Mezőgazdaság
Megállíthatatlanul nő az étolaj ára, mert Kína minden alapanyagot felvásárol
Míg több országban a kukorica, a cukor vagy a rizs ára nőtt jelentősen pár hónap alatt, Magyarországon az étolaj árának emelkedése volt a leglátványosabb: míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év elején 480-490 forint környékén mozgott a napraforgó-étolaj literenkénti ára, ez decemberre 571 forintra nőtt, idén áprilisban pedig már 651 forintot kellett átlagosan fizetni egy liter étolajért közölte a Qubit.
Míg több országban a kukorica, a cukor vagy a rizs ára nőtt jelentősen pár hónap alatt, Magyarországon az étolaj árának emelkedése volt a leglátványosabb: míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év elején 480-490 forint környékén mozgott a napraforgó-étolaj literenkénti ára, ez decemberre 571 forintra nőtt, idén áprilisban pedig már 651 forintot kellett átlagosan fizetni egy liter étolajért – közölte a Qubit.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) május elején jelentette, hogy már 11 hónapja emelkednek folyamatosan a nemzetközi élelmiszerárak. Az elmúlt egy évben 30,8 százalékkal nőtt a szervezet élelmiszerár-indexe, ezzel „a nemzetközi kereskedelem jelentős élelmiszer-alapanyagait nyomon követő mutató 2013 óta legmagasabb értékére kúszott és nominális értékben is csupán 12 százalékkal marad el a 2011 februárjában mért történelmi rekordértékétől.”
A napraforgóolaj ára még egy darabig tovább emelkedik
Mint oly sok mindenben, az élelmiszerárak növekedésében is megkerülhetetlen a tőzsde szerepe. A gabonatőzsdén kötött határidős szerződések abban különböznek más tőzsdei ügyletektől, hogy a jövőbeli adásvételre szóló szerződés előre kialkudott fix árát a szokásosnál több tényező befolyásolja. A legtöbb tőzsdén forgó áruval ellentétben a mezőgazdasági termékeket nem lehet folyamatosan előállítani, hiszen például a gabonák vagy a zöldségek nem teremnek egész évben, így a határidős ügyletek árának megállapításában nagy szerepet játszanak a spekulánsok, akik az időjárási viszonyokra, így a termelés várható mértékére fogadnak.
Raskó György agrárközgazdász szerint az étolajárak növekedésében is fontos szerepet játszik az ilyen típusú spekuláció, amely az elmúlt időszakban várhatóan kedvezőtlen viszonyokkal, és így relatív terméshiánnyal tervezett. „Szomorú hír a fogyasztóknak, hogy a termelők hajlamosak ilyen irracionálisan magas tőzsdei jegyzéseknél szerződést kötni, tehát hiába megy le a napraforgómag vagy az olaj tőzsdei jegyzése, a mostani árakon megkötött szerződések érvényben maradnak” – mondta Raskó a Qubitnek.
Ez azt is jelenti, hogy a magas felvásárlási ár beépül a végső termék árába, így Raskó szerint az őszig kötött szerződések miatt „az biztos, hogy a napraforgóolaj, a repceolaj és más növényi olajok árát a következő fél évben nem fogják csökkenteni, de az is biztos, hogy a napraforgóolaj esetében további áremelkedés lesz.”
Az alapvető termények világpiaci árának növekedése nemcsak a növényi olajok, hanem a legtöbb élelmiszer végső fogyasztói árát is befolyásolhatja. Februárban például már arra panaszkodtak az állattenyésztők, hogy több takarmány-alapanyagból effektív hiány alakult ki: „Sok országban elfogyott például a búza és a kukorica, Magyarországon a repce, emellett kifogyóban van a napraforgó, és félő, hogy hiány lesz búzából is.” Az elmúlt két évben olyan drágulást látott a termények piaca, hogy az a húsipari szereplők szerint kezelhetetlenné vált, és mivel „a takarmány ára az élőállat önköltségének átlagosan a kétharmadát teszi ki,” a takarmányárak növekedését előbb-utóbb bele kell építeni a késztermékek árába – a koronavírus-járvány által megtépázott húspiacon azonban ez az áremelés nehezen kivitelezhető.
A kínai sertésállomány növelése és az amerikai zöld fordulat áll a jelenség mögött
Az időjárás mellett három fő tényezője van a növényi olajok áremelkedésének:
- a koronavírus-járványhoz kötődő korlátozások lazításából fakadóan növekszik a kiskereskedelmi és fogyasztói kereslet (a boltok újra betáraznak étolajból, így a végső fogyasztás is nő);
- a Joe Biden elnök által meghirdetett amerikai zöld fordulat hatására egyre többen állnak át kőolaj-finomításról a biodízelként is használható szója-, pálma-, napraforgó- vagy repceolaj gyártására, felszívva a készleteket;
- Kína két és fél év után túllendülni látszik az afrikai sertéspestis okozta járványon, és az állatállomány növelése érdekében óriási mennyiségben vásárolja fel a világpiacon fellelhető, takarmánynak való szójabab- és kukoricatermést, sőt már azok alternatíváit is.
