Vadászat
Jobban meg kellene ismerni az állatokat
INTERJÚ | A vad- és a vadon élő állatokról, illetve a velük, mellettük, sokak szerint fölöttük élő ember kapcsolatáról Csányi Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, vadbiológussal beszélgetünk.
– Mostanában, hogy a mi fajtánk, vagyis hát az emberiség néhány hónapra kissé összébb húzta magát és ezzel ökológiai lábnyomát, a természet, mondhatni, kivirult. Előkerültek és dalra fakadtak az eddig bujkáló és a közlekedés okozta zajszennyezés miatt „hallhatatlan” madarak, Barcelonában vaddisznók flangáltak, San Franciscóban prérifarkas pózolt, Thaiföldön majmok bandáztak.
S hasonlóan nálunk: a fővárosban őzet gázoltak a Kálvária téren, vadkacsák vették birtokba a rendőrpalotát, hód úszott a Duna belvárosi szakaszán… A vadvilág visszavág?
– A vadon élő állatok természetes válasza, hogy ha az ember viselkedése megváltozik, akkor a vad alkalmazkodik ehhez. Az állatok „kalkulálnak” azzal, ha egy adott környezet változik, akkor mire számíthatnak.
Alapvetően minden vadfaj kerüli az embereket, de ha érezhetően csökken a lehetséges találkozások száma, akkor még az őzek, szarvasok, sünök is felbátorodnak, nemhogy az olyan kifejezetten opportunista fajok, mint a vaddisznó, a róka vagy a szarka. Így hát a karantén idején, amikor az emberek aktivitása csökkent, az állatok jóval láthatóbbá váltak.
– Mit csinál egy vadbiológus Magyarországon? Olyan gazdagok vagyunk vadakban, hogy külön tudományág foglalkozik velük?
– Ha a kérdésére egyetlen szóval akarok reagálni, akkor a válaszom: igen. Magyarország a vadon élő állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. A világon létező 5000–5500 emlősfajból nyolcvannyolc, a tízezer madárfajból négyszáz (de rendszeresen is több mint háromszáz), a 7900 hüllőfajból tizenöt, a 4800 kétéltűfajból tizennyolc; továbbá kilencven halfaj, ízeltlábúak és egyéb gerinctelenek találhatók nálunk.
– Ugye, jól értem: van vadon élő és van „igazi” vadállat?
– Jogszabály szerint harminckét vadászható faj van Magyarországon, ezeket hívjuk vadállatoknak. A többi vadon élő, de ezeknek jó része természetvédelmi oltalom alatt áll, s a jogszabály szerint nem is vad.
– Olvastam egy összeállítást a tíz legveszélyesebb, itt élő vadállatról. Kicsik és nagyok egyaránt szerepelnek a listán. Patkány, róka, hiúz, vipera, és aztán az újonnan érkezett farkas és a barnamedve, amelyről ugyebár tudjuk, hogy nem játék… A lista összeállítója szerint mind közül a legveszélyesebb a vaddisznó.
– Minden ilyesfajta lista szubjektív, erősen függ összeállítója ismereteitől, akár gyermekkori élményeitől. Mostanában például felerősödni látszik a félelem a toportyán, a népnyelv nádi farkasa miatt, ami valójában aranysakál, és nagyon is tart az embertől. Ahogy ma mondanák: rossz a marketingje, amit elsősorban a Toldit megéneklő Arany Jánosnak köszönhet…
A lényeg az, hogy egy új korszakban, az antropocén korban élünk, amikor az emberi tevékenység határozza meg a bolygó arculatát. (Az elnevezés egy javasolt új földtörténeti kort jelöl, melynek kezdetét az emberi tevékenységnek a Föld élővilágára gyakorolt jelentős és globális hatása határozná meg. Hivatalosan nincs beillesztve a földtörténeti időskálába, de mára elismert, bevett szakkifejezés lett.)
Kétségtelen, hogy az ember immár képes megváltoztatni magát az evolúciót is, de nem ezen kell változtatni, hanem azért kell dolgozni, hogy megőrizzük az állat- és növényfajokat.
– Az ember megjelenése a bolygón, gyanítom, sokkal nagyobb, esetenként tragikus hatással volt és van a környezetére, mint bármilyen más eddigi élőlényé.
– Ez kétségtelenül igaz, de az is igaz, hogy az élővilág története a változások, a felemelkedések és az eltűnések története. A dinoszauruszok jöttek, majd mentek, az évmilliók során mindig mások és mások uralták a bolygót. Továbbá jó, ha tudjuk: a földi élet kezdete óta a fajok 99,9 százaléka kipusztult.
