Vadászat
Visszanéző: A dübörgő dézsmálója
Garabuczi Zoltán élménybeszámolója:
Elmúlt az ősz, beköszöntött a tél… Egy érdekes időszakon vagyunk túl: a földekről bekerült a termés nagy része, a tölgyes levele izzó lángvörösről fakó barnára változott, s jórészt már le is hullott. A kaszálókon véget ért az őszi gombászás ideje, akárcsak az ide-oda szaladgáló ördögszekerek tánca is – megpihent a természet.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News
A hollók károgása, a hajnalonként és ködös naplementékben elhúzó libacsapatok érkezése már egyértelműen jelzi: ez bizony nem az a forró, szerelmes augusztus, hanem a megnyugvó, csendes, téli álomra szenderülés időszaka.
Így tesznek a borzok is. Történetem mai szereplője egy igen derék kort megért, sok tetemet megdézsmáló, megannyi csatát, viaskodást átvészelt, hegeket viselő, falánk kisragadozó lesz, amely kedvenc kaszálómat félkörívben ölelő kökényes és a kutasi csatorna oldalán élte mindennapjait.
Lábnyomaikat sokszor láttam két kis hű barátommal: napi sétáink alkalmával, sáros időben feltűntek ő és családja nyomai a csatorna betonhídján áthaladva. Először csak néztem, hogy „huhú, borznyom”, majd mellette egy másik… Nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, de ahogy rendszeresen ugyanabba az irányba véltem felfedezni őket, egyre inkább felkeltették az érdeklődésemet.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News
A tél érkezésével, ahogyan a vadnak szűkül a rejtőzködési lehetőség, a vadász számára egyre inkább kinyílik a tér. Így hát figyelni kezdtem. A nyáron áthatolhatatlan rekettyés, az őserdő-szerű aljnövényzet levél híján betekintést engedett olyan helyekre is, ahová a vegetációs időszak csúcspontján minden rejtve volt. Figyelésemnek apró, meseszép tengelicek, süvöltők, kék- és széncinegék voltak a tanúi, melyek szépséges mivoltuk miatt gyakran megálltam és csak gyönyörködtem bennük.
Ilyenkor idekint nemcsak a természet, de az ember is megnyugszik egy kicsit. A hétköznapokból való kiszakadás, a modern technika nélküli lét újra és újra teret enged a természetjárók érzékeinek kiszélesedéséhez.
A deres reggelek, a fagyos kökény fanyarkás íze, a vadrózsa bogyójának savanyú, szánkat összekapó mivolta, izzó vörös és mélykék színe, s a belőlük jókat lakomázó mezei és erdei állatok látványa, olyan dolgot ad szemnek és szívnek, amit nem lehet szavakkal elmondani. Egy biztos: a sokak által olyannyira gyűlölt, szúrós, tövises cserjék rengeteg éhes szájat lakatnak jól, hosszú hónapokon keresztül.
Erről árulkodnak keresett célpontjaim ürülékcsomói is, melyeket gyakran kupacokban, kis gödröcskékben találunk meg az ilyen cserjések mellett. Ezt a terület határainak jelölésére is használják. De hát a borz olyan, mint a férfi: csak dézsmál és dézsmál… semmi sem elég neki, mindig csak az ösztönei hajtják.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News
Ahogy a csatorna partján és a mára kiszáradt Kutas-mederben haladok előre, egyszer csak elém tárul a vár. Először csak egy, majd újabb és újabb üregek. Vannak vak bejáratok és vannak olyanok, melyeket gondosan – talán nem sokkal érkezésem előtt – takarítottak ki, mert falevelek és kilökött szénacsomók jelzik, hogy borzmama rendben tartja a siserehadat odalent.
Sokan talán nem is gondolnák, bűzös mivoltuk miatt, de a borzok rendkívül tiszta állatok és szoros családi kötelékben élnek. Jómagam úgy hívom őket: a természet kis csíkos tisztogatói. Rengeteg elhullott tetemet, hátrahagyott termést tüntetnek el. Viszont falánkságuk határtalan, így a fácánfészkekben, nyúlfiókák közt nagy pusztítást is tudnak végezni. Ezért is nem nézik a vadászok jó szemmel jelenlétüket.
Ahogy a borzkotorék bejáratait figyelem, tollakra leszek figyelmes: van itt fácán-, vadkacsa-, dolmányostoll is. Csontok is hevernek, melyek egykori gazdái valószínűleg nyulak lehettek. Le is vonom a következtetést: az a kotorék vegyes használatban van, rókakoma is itt tanyázik.
Nem ritkán előfordul, hogy a nagy járatrendszerrel rendelkező kotorékokon bizony csíkos kis „dinamitrudaink” a vörös frakkos banditákkal kénytelenek osztozni. Sejtésem hamar be is igazolódik: mellettem a gazból egy hatalmas kanróka vágódik be az üregbe, meseszép, dús, egészséges téli bundában.
Nyugtázom: ide még visszatérek. De ha már ilyen nagy a sűrűség, akkor bizony ritkítási szándékkal.
