Keressen minket

Vadászat

Visszanéző: A dübörgő dézsmálója

Közzétéve:

Garabuczi Zoltán élménybeszámolója:

Elmúlt az ősz, beköszöntött a tél… Egy érdekes időszakon vagyunk túl: a földekről bekerült a termés nagy része, a tölgyes levele izzó lángvörösről fakó barnára változott, s jórészt már le is hullott. A kaszálókon véget ért az őszi gombászás ideje, akárcsak az ide-oda szaladgáló ördögszekerek tánca is – megpihent a természet.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

A hollók károgása, a hajnalonként és ködös naplementékben elhúzó libacsapatok érkezése már egyértelműen jelzi: ez bizony nem az a forró, szerelmes augusztus, hanem a megnyugvó, csendes, téli álomra szenderülés időszaka.

Így tesznek a borzok is. Történetem mai szereplője egy igen derék kort megért, sok tetemet megdézsmáló, megannyi csatát, viaskodást átvészelt, hegeket viselő, falánk kisragadozó lesz, amely kedvenc kaszálómat félkörívben ölelő kökényes és a kutasi csatorna oldalán élte mindennapjait.

Lábnyomaikat sokszor láttam két kis hű barátommal: napi sétáink alkalmával, sáros időben feltűntek ő és családja nyomai a csatorna betonhídján áthaladva. Először csak néztem, hogy „huhú, borznyom”, majd mellette egy másik… Nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, de ahogy rendszeresen ugyanabba az irányba véltem felfedezni őket, egyre inkább felkeltették az érdeklődésemet.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

A tél érkezésével, ahogyan a vadnak szűkül a rejtőzködési lehetőség, a vadász számára egyre inkább kinyílik a tér. Így hát figyelni kezdtem. A nyáron áthatolhatatlan rekettyés, az őserdő-szerű aljnövényzet levél híján betekintést engedett olyan helyekre is, ahová a vegetációs időszak csúcspontján minden rejtve volt. Figyelésemnek apró, meseszép tengelicek, süvöltők, kék- és széncinegék voltak a tanúi, melyek szépséges mivoltuk miatt gyakran megálltam és csak gyönyörködtem bennük.

Ilyenkor idekint nemcsak a természet, de az ember is megnyugszik egy kicsit. A hétköznapokból való kiszakadás, a modern technika nélküli lét újra és újra teret enged a természetjárók érzékeinek kiszélesedéséhez.

A deres reggelek, a fagyos kökény fanyarkás íze, a vadrózsa bogyójának savanyú, szánkat összekapó mivolta, izzó vörös és mélykék színe, s a belőlük jókat lakomázó mezei és erdei állatok látványa, olyan dolgot ad szemnek és szívnek, amit nem lehet szavakkal elmondani. Egy biztos: a sokak által olyannyira gyűlölt, szúrós, tövises cserjék rengeteg éhes szájat lakatnak jól, hosszú hónapokon keresztül.

Erről árulkodnak keresett célpontjaim ürülékcsomói is, melyeket gyakran kupacokban, kis gödröcskékben találunk meg az ilyen cserjések mellett. Ezt a terület határainak jelölésére is használják. De hát a borz olyan, mint a férfi: csak dézsmál és dézsmál… semmi sem elég neki, mindig csak az ösztönei hajtják.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

Ahogy a csatorna partján és a mára kiszáradt Kutas-mederben haladok előre, egyszer csak elém tárul a vár. Először csak egy, majd újabb és újabb üregek. Vannak vak bejáratok és vannak olyanok, melyeket gondosan – talán nem sokkal érkezésem előtt – takarítottak ki, mert falevelek és kilökött szénacsomók jelzik, hogy borzmama rendben tartja a siserehadat odalent.