– Erős a gyanúm, most az emberiség lett a túlszaporodott faj…
– Hétmilliárdnál többen vagyunk a Földön, de erre nem lehet állományritkítással reagálni. Nem mondhatjuk egymilliárd embernek, hogy haljanak éhen, cserébe megőrizzük az őserdőket.
– Nincs kiút?
– A természet és a benne élő lények közötti békés, boldog világ soha nem létezett. Ha erre vágyunk, akkor a válaszom: nincs kiút. Ez a hétmilliárd ember szeretne életben maradni, jól élni és sikeresen szaporodni; erre a három dologra van programozva minden élőlény.
– Hogy a világ felismerte, milyen pusztításra képes ez az emberarcú kétlábú, arra némi reményt adnak a hetvenes évek óta elfogadott nemzetközi egyezmények, amelyek mindegyikéhez Magyarország is csatlakozott. Ezek célja a vadon élő állat- és növényfajok, valamint élőhelyeik védelme. Hogy állunk a vadak védelmével?
– A közhiedelemmel ellentétben a nagyvadak Európában és nálunk is elszaporodtak. Öt nagyvad él Magyarországon: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó. Főleg ez utóbbiból van nagyon sok, ami többé-kevésbé Európa egészére jellemző. Európában évente 3–3,5 millió őzet, 1–1,2 millió gímszarvast és több mint hárommillió vaddisznót lőnek ki, ennek ellenére mindegyik állomány növekszik.
A medve, a farkas és a hiúz is mind több helyen jelenik meg. Csökken viszont az apróvad, a mezei nyúl, a fogoly, a fácán vagy a mezei pacsirta populációja, ennek oka az intenzív mezőgazdálkodás, az életterük szűkülése.
– A nagyvadak gyarapodásával nincs is addig baj, amíg a bengáli tigris nem kezd indiai gyerekeket vacsorázni… Egy buta kérdés: nem lehetne a vadállatokat háziállattá nevelni?
– Nem is olyan buta kérdés, régóta foglalkoztatja a tudományt. Persze nem a cirkuszi mutatványokra betanított oroszlánokról vagy a bicikliző medvékről van szó, hanem például arról, az ötvenes években elkezdődő kísérletről, amely a rókákból kívánt háziállatot „teremteni”.
Ljudmila Trut orosz genetikus, etológus és evolúcióbiológus Dmitrij Beljajev genetikus vezetésével 1958-ban kezdett hozzá Szibéria legtávolabbi vidékén, egy rókafarmon a kísérletbe. Céljuk a kutya háziasításának rókán való modellezése, hogy megértsük azokat a genetikai, élettani, viselkedési változásokat, amelyek a kutya domesztikációja során lezajlottak.
Szelídségre, barátkozásra, kíváncsiságra válogattak, majd a következő generációkban is ezek szerint szelektálták a rókákat. És néhány évtized után sikerrel jártak: létrehozták a háziasított, kutyaként élő és viselkedő rókát. „Remélem, hogy új, kedvtelésből tartott állatfajként nyilvántartásba veszik majd őket, és akkor a róka örökké élhet” – mondta.
– A Covid-vírus tapasztalata: az állatok is tanulnak.
– Ez így van, a tanulás túlélésük és sikerességük feltétele. Tanulnak, majd következtetéseket vonnak le a tapasztalataikból, ami alapján meg tudják változtatni a viselkedésüket. Tévedés azt hinni, hogy minden állatban ugyanaz a szoftver fut. Egyéni tapasztalataik alapján a szoftver fejlődik. Az a vaddisznó, amelyik beköltözik a városba, alkalmazkodik a környezetéhez, kiismeri azt, rögzíti, hogy az emberek félnek tőle. Másként viselkedik, mint az erdőben élő társa.
– És az ember is tanul tőlük?
– Igyekeznünk kellene jobban megismerni az állatokat. El kellene választani egymástól a meséket és a valóságot. Az emberek többségükben tájékozatlanok és nagyon könnyen elhisznek olyan legendákat, amelyeknek vagy nincs, vagy nagyon kevés az alapja. Élőt és élettelent is szeretünk antropomorfizálni, vagyis emberi tulajdonságokkal felruházni.
Ezért van aztán, hogy az állatvilágról való gondolkodásunkat leginkább Micimackó, a kis Vuk vagy az Oroszlánkirály című rajzfilmek határozzák meg, s egy andalító kép a természetről, ahol nyugalom van és tücskök ciripelnek. Nos, a valóságban a vadvilág másként működik. Úgy kell elképzelni, hogy mondjuk, reggel az ember felkel, megborotválkozik, majd kilép az utcára, és attól kezdve mindenki minden pillanatban meg akarja ölni. De legalábbis szeretné…
szabadfold.hu
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31