További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Jelentősen emelkedett a burgonya ára Lengyelországban
Az elmúlt tíz árait magasan meghaladó szintre emelkedett a burgonya ára Lengyelországban, és nem is látszik, hogy mi vethetne véget a drágulásnak.
Lengyelországban a burgonya betakarítását követő rendszeres szezonális árvölgy már október elején véget ért, és kisebb emelkedéssel, de ezen a szinten stabilizálódott az átlagár egészen január közepéig. Ekkor azonban megkezdődött az az áremelkedés, ami miatt gyanítható, hogy az előző tíz év áraihoz képest egész szezonban rekord áron kerül majd értékesítésre. Jelenleg a sárga burgonya nagybani ára az 1,20-1,50 PLN/kg (105-135 Ft/kg), a piros burgonyáé az 1,33-1,70 PLN/kg (120-150 Ft/kg), a fehér burgonyáé pedig az 1,67-2,13 PLN/kg (150-190 Ft/kg) közötti sávban alakul.
Az utóbbi pár hétben jelentősen nőtt a nagybani piacokra és a feldolgozókhoz érkező eladási ajánlatok száma. Emiatt talán elképzelhető az árakban némi visszaesés, de már látszik, hogy ezek az ajánlatok túlnyomórészt a kisebb, 45 mm átmérő alatti tételekre vonatkoznak, azaz, ha ez az árcsökkenés be is következik, a 45+ és 50+ méretű tételek árait várhatóan nem befolyásolják majd, főleg azért mert ezekből a készletek jóval alacsonyabbak a szokásosnál.
Az árak visszaesését előidézhetné még az olcsó import, és bizony az Ukrajnából származó áru az év elején még jelentős aggodalomra adott okot. Mostanra azonban ez az aggály jelentősen csökkent, mivel az ukránoknál a fagyokat követően számottevő mértékben visszaesett a kínálat, amit az árak emelkedése is jelez. Az év eleje óta, azaz alig négy hét alatt az ukrán nagybani átlagár 18 hrivnya/kg-ról 22 UAH/kg-ra (170-ről 205 Ft/kg-ra) nőtt, ami egyrészt 22%-os emelkedést jelent, másrészt egy évvel ezelőtt még csak 5 hrivnya/kg (47 Ft/kg) körül alakult az átlagár.
A nyugati országokból származó import nem fejthet ki jelentősebb árnyomást, mert ott is drága, ezért a Belgiumból vagy Hollandiából származó tételek a lengyel nagybani piacokon jellemzően az 1,80-2,40 zloty/kg (160-215 Ft/kg) közötti sávban cserélnek gazdát.
Forrás: Fruitveb
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.
A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.