Sokan talán nem is gondolnák, bűzös mivoltuk miatt, de a borzok rendkívül tiszta állatok és szoros családi kötelékben élnek. Jómagam úgy hívom őket: a természet kis csíkos tisztogatói. Rengeteg elhullott tetemet, hátrahagyott termést tüntetnek el. Viszont falánkságuk határtalan, így a fácánfészkekben, nyúlfiókák közt nagy pusztítást is tudnak végezni. Ezért is nem nézik a vadászok jó szemmel jelenlétüket.

Ahogy a borzkotorék bejáratait figyelem, tollakra leszek figyelmes: van itt fácán-, vadkacsa-, dolmányostoll is. Csontok is hevernek, melyek egykori gazdái valószínűleg nyulak lehettek. Le is vonom a következtetést: az a kotorék vegyes használatban van, rókakoma is itt tanyázik.

Nem ritkán előfordul, hogy a nagy járatrendszerrel rendelkező kotorékokon bizony csíkos kis „dinamitrudaink” a vörös frakkos banditákkal kénytelenek osztozni. Sejtésem hamar be is igazolódik: mellettem a gazból egy hatalmas kanróka vágódik be az üregbe, meseszép, dús, egészséges téli bundában.

Nyugtázom: ide még visszatérek. De ha már ilyen nagy a sűrűség, akkor bizony ritkítási szándékkal.

A várva várt idő azonban még váratott magára, szinte már a szezon végéig, mire sikerült a szükséges felszerelést beszereznem – munkáltatómnak és a családomnak hála. Mert hát ez tényleg egy kisebb vagyon volt. Régen nem helyeseltem a technika használatát, de be kell látni: ezekkel az eszközökkel bizony kinyílik a tér a vadász előtt – mind filmezés, mind elejtés szempontjából. És fantasztikus élményekkel gazdagodhatunk: kis ragadozóink hétköznapi életéből éppúgy, mint vadászélményekből.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

Eljött az este. Két technika nélküli kiülésen voltam túl, de a vakságon és az éj hangjain kívül sajnos más élményekkel nem lettem gazdagabb. No, de most már komoly fegyvertárral érkeztem: kisszék, lőbot, lőpárna, túlélőtáska, kis csodapuskám és a kabala „Alibi” csoki, amelyet minden vadászatra magunkkal hozunk.

Úgy kipakoltam a csatornapartra, mintha a NatGeo túlélő stábja érkezett volna valami kamcsatkai forgatásra. Kedves és nagyon segítőkész, szintén megszállott ragadozóvadász hivatásos kísérőm – sofőröm, B. – huncut vigyorral meg is jegyezte:

– Zoli, még jó, hogy csak két utcányira jöttél el… De hát: jóvanna.

Halk nevetés után magamra hagyott, mert őt egy nemrég beköltözött sakálfalka holléte izgatta inkább. Felállítottam a lőbotot, rá a kis lőzsák, kisszék kinyit, táska mellém, kereső a nyakamba – és jöhet az este. A sűrű, sötét, fogvacogtató este. Vártam, hátha előjön a kis bestye…

Vizslattam a tájat. A kökényes előtt egy téli szántás, a másik oldalán őszi búzavetés. A téli enyhe fagyok csak-csak megszelídítették a rögöket, porhanyóssá tették kissé. Őzek, nyulak haladtak egyre közelebb felém. Volt olyan nyúl, hogy a szélcsend miatt csak tíz méterről vett észre, négy őz pedig húsz–huszonöt méterre közelített meg, s csak a hold feljövetelénél szembesültek sziluettemmel, amikor is egy hosszúra nyújtott „beeööö” riasztó hanggal ügettek arrébb.