A várva várt idő azonban még váratott magára, szinte már a szezon végéig, mire sikerült a szükséges felszerelést beszereznem – munkáltatómnak és a családomnak hála. Mert hát ez tényleg egy kisebb vagyon volt. Régen nem helyeseltem a technika használatát, de be kell látni: ezekkel az eszközökkel bizony kinyílik a tér a vadász előtt – mind filmezés, mind elejtés szempontjából. És fantasztikus élményekkel gazdagodhatunk: kis ragadozóink hétköznapi életéből éppúgy, mint vadászélményekből.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News
Eljött az este. Két technika nélküli kiülésen voltam túl, de a vakságon és az éj hangjain kívül sajnos más élményekkel nem lettem gazdagabb. No, de most már komoly fegyvertárral érkeztem: kisszék, lőbot, lőpárna, túlélőtáska, kis csodapuskám és a kabala „Alibi” csoki, amelyet minden vadászatra magunkkal hozunk.
Úgy kipakoltam a csatornapartra, mintha a NatGeo túlélő stábja érkezett volna valami kamcsatkai forgatásra. Kedves és nagyon segítőkész, szintén megszállott ragadozóvadász hivatásos kísérőm – sofőröm, B. – huncut vigyorral meg is jegyezte:
– Zoli, még jó, hogy csak két utcányira jöttél el… De hát: jóvanna.
Halk nevetés után magamra hagyott, mert őt egy nemrég beköltözött sakálfalka holléte izgatta inkább. Felállítottam a lőbotot, rá a kis lőzsák, kisszék kinyit, táska mellém, kereső a nyakamba – és jöhet az este. A sűrű, sötét, fogvacogtató este. Vártam, hátha előjön a kis bestye…
Vizslattam a tájat. A kökényes előtt egy téli szántás, a másik oldalán őszi búzavetés. A téli enyhe fagyok csak-csak megszelídítették a rögöket, porhanyóssá tették kissé. Őzek, nyulak haladtak egyre közelebb felém. Volt olyan nyúl, hogy a szélcsend miatt csak tíz méterről vett észre, négy őz pedig húsz–huszonöt méterre közelített meg, s csak a hold feljövetelénél szembesültek sziluettemmel, amikor is egy hosszúra nyújtott „beeööö” riasztó hanggal ügettek arrébb.
Vártam, de semmi – csak a hold, a csillagok és a már-már tökéletes csend. A mellettem lévő akácfáról egyszer csak egy bagoly suhant el hangtalanul…
Felderengtek nyári, romantikus emlékeim, amikor a planetáriumban hallgattuk a megannyi csillagképről szőtt történeteket. Már bújtam is a csillagképeket: az a Kis Göncöl, amott a Mérleg, ott állt a Sarkcsillag tetején az égnek…
Galilei-morfológiáimat egy hirtelen ágreccsenés törte meg. Hohóó – megjött, akit vártam! A hang egyre közelebbről, egyre erősebben, határozottabban adta tudtomra, hogy itten bizony mindjárt szemtől szembe kerülök valakivel. Majd egy világító, fényes szempár, egy hosszú orr – pont, mint az előbb emlegetett csillagok – tűntek elő a kökényesből.
A lomhának vélt kisragadozóm olyan dinamikus gyorsasággal szökkent ki a szántóra, hogy hirtelen követni sem tudtam. Nyughatatlanul, szüntelenül élelem után kutatott. Hamarosan már csámcsogva dézsmálta is az eléje tárult falatokat. Ekkor a hold sziluettje elárult – hirtelen felém fordult, szökkent is volna menedékébe, de ekkorra már kibiztosított kis M-18-asom elsütője megkönnyebbült ujjbegyemben.
A szökkenés miatt kicsit hátracsúszott a lövésem, ezért ismételnem kellett. A második találatom futtában érte, de nem ment tovább – helyben maradt. Pont oda, ahová szántam: ott érte a kis GECO.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News
A kis csillagok végleg kialudtak. A dübörgő dézsmálójának viszont egy új csillag gyúlt az égen.
Kicsit vártam. Az eddig oly melankólikusan telő percek annyira felelevenedtek, hogy zsibbadt lábamnak, hátamnak idő kellett, hogy mozgásba lendüljenek. Lehajtott fővel vettem birtokba vadamat. Szájába, sebére töret került. Mert hiába nem nemes vad – nekem valahogy mégis csodálatosak. Élni akarásuk, erejük, szívósságuk miatt.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News
Hamarosan megérkezett kísérőm, és szívből gratulált elejtett borzomhoz. Majd a vizsgálat következett: megannyi seb és heg, hatalmas karmok, letört szemfog, mokány test – mind arról árulkodott, hogy egy harcedzett öreg hímet sikerült terítékre hoznom.
Letört szemfogának trófeája azóta örök emlékként fényeskedik relikviáim között.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News
Történetem hamarosan szeretett Keserű-erdőmben folytatódik, ahol első vaddisznóm elejtésének történetét osztom meg veletek.
Békesség a vadnak, üdv a vadásznak.
Írta és fényképezte: Garabuczi Zoltán
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Érett gímbikák kerültek terítékre Vörösalmán – GALÉRIA
Két érett gímbikát ejtett el egy német vendégvadász Vörösalmán. A 12–13 éves bikák trófeáját 9, illetve 10 kilogramm fölé várják.
Szeptember 12-én két érett gímbika került terítékre Vörösalmán. A német vendégvadász mindkét bikát eredményesen elejtette, az egyik trófeájának tömegét 10 kilogramm fölé, a másikét 9 kilogramm körülire várják. A részleteket Reich Máté kísérő vadász osztotta meg az olvasókkal.

