezorientálttá. Bármilyen tünet észlelése esetén azonnal forduljunk állatorvoshoz!
– Az egyik legfőbb veszélyforrás, ha az erdőben két kutya összetalálkozik. A kutyák közötti agresszív összecsapások súlyos sérülést okozhatnak állatnak és gazdájának egyaránt.
5. Az erdőben sétálva mindig gondoljunk arra, hogy a városok belterületével határos részeken, a lakott területeken is egyre gyakrabban megjelenő vaddisznóállomány apasztása érdekében magaslesekről történő vadászat folyik. A lesek környékén a hajnali és esti órákban megjelenő, gazdájuk felügyelete alól kikerülő kutyák ellehetetlenítik a vaddisznók számának szabályozását.
6. Lehetőség szerint a napfelkeltétől napnyugtáig terjedő időszakban sétáljunk kedvencükkel az erdőben, mert a magaslesekről történő, illetve cserkelő vadászat leggyakrabban a hajnali, az esti és az éjszakai órákban zajlik. A vadászat és a vadászok célja a vadállomány kordában tartása. Kutyára a vonatkozó jogszabályok értelmében kizárólag akkor adhatnak le lövést, ha a kutya emberre vagy vadra támad, és a vad sérelme másként nem hárítható el.
7. Akkor óvhatjuk meg kedvencünket leghatékonyabban, ha erdei sétáltatás során jól látható jelzéssel, például láthatósági mellénnyel, vagy nyakörvre szerelhető villogóval látjuk el. Mivel a falkákba verődött kóbor kutyák a város környéki erdőkben jelentős természetvédelmi károkat okoznak, és a kirándulók körében is riadalmat keltenek, ezért nagyon fontos, hogy az erdészek, vadászok és állatrendészeti szakemberek számára jól felismerhető legyen a gazdájával sétáló kutya.
8. Mindezek ismerete mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Szabálysértési törvény 193. § (1) bekezdése értelmében „aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el.” Hasonló jogszabály van érvényben Európa majd minden országában.
9. A felelős kutyatartó elsősorban a saját kutyájának védelmében, illetve a természeti környezet és kiránduló embertársai épségének megóvása érdekében tartja be az erdei kutyasétáltatás írott és íratlan szabályait!
***
Az erdei kirándulás gazdának és kutyának egyaránt életre szóló, maradandó élményt biztosít, hiszen ilyenkor mindketten ott vannak, ahol valaha nekik is élőhelyük volt: a vadonban. Tegyünk érte közösen, hogy ezeket az élményteli kirándulásokat semmi ne ronthassa el!
Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.
Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.
Fotó: WWF
Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.
A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
