Keressen minket

Mezőgazdaság

Megállíthatatlanul nő az étolaj ára, mert Kína minden alapanyagot felvásárol

Print Friendly, PDF & Email

Míg több országban a kukorica, a cukor vagy a rizs ára nőtt jelentősen pár hónap alatt, Magyarországon az étolaj árának emelkedése volt a leglátványosabb: míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év elején 480-490 forint környékén mozgott a napraforgó-étolaj literenkénti ára, ez decemberre 571 forintra nőtt, idén áprilisban pedig már 651 forintot kellett átlagosan fizetni egy liter étolajért közölte a Qubit.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Míg több országban a kukorica, a cukor vagy a rizs ára nőtt jelentősen pár hónap alatt, Magyarországon az étolaj árának emelkedése volt a leglátványosabb: míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év elején 480-490 forint környékén mozgott a napraforgó-étolaj literenkénti ára, ez decemberre 571 forintra nőtt, idén áprilisban pedig már 651 forintot kellett átlagosan fizetni egy liter étolajért – közölte a Qubit.

A napraforgó-étolaj jelentősen növekedett hazánkban is, további áremelkedés várható a szakemeberek szerint (Kép: PIxabay)

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) május elején jelentette, hogy már 11 hónapja emelkednek folyamatosan a nemzetközi élelmiszerárak. Az elmúlt egy évben 30,8 százalékkal nőtt a szervezet élelmiszerár-indexe, ezzel „a nemzetközi kereskedelem jelentős élelmiszer-alapanyagait nyomon követő mutató 2013 óta legmagasabb értékére kúszott és nominális értékben is csupán 12 százalékkal marad el a 2011 februárjában mért történelmi rekordértékétől.”

A napraforgóolaj ára még egy darabig tovább emelkedik

Mint oly sok mindenben, az élelmiszerárak növekedésében is megkerülhetetlen a tőzsde szerepe. A gabonatőzsdén kötött határidős szerződések abban különböznek más tőzsdei ügyletektől, hogy a jövőbeli adásvételre szóló szerződés előre kialkudott fix árát a szokásosnál több tényező befolyásolja. A legtöbb tőzsdén forgó áruval ellentétben a mezőgazdasági termékeket nem lehet folyamatosan előállítani, hiszen például a gabonák vagy a zöldségek nem teremnek egész évben, így a határidős ügyletek árának megállapításában nagy szerepet játszanak a spekulánsok, akik az időjárási viszonyokra, így a termelés várható mértékére fogadnak.

Ukrán katonák egy Donyeckhez közeli napraforgótábla közepén, 2014-ben (Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó-termesztő és napraforgóolaj-gyártó országa) Fotó: DOMINIQUE FAGET/AFP – Qubit

Raskó György agrárközgazdász szerint az étolajárak növekedésében is fontos szerepet játszik az ilyen típusú spekuláció, amely az elmúlt időszakban várhatóan kedvezőtlen viszonyokkal, és így relatív terméshiánnyal tervezett. „Szomorú hír a fogyasztóknak, hogy a termelők hajlamosak ilyen irracionálisan magas tőzsdei jegyzéseknél szerződést kötni, tehát hiába megy le a napraforgómag vagy az olaj tőzsdei jegyzése, a mostani árakon megkötött szerződések érvényben maradnak” – mondta Raskó a Qubitnek.

Ez azt is jelenti, hogy a magas felvásárlási ár beépül a végső termék árába, így Raskó szerint az őszig kötött szerződések miatt „az biztos, hogy a napraforgóolaj, a repceolaj és más növényi olajok árát a következő fél évben nem fogják csökkenteni, de az is biztos, hogy a napraforgóolaj esetében további áremelkedés lesz.”

Ábra: KSH

Az alapvető termények világpiaci árának növekedése nemcsak a növényi olajok, hanem a legtöbb élelmiszer végső fogyasztói árát is befolyásolhatja. Februárban például már arra panaszkodtak az állattenyésztők, hogy több takarmány-alapanyagból effektív hiány alakult ki: „Sok országban elfogyott például a búza és a kukorica, Magyarországon a repce, emellett kifogyóban van a napraforgó, és félő, hogy hiány lesz búzából is.” Az elmúlt két évben olyan drágulást látott a termények piaca, hogy az a húsipari szereplők szerint kezelhetetlenné vált, és mivel „a takarmány ára az élőállat önköltségének átlagosan a kétharmadát teszi ki,” a takarmányárak növekedését előbb-utóbb bele kell építeni a késztermékek árába – a koronavírus-járvány által megtépázott húspiacon azonban ez az áremelés nehezen kivitelezhető.

A kínai sertésállomány növelése és az amerikai zöld fordulat áll a jelenség mögött

Az időjárás mellett három fő tényezője van a növényi olajok áremelkedésének:

  • a koronavírus-járványhoz kötődő korlátozások lazításából fakadóan növekszik a kiskereskedelmi és fogyasztói kereslet (a boltok újra betáraznak étolajból, így a végső fogyasztás is nő);
  • a Joe Biden elnök által meghirdetett amerikai zöld fordulat hatására egyre többen állnak át kőolaj-finomításról a biodízelként is használható szója-, pálma-, napraforgó- vagy repceolaj gyártására, felszívva a készleteket;
  • Kína két és fél év után túllendülni látszik az afrikai sertéspestis okozta járványon, és az állatállomány növelése érdekében óriási mennyiségben vásárolja fel a világpiacon fellelhető, takarmánynak való szójabab- és kukoricatermést, sőt már azok alternatíváit is.