Vártam, de semmi – csak a hold, a csillagok és a már-már tökéletes csend. A mellettem lévő akácfáról egyszer csak egy bagoly suhant el hangtalanul…

Felderengtek nyári, romantikus emlékeim, amikor a planetáriumban hallgattuk a megannyi csillagképről szőtt történeteket. Már bújtam is a csillagképeket: az a Kis Göncöl, amott a Mérleg, ott állt a Sarkcsillag tetején az égnek…

Galilei-morfológiáimat egy hirtelen ágreccsenés törte meg. Hohóó – megjött, akit vártam! A hang egyre közelebbről, egyre erősebben, határozottabban adta tudtomra, hogy itten bizony mindjárt szemtől szembe kerülök valakivel. Majd egy világító, fényes szempár, egy hosszú orr – pont, mint az előbb emlegetett csillagok – tűntek elő a kökényesből.

A lomhának vélt kisragadozóm olyan dinamikus gyorsasággal szökkent ki a szántóra, hogy hirtelen követni sem tudtam. Nyughatatlanul, szüntelenül élelem után kutatott. Hamarosan már csámcsogva dézsmálta is az eléje tárult falatokat. Ekkor a hold sziluettje elárult – hirtelen felém fordult, szökkent is volna menedékébe, de ekkorra már kibiztosított kis M-18-asom elsütője megkönnyebbült ujjbegyemben.

A szökkenés miatt kicsit hátracsúszott a lövésem, ezért ismételnem kellett. A második találatom futtában érte, de nem ment tovább – helyben maradt. Pont oda, ahová szántam: ott érte a kis GECO.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

A kis csillagok végleg kialudtak. A dübörgő dézsmálójának viszont egy új csillag gyúlt az égen.

Kicsit vártam. Az eddig oly melankólikusan telő percek annyira felelevenedtek, hogy zsibbadt lábamnak, hátamnak idő kellett, hogy mozgásba lendüljenek. Lehajtott fővel vettem birtokba vadamat. Szájába, sebére töret került. Mert hiába nem nemes vad – nekem valahogy mégis csodálatosak. Élni akarásuk, erejük, szívósságuk miatt.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

Hamarosan megérkezett kísérőm, és szívből gratulált elejtett borzomhoz. Majd a vizsgálat következett: megannyi seb és heg, hatalmas karmok, letört szemfog, mokány test – mind arról árulkodott, hogy egy harcedzett öreg hímet sikerült terítékre hoznom.

Letört szemfogának trófeája azóta örök emlékként fényeskedik relikviáim között.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

Történetem hamarosan szeretett Keserű-erdőmben folytatódik, ahol első vaddisznóm elejtésének történetét osztom meg veletek.

Békesség a vadnak, üdv a vadásznak.

Írta és fényképezte: Garabuczi Zoltán

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Vadászat

Halálos barnamedve-támadások Európában

Az elmúlt időszakban több halálos medvetámadás is történt Európában

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában történt legutóbbi halálos esetek, valamint a 2025-ös görögországi eset is rávilágítanak arra, hogy a barnamedvékkel való együttélés kérdését reálisan kell kezelni. A természetvédelmi célokat megbízható állományadatokra, hatékony megelőzésre, egyértelmű beavatkozási protokollokra és olyan kezelési eszközökre kell alapozni, amelyek garantálják a lakosság biztonságát.

Fotó: FACE

Ezek az esetek szorosan kapcsolódnak a FACE nagyragadozó-gazdálkodással kapcsolatos munkájához, mivel ismételten felhívják a figyelmet a közbiztonság, az állományfelmérés, a problémás egyedek kezelése és a gyakorlati együttélési megoldások kérdéseire.

Bulgária, Vitosha Természetvédelmi Park, 2026. május 16.

Egy 35 éves túrázót 2026. május 16-án holtan találtak a Szófia közelében fekvő Vitosha Természetvédelmi Parkban. A halál lehetséges okai között barnamedve-támadás is felmerült.

A holttestet olyan útvonalak közelében találták meg, amelyek hegyi menedékházakat kötnek össze, és amelyeket sok túrázó használ. Dr. Raycho Ganchev kutató arra figyelmeztetett, hogy ha a medvék elveszítik az embertől való természetes félelmüket, az növelheti a kockázatokat. Hangsúlyozta a pontosabb adatok és a jobb kezelési intézkedések szükségességét.

