Vadászat
Nem lesz vita a vadkárok miatt
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE | Megyénk vadgazdálkodói közel 100 millió forintot fizettek ki a 2019–2020-as idényben a vadállomány károkozása miatt.
A vadállomány országos szinten milliárdos nagyságrendű károkat okoz évente a mező- és erdőgazdasággal foglalkozó vállalkozásoknak – következtethető ki abból, hogy csak megyénk vadgazdálkodói közel 100 millió forintot fizettek ki erre a 2019–2020-as vadászati idényben. A kárrendezés nem minden esetben zökkenőmentes. Sokszor évekig is elhúzódhatnak a vitarendezési eljárások, ami egyik fél számára sem megnyugtató. A peres ügyek számát remélhetőleg csökkenti a jövőben az Agrárminisztérium irányításával idén januárra elkészült, szakmai konszenzuson alapuló vadkárfelvételi és -értékelési útmutató, amely egységes eljárásrend alkalmazását teszi lehetővé.
A fele jelent
Az erdei vadkárok mennyisége és kárértéke elenyésző mértékű, a megye 122 vadgazdálkodási egysége közül évente 10–15 terület szerepeltet a vadgazdálkodási jelentésében ezzel kapcsolatos kiadást, ezzel szemben mezőgazdasági vadkár utáni kifizetésekről a vadgazdálkodási egységek 40–50%-a tesz jelentést évente. A károkozás elsősorban azokon, a mezőgazdasági területekkel rendelkező vadászterületeken jelent problémát, ahol jelentős létszámú a vaddisznó- és gímszarvasállomány. Ezekben a térségekben a vadásztársaságok által kifizetendő mezőgazdasági vadkár mértéke az éves kiadások 20–30%-át teszik ki, de vannak olyan térségek Borsod-Abaúj-Zemplénben, ahol ez az éves kiadás 40–60%-át is elérheti – ismertette Vadász István, a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal agrárügyi főosztályának vezetője.
Elhúzódó kifizetések
Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban fellelhető adatok jelentős különbségeket mutatnak a megyében a vadkár miatti kifizetések alakulásában. A 2019–2020-as vadászati szezonban például 95,5 millió forint mezőgazdasági kár mellett 3,7 millió forint erdei kár szerepelt, az azt megelőző évben viszont ugyanezek a tételek 64 681, illetve 5,4 millió forint körül alakultak.
A számottevő eltérés oka, hogy a statisztikákban szereplő adatok az érvényesített és kifizetett vadkárösszegeket tartalmazzák, így a ténylegesen keletkezett vadkárok alakulásáról csak nagyon közvetetten szolgáltatnak információt – magyarázta a szakember. Tapasztalataik szerint csökken a földhasználó által nem észlelt, vagy korábban egyéb okból nem érvényesített vadkár értéke, amit egyébként befolyásol a károsított termény mindenkori felvásárlási árának alakulása is. A különbségre indok lehet továbbá, hogy a peres útra vitt, nagyobb összegű vadkárigény teljesítésére nem a keletkezés évében kerül sor: a 2017-ben indított vadkárügyekben például 2018-ban vagy 2019-ben születtek ítéletek.
A kérdésre, hogy a megyében mennyire volt jellemző az elmúlt években, hogy perre mentek a mezőgazdák és a vadgazdálkodók, Vadász István elmondta: legtöbbjük jól együtt tud működni, és a károkozás esetén annak mértékében és összegében szakértői közreműködés nélkül is meg tudnak állapodni. Vitás ügyek természetesen előfordulnak, de bíróságra vinni csak a komolyabb összegű vadkárigényeket szokták. A lezajlott vagy még folyamatban lévő pereknek azonban csak kis részéről szerez tudomást a hatóság.
A vadállomány által okozott veszteség megállapításának elsődleges, a jogalkotó által is támogatott módja, hogy a vadkárt a felek egymás között, egyezség útján rendezzék – akár szakértő bevonása nélkül. Egyezség hiányában kell az ügyet bíróság elé vinni, ez esetben pedig igazságügyi vadkárszakértő közreműködésével állapítják meg a fizetendő kár összegét – ismertette az eljárási rendet.
A szakértő hozzáértésén múlt, hogy milyen módszerrel, eljárással állapította meg a károsított terület nagyságát, a termésátlagot, illetve jelölte meg ezek alapján a kár nagyságát. A nem egységes eljárás és módszer azonban sokszor vitát váltott ki az érintettek részéről.
A nézetkülönbségek gyors és hatékony rendezését segítheti a jövőben az idén januárban megjelent Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató, amely egységesíti a kárfelmérés módszertanát.
Nem csak télen
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény felsorolja, hogy a vadkár megelőzése érdekében milyen kötelességei vannak a vadásztársaságoknak. Ebben szerepel többek között az úgynevezett elterelő etetés fogalma, ami lényege szerint kármegelőzési célú feladat. A helyhez kötött kiegészítő takarmányozás ugyanis csökkenti a vad mozgáskörzetét.
Vadkárelhárítási szempontból a téli etetésnek csak másodlagos jelentősége van, viszont az apróvadállomány – mezei nyúl, fácán, fogoly – fenntartása érdekében elengedhetetlen. A cél ugyanis az, hogy a vadállományt átsegítse a táplálékszegény időszakon, fenntartva az állatoknak a betegségek megelőzéséhez szükséges kondícióját.
Az elmúlt évek enyhébb, hómentes telei a nagyvadállományt nem viselték meg, így kiegészítő takarmányozásuk jelenleg nem létfontosságú. Vadász Istvántól megtudtuk: a téli vadetetéshez támogatás nem jár, annak költségeit szükség esetén a vadgazdálkodóknak saját erőből kell megoldaniuk.
boon.hu
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31