Forrás: SEFAG Zrt.
„A német vendégvadász szeptember 11-én délután érkezett meg hozzánk, és aznap este meg is kezdtük a vadászatot. Egy ismert bikára mentünk ki, amelyről tavalyi felvételeim is vannak. Ez a terítéken szemből a bal oldali bika.

Forrás: SEFAG Zrt.
Amikor kiszálltunk a kocsiból, hallottuk, hogy bőg, ezért elindultunk a hang irányába. Negyedórás cserkelés után meg is pillantottuk a fák között. Szemben állt, így nem volt ideális a helyzet az elejtéséhez.

Forrás: SEFAG Zrt.
Ezt követően a bika elindult a közeli mező irányába, mi pedig a szél függvényében visszafelé indultunk, mert úgy gondoltuk, megpróbálunk elé vágni.

Forrás: SEFAG Zrt.
A tervünk bevált, sikerült elé kerülnünk. Egy tehénnel volt kint a réten, és velünk szemben közeledett. Amikor keresztbe fordult, a vendég körülbelül 90 méterről sikeresen elejtette.

Forrás: SEFAG Zrt.
Öreg bika, 13 év körülinek gondoljuk, a trófea tömegét pedig 10 kilogramm fölé várjuk.

Forrás: SEFAG Zrt.
A teríték másik bikája szeptember 12-én, hajnali cserkelővadászat alkalmával esett, szintén a német vendég elejtésében.