Kínában 2018 második felében ütötte fel a fejét az afrikai sertéspestis, amelynek következtében két éven belül az ország sertésállományának jelentős része (különböző források szerint a 20–50 százaléka) odaveszett, így a húsipari termelés csökkenésével a disznóhús ára több mint a duplájára nőtt. A hirtelen változás persze hatással volt egy sor világpiaci trendre: a takarmánynövények importja csökkent, a húsimport nőtt, és ez ideiglenesen átrajzolta a globális kereskedelmet, a lokális árakat is befolyásolva.
„Ha lakosságarányosan nézzük, Kínának nagyon kevés a szántóterülete, összesen körülbelül 120 millió hektár, így a saját területeken érdemes inkább intenzív kultúrákat, például zöldségeket termeszteni. A tápokhoz szükséges alapanyagokat elég importálni, mert azokat jóval olcsóbban elő lehet állítani olyan országokban, mint Argentína, Brazília, az USA vagy akár Ukrajna. Ez régóta így megy, de a sertéshústermelés most tapasztalt felfutása indokolta, hogy jelentős mennyiségeket vásároljanak a világpiacon” – mondta Raskó György.
A kínai agrárminisztérium ráadásul áprilisban jelentette be a sertés- és baromfitápok reformját, amely a kukorica, a szójabab és a szójadara dominanciájának visszaszorítására irányul a takarmányozásban. Mivel a hivatalos adatok szerint nemrég sikerült újra 400 millió fölé emelni a kínai sertésállományt (amely a járvány előtt 500 milliósra rúgott), az ellátásához alternatívákra van szükség: az évi 175 millió tonnás mennyiségben felhasznált kukorica helyett búzát, árpát, rizst vagy korpát, míg az évente 100 millió tonnás mértékben importált szójabab helyettesítésére többek között repce-, napraforgó vagy lenmagdarát ajánlanak. Ezek importja tovább növelheti az elosztás egyenlőtlenségét, felhajtva a belőlük készült termékek árát.
A pálmaolaj ára is kilőtt, ami a csokitól a szappanig egy sor terméket érint
Az növényi olajok árának növekedése mögött más világpiaci tényezők is húzódnak. A pálmaolaj termelése például jelentősen visszaszorult az utóbbi hónapokban: miközben az Európai Unió tagországai egymás után vezetik ki a pálmaolaj felhasználását a bioüzemanyagokból, Srí Lankán áprilisban bejelentették az ország olajpálma-ültetvényeinek teljes felszámolását, az Indonézia utáni második legnagyobb pálmaolaj-birodalomban, Malajziában pedig a koronavírus-járvány miatti korlátozások hátráltatják a termelést, ugyanis a betakarítást elsősorban külföldi munkások végzik.
A pálmaolaj ráadásul számos iparágban kedvelt alapanyag (környezetpusztító hatása révén épp ezért indult ellene hadjárat az elmúlt években), így drágulása rengeteg más termék árára kihat az édességektől a pékárukon át a kozmetikai termékekig. Az egyik legnagyobb pálmaolaj-felvásárló cég, az Unilever évente körülbelül egymillió tonnát használ fel a pálmaolajból és származékaiból, és a növekvő költségeket más termékek árképzésébe is beépítheti.
A pálmaolaj ára 120 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben, és nincs igazán kedvező alternatíva azok számára, akik emiatt váltanának más olajra: a globális fogyasztási lista második helyén álló szójaolaj ára 150 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban, a napraforgóolaj ára pedig megduplázódott a legnagyobb termelő, Ukrajna adatai szerint. „A rekordokat döntő áremelkedés minden bizonnyal kihat majd a fogyasztói szokásokra. A fogyasztás várhatóan csökkenni fog, és ha az árak tartósan emelkednek, az olyan váltást eredményezhet az élelmiszerpiacon, ami alapvetően megváltoztathatja az étkezési szokásokat” – mondta a Bloombergnek Gnanasekar Thiagarajan, a különböző olajtermékeket gyártó szingapúri Kaleesuwari Intercontinental stratégiai vezetője.
Bár a szakértők szerint ezt a változást is a szegényebb országok és háztartások szenvedik meg a legjobban, Raskó György szerint a világpiaci áremelkedések nem mindenhol csapódnak le azonos szinten a fogyasztói árakban, így Magyarországon sem várható, hogy irreálisan magasra lőnek ki az élelmiszerárak. „A magyarországi vásárlónak lassan kezd gondot okozni az élelmiszerárak szakadatlan emelkedése, aminek az infláció alakulásában nagyon komoly hatása van. A nagycsaládosokra és a nyugdíjasokra ez kiemelten igaz, és ha a vásárlóerő ennyire korlátozott jelentős társadalmi csoportokban, az az élelmiszer-vásárlást is mérsékli, amennyiben az árak parttalan mértékben kezdenek növekedni. Biztos, hogy lesz emelkedés, de az is biztos, hogy közel sem olyan mértékben, mint amit a termelői érdekvédelmi szervezetek maguknak jónak gondolnak” – mondta az agrárközgazdász.
Forrás: Qubit
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.