Románia, Hargita megye, 2026. április vége – május eleje

Egy férfit, aki április 27-e óta eltűntként szerepelt, holtan találtak Hargita megyében, Farkaslaka közelében. A beszámolók szerint harapásnyomokat észleltek a testen, és amikor a hatóságok megérkeztek, egy medve még mindig a közelben tartózkodott.

Az eset tovább erősítette a helyi lakosság aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy miként kezelhetők hatékonyan a problémás medvék, illetve milyen gyorsan lehet beavatkozni veszélyhelyzet esetén.

Lengyelország, Bieszczady térsége, 2026. április vége

Egy 58 éves nő életét vesztette a Bieszczady térségében, Płonna közelében, miközben hullott agancsokat gyűjtött. Miután fiával elszakadtak egymástól, a fiú a beszámolók szerint telefonon még hallotta, ahogy édesanyja azt kiáltja: „medve, medve”, majd a hívás megszakadt.

A nehezen megközelíthető terep késleltette a keresést. A nőt később halálos sérülésekkel találták meg.

Görögország, Rodope-hegység, 2025. június

2025 júniusában egy turistát holtan találtak egy szakadékban Görögországban, a Középső-Rodope térségében, a bolgár határ közelében. Egy társa állítólag arról számolt be, hogy medve támadta meg vagy üldözte őket.

Ez az eset tovább erősíti annak jelentőségét, hogy a barnamedve jelenléte több országot érintő, határokon átnyúló kérdés.

Fő üzenetek az együttélés és a kezelés szempontjából

Ezek az esetek több visszatérő problémára mutatnak rá:

A barnamedvékkel való találkozások nem korlátozódnak a távoli, lakatlan vadonokra. Esetek történtek menedékházak, utak és túrázók által használt területek közelében is.

A helyi hatóságok és közösségek egyre inkább aggódnak amiatt, hogy egyes medvék elveszíthetik az embertől való félelmüket.

A megbízható állománybecslések továbbra is központi szerepet játszanak a szakpolitikai vitákban.

A megelőzés, a lakosság tájékoztatása és a gyors beavatkozási protokollok elengedhetetlenek a medvék által lakott területeken.

A probléma egyre inkább határokon átnyúló kérdéssé válik, különösen azokban a hegyvidéki térségekben, amelyek több tagállam között oszlanak meg vagy összeköttetésben állnak egymással.

Ezek az esetek további bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a nagyragadozók védelmét gyakorlati kezelési eszközökkel kell kiegészíteni. A barnamedve védett faj, és Európa természeti örökségének része, ugyanakkor a természetvédelmi sikereket olyan életszerű, gyakorlati intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek megvédik az embereket, a vidéki közösségeket és mindazokat, akik a természetben, a külterületeken tartózkodnak.

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk

Az OMVK Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezete átadta az ifjúságnevelést szolgáló új regionális központját

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Vadászkamara ifjúsági programja keretében évek óta folyamatosan létesülnek az ifjúságnevelést szolgáló, regionális központok. 2026 végére már minden vármegyében működni fog az „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű kezdeményezés számára helyszínt és infrastruktúrát biztosító ingatlan. A legújabb ilyen létesítményt a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezetünk nyitotta meg május 12-én.

Fotó: OMVK

Kecskemét, a „hírös város” zöldövezetében, a Belsőnyír tanya 125. szám alatt található épületet ünnepélyes körülmények között avatták fel. Az eseményen mások mellett jelen volt Szabó János, a Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya Földművelésügyi Osztályának vezetője, Sulyok Ferenc, a kamarával és a szövetséggel szorosan együttműködő KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója, dr. Fekecs Dénes, a vármegyei polgárőrszövetség elnöke, Fehér Sándor, a Vadászkamara országos hivatásos vadász alelnöke, illetve Bajdik Péter, a szervezet főtitkára is.