Kínában 2018 második felében ütötte fel a fejét az afrikai sertéspestis, amelynek következtében két éven belül az ország sertésállományának jelentős része (különböző források szerint a 20–50 százaléka) odaveszett, így a húsipari termelés csökkenésével a disznóhús ára több mint a duplájára nőtt. A hirtelen változás persze hatással volt egy sor világpiaci trendre: a takarmánynövények importja csökkent, a húsimport nőtt, és ez ideiglenesen átrajzolta a globális kereskedelmet, a lokális árakat is befolyásolva.

„Ha lakosságarányosan nézzük, Kínának nagyon kevés a szántóterülete, összesen körülbelül 120 millió hektár, így a saját területeken érdemes inkább intenzív kultúrákat, például zöldségeket termeszteni. A tápokhoz szükséges alapanyagokat elég importálni, mert azokat jóval olcsóbban elő lehet állítani olyan országokban, mint Argentína, Brazília, az USA vagy akár Ukrajna. Ez régóta így megy, de a sertéshústermelés most tapasztalt felfutása indokolta, hogy jelentős mennyiségeket vásároljanak a világpiacon” – mondta Raskó György.

A kínai agrárminisztérium ráadásul áprilisban jelentette be a sertés- és baromfitápok reformját, amely a kukorica, a szójabab és a szójadara dominanciájának visszaszorítására irányul a takarmányozásban. Mivel a hivatalos adatok szerint nemrég sikerült újra 400 millió fölé emelni a kínai sertésállományt (amely a járvány előtt 500 milliósra rúgott), az ellátásához alternatívákra van szükség: az évi 175 millió tonnás mennyiségben felhasznált kukorica helyett búzát, árpát, rizst vagy korpát, míg az évente 100 millió tonnás mértékben importált szójabab helyettesítésére többek között repce-, napraforgó vagy lenmagdarát ajánlanak. Ezek importja tovább növelheti az elosztás egyenlőtlenségét, felhajtva a belőlük készült termékek árát.

A pálmaolaj ára is kilőtt, ami a csokitól a szappanig egy sor terméket érint

Az növényi olajok árának növekedése mögött más világpiaci tényezők is húzódnak. A pálmaolaj termelése például jelentősen visszaszorult az utóbbi hónapokban: miközben az Európai Unió tagországai egymás után vezetik ki a pálmaolaj felhasználását a bioüzemanyagokból, Srí Lankán áprilisban bejelentették az ország olajpálma-ültetvényeinek teljes felszámolását, az Indonézia utáni második legnagyobb pálmaolaj-birodalomban, Malajziában pedig a koronavírus-járvány miatti korlátozások hátráltatják a termelést, ugyanis a betakarítást elsősorban külföldi munkások végzik.

A pálmaolaj tonnánkénti árának változása az elmúlt 5 évben, malajziai ringgitben (1 ringgit = 69 forint) Forrás: Trading Economics

A pálmaolaj ráadásul számos iparágban kedvelt alapanyag (környezetpusztító hatása révén épp ezért indult ellene hadjárat az elmúlt években), így drágulása rengeteg más termék árára kihat az édességektől a pékárukon át a kozmetikai termékekig. Az egyik legnagyobb pálmaolaj-felvásárló cég, az Unilever évente körülbelül egymillió tonnát használ fel a pálmaolajból és származékaiból, és a növekvő költségeket más termékek árképzésébe is beépítheti.

Egy vásárló megrohamozta Hangcsou egyik szupermarketjének készleteit, amikor 2010-ben az étolaj jelentős drágulását jelezték előreFotó: LI ZHENGYU HZ/Imaginechina via AFP

A pálmaolaj ára 120 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben, és nincs igazán kedvező alternatíva azok számára, akik emiatt váltanának más olajra: a globális fogyasztási lista második helyén álló szójaolaj ára 150 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban, a napraforgóolaj ára pedig megduplázódott a legnagyobb termelő, Ukrajna adatai szerint. „A rekordokat döntő áremelkedés minden bizonnyal kihat majd a fogyasztói szokásokra. A fogyasztás várhatóan csökkenni fog, és ha az árak tartósan emelkednek, az olyan váltást eredményezhet az élelmiszerpiacon, ami alapvetően megváltoztathatja az étkezési szokásokat” – mondta a Bloombergnek Gnanasekar Thiagarajan, a különböző olajtermékeket gyártó szingapúri Kaleesuwari Intercontinental stratégiai vezetője.

Bár a szakértők szerint ezt a változást is a szegényebb országok és háztartások szenvedik meg a legjobban, Raskó György szerint a világpiaci áremelkedések nem mindenhol csapódnak le azonos szinten a fogyasztói árakban, így Magyarországon sem várható, hogy irreálisan magasra lőnek ki az élelmiszerárak. „A magyarországi vásárlónak lassan kezd gondot okozni az élelmiszerárak szakadatlan emelkedése, aminek az infláció alakulásában nagyon komoly hatása van. A nagycsaládosokra és a nyugdíjasokra ez kiemelten igaz, és ha a vásárlóerő ennyire korlátozott jelentős társadalmi csoportokban, az az élelmiszer-vásárlást is mérsékli, amennyiben az árak parttalan mértékben kezdenek növekedni. Biztos, hogy lesz emelkedés, de az is biztos, hogy közel sem olyan mértékben, mint amit a termelői érdekvédelmi szervezetek maguknak jónak gondolnak” – mondta az agrárközgazdász.

Forrás: Qubit

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom