Mezőgazdaság
Sikeresen mutatkoztak be a magyar borok Csehországban és Oroszországban
A Hungarian Business Wine Program keretében májusban Csehországban és Oroszországban mutatkoztak be az exportképes borászatok az Agármarketing Centrum (AMC) szervezésében. A borszakmai és üzletfejlesztési rendezvénysorozattal olyan borászatok mutatkoznak be, akik az adott célpiacra már exportálnak, vagy éppen piacra lépést megelőző fázisban tartanak – közölte az Agrármarketing Centrum.
A Hungarian Business Wine Program keretében májusban Csehországban és Oroszországban mutatkoztak be az exportképes borászatok az Agármarketing Centrum (AMC) szervezésében. A borszakmai és üzletfejlesztési rendezvénysorozattal olyan borászatok mutatkoznak be, akik az adott célpiacra már exportálnak, vagy éppen piacra lépést megelőző fázisban tartanak – közölte az Agrármarketing Centrum.
A program negyedik állomásaként az AMC a Cseh-Magyar Kereskedelmi Kamarával és Magyarország Prágai Nagykövetségével együttműködve, online mutatta be a magyar borokat Csehországban 2021. május 4-én. Az eseményt Kielmayer Kristian nemzetközi borakadémikus és Jakub Přibyl, cseh sommelier vezette angol és cseh nyelven. A meghívottak lehetőséget kaptak, hogy megismerkedjenek a magyar borvidékekkel és olyan borfajtákkal is, amelyek kiválóan jellemzik Magyarországot. A világjárvány okozta korlátozások miatt a találkozót a virtuális térben tartották, a pincészetek online mutatták be prémium boraikat. A résztvevők között borimportőrök, szakújságírók, sommelier-k, borágazati képviselők is helyet kaptak, akik személyre szabott kóstolócsomaggal a teljes borsort végig kóstolhatták. Az eseményen 5 magyar borvidék képviseltette magát. Megízlelhették a magyar borok közül a világhírű édes bort Tokajból és a legősibb bortermelő területünkről, Pannonhalmáról, valamint a híres Egri Bikavért, majd szekszárdi és villányi borokkal zárult a kóstoló. A szakmai bemutatót követően lehetőség volt kérdéseket feltenni közvetlenül a borászatok képviselőinek. Az eseményen való jelentős érdeklődés eredményeként újabb kóstoló előkészítése is megkezdődött a Csehországi Sommelier Szövetséggel együttműködésben, melyre több mint száz sommelier-t várnak.
Emellett hibrid formában is bemutatkoztak a borok májusban. Oroszországban május 20-án a pandémia okozta nehézségek ellenére már személyesen vettek részt a borimportőrök, szakújságírók, sommelier-k, míg a magyar borászok online mutatták be tevékenységüket és boraikat az orosz piacon. Az üzletfejlesztési találkozót Magyarország Moszkvai Nagykövetségével együttműködésben valósította meg az AMC. A rendezvényen Sergey Smolin, a magyar borok kiváló szakértője mutatta be a magyar borkultúrát, kiemelve a borrégiók történelmét, a bor- és szőlőfajták sajátosságait. A helyszínen a prezentáció és az irányított kóstoló után a résztvevők egy sétáló kóstoló keretében további tételekkel ismerkedhettek meg a száraz fehérboroktól kezdve a könnyed és testes vörösökön át a tokaji természetes édes borokig. A kóstoló emellett kiváló lehetőséget teremtett az üzleti kapcsolatok fejlesztésére is.
A Hungarian Wine Business Program üzletfejlesztési eseményein olyan borászatok és borok mutatkoznak be, amelyek az adott célpiacon már jelen vannak, illetve közvetlenül a célpiacra lépés előtti fázisnál tartanak. A rendezvény lehetőséget teremt a forgalmazóknak, az importőröknek és az újságíróknak, hogy megismerkedjenek az adott célpiacon kiemelkedőnek számító magyar borvidékkel is. A meghívott vendégek nem csak tudást, tapasztalatot is szerezhetnek, hiszen a szervezés során mindig kiemelt figyelmet kap, hogy a résztvevők meg is tudják ízlelni a nagyszerű magyar borokat.
Az AMC a magyar borászatok exporttevékenységét nem csak külpiaci eseményekkel támogatja, hanem a borászatok képzésére is nagy hangsúlyt fektet. Borexport Akadémia néven egy 5 héten át tartó online előadássorozatot indít 2021. május 27-től. A képzésre a regisztráció folyamatos, olyan borászok jelentkezését várják, akiknek a terveik között szerepel az exporttevékenység elkezdése, bővítése vagy továbbfejlesztése.
A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött, amire a https://borexport-akademia.hunwinebusiness.com/ oldalon van lehetőség.
Forrás: Agrármarketing Centrum
Mezőgazdaság
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.
Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.
Forrás: AM
A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.
A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben
A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését
Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.
A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.
A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.
A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.
A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.
A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.
A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.
További részletek itt.
Megnyirbált búza-előrejelzés
Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.
A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.
A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.
További részletek itt.
Forrás: FAO