Koczka Zoltán, a vármegyei érdekképviseleti szervezetek elnöke beszédében felidézte, hogy az érdekképviselet székháza majd’ 30 évig Kecskeméten volt. Az új, e célt is szolgáló létesítmény ötlete 2022 óta érlelődött, azonban igen nehezen tudták megtalálni a megfelelő ingatlant. Azonban érdemes volt várni, mert a 2000-s évek elején épített, kertvárosi ház szinte teljesen megfelel a céloknak, csak minimális munkálatokat kellett elvégezni a 2025 júliusi beköltözés előtt. (A létesítményről részletesen írtunk a Nimród Vadászújság 2025 szeptemberi számában, a lap 57-58. oldalán.)

Fotó: OMVK

Dr. Jámbor László, a Vadászkamara országos elnöke szólt a szervezet 2017-ben elindított, országos ifjúságnevelési programjáról, hangsúlyozva: a köztestület ezen önként vállalt kezdeményezésével mostanra több mint 300 000 általános iskolás gyermeket ért el (rajtuk keresztül pedig jó eséllyel a családjuk más tagjait is). A különböző ifjúsági rendezvények, események bizonyosan segítenek abban, hogy a gyerekek reális képet alakítsanak ki a természetről, egyben a vadgazdálkodás, vadászat abban játszott szerepéről. Megjegyezte: a kezdeményezést szolgáló, infrastruktúrájukat tekintve elsősorban az ifjúsági programokra optimalizált központok arra is maradéktalanul alkalmasak, hogy méltó környezetet és munkafeltételeket biztosítanak a kamarai területi szervezetek mindennapi feladataihoz.

A megnyitó keretében dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek áldotta meg az épületet, majd Koczka Zoltán, dr. Jámbor László, dr. Szigethy Béla, a kamarai területi szervezet sportvadász alelnöke és Hajdinger György hivatásos vadász alelnök emlékfát ültetett el. Ezt követően a jelenlévők bejárhatták az ingatlant, amelyben Tarányi Lili, a KEFAG Zrt. munkatársa a vármegyei ifjúsági programokról szólt, vitéz Miklós Károly vármegyei kamarai titkár a bemutatott trófeákról és preparátumokról, dr. Koncz István vadászíró pedig a nemrég alakult vármegyei vadászklubról beszélt, amely összejövetelinek szintén helyszín biztosít az új kamarai központ.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás

Közleményt adott ki a Magyar Solymász Egyesület. A védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.

Published

on

Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy a védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.

A fénykép illusztráció: Fotó: Pannoneagle

Az ügyben érintett személyek között a Magyar Solymász Egyesület tagjai is voltak. A jogerős bírósági döntést követően az Egyesület az érintett tagokkal szemben fegyelmi eljárást folytatott le, és a szabályzataiban meghatározott fegyelmi szankciókat alkalmazta.

A Magyar Solymász Egyesület határozottan elítéli és teljes mértékben elhatárolódik minden olyan cselekménytől, amely a természeti értékek károsításával jár. Az ilyen magatartás összeegyeztethetetlen a solymászat szellemiségével, amely a természet tiszteletén, a felelős állattartási magatartáson és a jogszabályok betartásán alapul, ezért Egyesületünk a jövőben is következetesen fellép minden olyan esetben, amely ezekkel az alapelvekkel ellentétes.

Az egyesület vezetősége elkötelezett a mindenkori jogszabályok betartásának, illetve betartatásának. Következetesen erre ösztönzi az MSE tagságát, nyitott működésével pedig a magyarországi solymászokat, más egyesületek tagságát, alanyi jogon solymászó honfitársainkat. Nagy figyelmet fordítunk a társadalmi környezetvédelmi és állatvédelmi elvárásoknak való megfelelésre.

Forrás: Magyar Solymász Egyesület

 

Tovább olvasom