Forrás: SEFAG Zrt.
Egy fás legelőre mentünk ki, ahol két bikát is hallottunk bőgni. Az egyik hamar továbbállt két tarvaddal, a másik viszont a domb aljában, a közelben hallatta a hangját.

Forrás: SEFAG Zrt.
Szerettünk volna felkapaszkodni a közeli magaslesre, de erre már nem volt időnk, mert a bika felbukkant a horizonton, és egyenesen felénk tartott. Láttuk, hogy öreg példány.

Forrás: SEFAG Zrt.
A vendég végül körülbelül 60 méterről tett rá lövést, és helyben is marasztalta a vadat. A bikát 12 év körülinek gondoljuk, a trófea tömegét pedig 9 kilogramm környékére várjuk.

Forrás: SEFAG Zrt.
A vendég nyolc éve jár hozzánk Vörösalmára, rutinos vadászember. Örülök, hogy idén is elégedetten távozik, jövőre visszavárjuk!”
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Kivételes bika Kardosfán
Egy visszajáró német vendégvadász eredményes cserkelés során ejtette el a 2019 óta megfigyelt, mintegy 13 éves gímbikát.
A nem mindennapi vadat visszajáró német vendégünk ejtette el. 2019 óta figyeltem a bikát, most döntöttem az elejtése mellett. Hangulatos reggeli cserkelés alkalmával hozta terítékre a vendég – osztja meg az olvasókkal a kísérő vadász, Plucsinszki Zsolt. Szeptember 11-én hajnalban már megnéztük, aznap este ki is mentünk rá, ám nem találkoztunk vele.

Fotó: SEFAG Hunting Hungary
Szeptember 12-én reggel újra próbálkoztunk, akkor sem ott volt, ahol számítottunk rá. Vártunk, hallgatóztunk és kb. 500 méterrel arrébb hallottunk bőgést. Elhatároztuk, hogy rácserkelünk a bikára és amikor közelebb értünk, akkor átment előttünk a nyiladékon. Azonnal felismertük, figyelve a széljárást, tettünk egy kört, így sikerült elé vágnunk. Mikor beért, vadászias lőtávolságról, lőbotról hozta terítékre a vendég. A bika korát 13 év körülire becsülöm, a trófeatömeget a kifőzés után mondom.
Gratulálunk az elejtőnek és a kísérőnek!
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szervezet Elnöksége szeptember 9-ei ülésén döntött egy átfogó, az ágazati kommunikációt újratervező és meghatározó tervezet megvalósításáról. A testület ülésén, amelynek a szervezet székhelyének is otthont adó hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum adott otthont, egyebek mellett a hivatásos vadászok bértáblaajánlásáról, a csapdázáshoz és a kotorékozáshoz kapcsolódó jogszabálymódosítási javaslatokról, illetve a jövőre Gödöllőn megrendezendő Vadászkürtös Európa-bajnokságról is szó esett.

Fotó: OMVK
A hivatásos vadászok bértáblája
Az első napirendi pont keretében Fehér Sándor hivatásos vadász alelnök a szakszemélyzet bértáblaajánlásáról, annak frissítéséről beszélt. Mint elmondta, a téma aktualitását az adja, hogy a Vadászkamara négyéves stratégiai tervében külön is szerepel a hivatásos vadászok megbecsültségének javítása, ennek pedig egyik eleme az első alkalommal 2017-ben közzétett, és utoljára 2022-ben frissített ajánlás elkészítése. A módosítás a vármegyei hivatásos vadász alelnökök véleményének bekérését követően született meg. Az alelnök megjegyezte: meglepően nagy szórás volt a javaslatok közt, a javaslatok átlaga került az összeállított előterjesztésbe, az emelés ezzel együtt a korábbi összegekhez képest így is jelentős. A bértáblaajánlás, amely mellett a kamara érveket is felsorakoztat majd, további, a szaktárcával is folytatott egyeztetéseket követően válik majd nyilvánossá. Az érdekképviseletnek kiemelt feladata lesz, hogy lehetőségeihez mérten igyekezzen az iránymutatást egyfajta etalonként elfogadtatni a szakmával.
Fehér Sándor a stratégiában megfogalmazott életpályamodellről is szólt: véleménye szerint ilyet akkor lehetne bevezetni, ha az kötelezően megvalósítandó elemeket tartalmazna, ezzel szemben a munkáltatók döntéseit a Vadászkamara nem tudja befolyásolni, mint ahogy a munkaadó vadászatra jogosultak és a munkavállaló hivatásos vadászok megegyezésére, azaz a munkaszerződés tartalmára sem lehet ráhatása. Ennek tükrében az életpályamodell kidolgozása jelen körülmények között nem releváns.
Szintén a hivatásos szakszemélyzethez kapcsolódó téma az utánpótlás biztosítása: e tekintetben a Vadászkamara – ugyancsak a stratégia mentén – a szakképzést folytató oktatási intézményekkel kíván együttműködni. Az első lépés egy egyeztetés összehívása lesz, miután tisztázódik, miként alakul át a szakképzés rendszere a változások előtt álló közoktatásban.
Kommunikációs stratégia
Második napirendi pontként a kommunikációs stratégiát tárgyalta a testület, amelynek időszerűségét dr. Jámbor László, a szervezet elnöke is hangsúlyozta felvezetésében. Földvári Attila szóvivő az előterjesztéshez kapcsolódó előadásában kiemelte: a Vadászkamara kommunikációjának a megváltozott médiakörnyezethez kellene igazodnia. A hagyományos, elsősorban sajtókommunikációra és hiteles tájékoztatásra épülő gyakorlat helyett a társadalmi elfogadottság tudatos erősítésére, a proaktivitásra és az új, jellemzően közösségi médiához sorolható csatornákra, illetve az azokhoz illeszkedő formátumokra kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez óhatatlanul külső szakértők segítségét, szolgáltatásait is igénybe kell venni. A stratégia alapja egy reprezentatív kutatásokra épülő, adatalapú cselekvési terv, a vadgazdálkodás, a vadászat, illetve a Vadászkamara imázsának, márkájának – brandjének – tudatos kialakítása, valamint hiteles szakértők, ismert személyiségek és „véleményvezérek” bevonása.
A kommunikáció középpontjába elsősorban a vadászat természetvédelmi és társadalmi haszna, a természetjárás, a kalandérzet, illetve a vadhús és a vadgasztronómia kerülne. A stratégia fontos eleme továbbá a vadászok közössége saját erejének mozgósítása, valamint egy hatékony belső kommunikációs rendszer – rendszeresen frissített honlap, médiafigyelés és online hírlevél – kialakítása.
Az összefoglaló előadás fő üzenete, hogy egy olyan információs térben, amelyben féligazságokkal vagy egyenesen valótlanságokkal támadják a vadgazdálkodási ágazatot, ezzel a közvéleményt is befolyásolva, a hiteles és aktív kommunikáció már nem pusztán hivatali feladat, hanem a ma ismert vadgazdálkodás és vadászat fennmaradásának egyik záloga.
Az elnökség a stratégiát elfogadta és támogatta, a szükséges források biztosításáról a későbbiekben születhet döntés.
Országos Vadász-Gyermeknap
Erre a rendezvényre idén – részben az elmaradt Országos Vadásznapot is pótolva – Hatvanban, a vadászati múzeum szervezésében került sor. Az eredményekről Dikasz Tamás ügyvezető igazgató számolt be. Mint elmondta, a rendezvény túlmutat egy egyszeri eseményen: létrehozták a vadásznap brandjét, megfogalmazták mottóját („Ahol a természet szeretete összeköt bennünket!”), és ezek mentén szervezték meg az egésznapos programsorozatot. A korábbi – elsősorban tavalyi – év tapasztalataiból merítve bővítették a helyszíneket, illetve beléptetőrendszert alakítottak ki. Ez utóbbi révén tudható, hogy az Országos Vadász-Gyermeknapra összesen 11 135-en látogattak el. (Az eseményről részletesen itt olvashat.)
A kiemelt témákon túl
Bajdik Péter arról is tájékoztatta az elnökséget, hogy a Vadászkamara központja egy részletes jogszabálymódosítási javaslatot juttatott el az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz az elmúlt időszakban előtérbe került témával, a kotorékvadászattal kapcsolatban. Mint elmondta, szakértői munkacsoportok közreműködésével születtek meg azok az anyagok, amelyeket megkapott a szaktárca; ennek illetékesei a médiában is megjelent módon már egyeztettek az elképzelésekről a szintén érintett Élő Környezetért Felelős Minisztériummal.
Ugyancsak Bajdik Péter foglalta össze a Vadászkürtös Európa-bajnokság előkészületeivel kapcsolatos tudnivalókat, amely versenynek hazánk adhat otthont. A rangos megmérettetésre Gödöllőn kerülhet sor 2027. őszén, a Vadászkamara a technikai hátteret biztosítja a rendezvényhez. A résztvevő országok kürtös szakemberei a tervek szerint Gödöllőn találkoznak 2026. október 26-án, a rendezőiroda szervezésében. (Részletek a rendezvényről, annak eddigi előkészületeiről itt olvashat.)
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetséggel (FACE) folytatott egyeztetésekről is a Vadászkamara főtitkára számolt be. A szervezetnek a kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet is tagja (a tagdíjat az előbbi fizeti). Augusztusban a magyar érdekképviseletek vezetői találkoztak a FACE elnökével, Laurens Hoedemakerrel és David Scallan főtitkárral. Az egyeztetést összefoglalva Bajdik Péter elmondta, hogy a FACE élénken érdeklődik a magyar vadgazdálkodás, vadászat keretrendszere és gyakorlata, mint sok szempontból követendő példák iránt, a magyar fél számára pedig hasznosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyeket a FACE szerzett a vadászat elleni támadások kivédésében Európa más országaiban. A FACE tagdíjemelést is tervez több tagország, köztük Magyarország esetében, amelyet a Vadászkamara elfogad, annál is inkább, hogy a jövőben szorosabbra kívánja fűzni az együttműködést a nemzetközi szervezettel.
A két, Vadászkamara által is támogatott, jelenleg futó kutatásról is friss információkat tudhattak meg az Elnökség tagjai. Az őzek szaporodásbiológiáját vizsgáló programról Bajdik Péter elmondta: több mint 1600 értékelhető minta érkezett be, ami európai szinten is párját ritkító eredmény. (Erről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel /MATE/ közös kutatásról a Nimród Vadászújság idei januári számában, a Vadászkamara hírlevelében olvashat, amely itt érhető el.) A róka- és aranysakálállomány Echinococcus multilocularis-fertőzöttségét vizsgáló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közös projekt a közeljövőben indul el (a kezdeményezésről bővebben a Nimród Vadászújság idei júliusi számban megjelent hírlevelünkben olvashat).
Az Egyebek napirendi pont keretében Pap Gyula, a kamara Veszprém vármegyei Területi Szervezetének elnöke egy országos ifjúsági találkozó terveit, elképzeléseit ismertette: „Jövőnk a természet” mottóval Pápán – ahol korábban már két országos vadásznapra is sor került – egy, a természetet népszerűsítő egynapos eseményre kerülhet sor a Vadászkamara kezdeményezésére. Ezen a környezet- és természetvédelmen, a vadgasztronómián, a színpadi bemutatókon túl a képzőművészet, a mesterségbemutatók és a vadászat tematikája is teret kapna. A megvalósítás a jövőbeni anyagi lehetőségek függvénye is.
Dr. Jámbor László egyebek mellett a Nimród Vadászújsággal kapcsolatban is adott tájékoztatást. Ezt októbertől új kiadó jelentetni meg, de 2026 végéig a lapban az eddigi gyakorlat szerint 16 oldalon olvasható lesz a Vadászkamara hírlevele, amelyet az azt korábban igénylő vadászok megkapnak az év végéig.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



