Keressen minket

Vadászat

Erdélyből költözött az Alföld peremére, Hubert, a vadászmanó

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

KÖNYVAJÁNLÓ | A vásárhelyi kötődéssel is rendelkező Szilágyi Bay Péter tollából igazi mai mese született természetről, vadászatról, értékekről.

P24: – Milyen kötődésed van a természethez, a vadászathoz?

Szilágyi Bay Péter: – Szüleim 1978-ban úgy döntöttek, hogy Szegeden telepednek le. 1981-ben Szegeden születtem és az általános iskolás éveimet Szeged belvárosában, a Boldogasszony sugárúton, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1.sz. Gyakorló Általános Iskolájában, ének-zene tagozatán töltöttem. Hétvégente azonban mindig haza utaztunk Biharugrára és Zsadányba. Édesapám nagy vadász ma is. Tőle a vadászati etikettet tanultam el, míg az ének-zene tagozat után az erdészetiben, a középiskolai tanulmányaim alatt, Szente László vadgazdálkodást és a gyakorlati oktatást irányító tanárom teljesen eldöntötte a pályámat. Karaktere, hogy nem magunkért, hanem miatta tanultunk, generációkat sarkallt arra, hogy szabadidőnkben, de még az iskolában, a szünetekben is,képezzük magunkat. Páratlan tanári adottsággal bírt. Középiskolai tanulmányaim alatt írtam aztán az első novellámat, amellyel második helyen végeztem a Természet és Én című irodalmi pályázaton, majd több irodalmi verseny után írhattam a Márok Tamás által szerkesztett megyei vadászújságba, a Vadászrészbe is. Ezzel párhuzamosan, miután felvettek az egyetemre, a Szegedi Tudományegyetem lapjába, az Egyetemünkbe is tudósíthattam. Aztán a nagy áttörés már növényorvos hallgatóként érkezett el, amikor a Pannon Egyetem, (ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa) diákjaként 2004-ben lehetőséget kaptam az első tudósításra a Nimród Vadászújságba. Érdekes és most az interjú alatt jutott eszembe, hogy a székely származású, Küküllő menti dr. Gotthárd Béla könyvbemutatóját tartották az egyik hódmezővásárhelyi vadásztársaság székházában, a Zrínyi utcán. Mindennapjaimat ma is ez a lap határozza meg, amellyel párhuzamosan szüleim, nagyszüleim földjén gazdálkodok is. A lapnál jelenleg az országos tudósítói hálózat koordinációs feladatait láthatom el.

Mi inspirált a könyv megírására?

Nem titok, hogy egy kedves professzorom, Jolánkai Márton, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Főosztályát vezette, ihlette meg a manó alakját, aki mindig akkor tűnt fel az életemben, amikor a legnehezebb időszakokat éltem meg. Az állatvilágot, a madárvilágot a nagyszüleim, édesanyám szülőháza körüli természet adta Biharugrán. Felejthetetlen élményt jelentettek a zsadányi nagy körvadászatok édesapámmal, ahol a faluból mindenki vadászhatott, aki akart és nem ritkán ötven-hatvan fős hajtások indultak. Szegedi gyerekként magamba szívtam a református Tiszántúl minden ízét, történelmét és történeteit. Körösnagyharsányi szabadhajdú nagyanyám mesevilága, a nádasok, a rét, a kiszámíthatatlan, szeszélyes Sebes-Körös körül élnek ma is Hubert barátai Tikk, a harkály, Vincs, a széncinege, no meg Skú, a veszélyes aranysakál.

Számomra nagyon fontos, hogy az ember lehetőleg úgy éljen, hogy tetteiért bármikor vállalhassa a felelősséget. Ahogy szabadhajdú nagyanyám tanított: próbálj meg úgy viselkedni, hogy ne kelljen bocsánatot kérni! Hubert életében, annak ellenére, hogy vadászik, nem a lövés a lényeg.

A könyvvel, kalandos történeteken keresztül megérthetik a gyerekek, mit is csinál egy vadász? Hogy mennyi ügyes-bajos dolga akad a házkörül és bepillantást nyerhetnek a kicsik, hogy milyen veszélyekkel kell szembenéznie például Tikknek, a harkálynak, vagy Lajcsinak, akinek a kisnyulait éjjelről, éjjelre megtámadja a görény. Vadásznak lenni nem csak kiváltság, hanem elsősorban kötelezettség; sokat is kell azért tenni, hogy valaki azzá válhasson. Megéltem ezt apám mellett, megéltem az erdészetiben. Ünnepnapokká szélesedett a világ, amikor apámmal tarthattam, vagy éppen Szente tanár úr magával vitt bennünket. Megtiszteltetésnek vettük, ha a hajtások végén vigyázhattunk az üres fegyverekre, vihettük a lőtt fácánt, a nyulat.

Mit lehet elárulni a kiadványról és a történetről?

Hubert, egy igazi vadászmanó, aki az erdélyi Pádis hegységből érkezik az Alföld peremére, a költő szavai szerint: „ahol a táj a végtelenbe tárul”. Letelepszik egy kis faluban, vadászik, éli a mindennapi életét, együtt a környezetében levő emberekkel és állatokkal. Véleményt formál erről a világról, markánsan elkülönül a jó és a rossz, mind ember, mind állat esetében. A könyv tizenkét fejezeten keresztül, időrendben, egymás után különféle kalandokba varázsolja el az olvasót. A történet csak a manó alakjában rugaszkodik el a valóságtól. Elsősorban tizenkét éves kortól érdemes kézbe venni, de van olyan kicsi ötéves olvasónk, akinek a szülei esténként olvasnak belőle, mert nem akar, csak Huberttel elaludni.

Hubert történetében – annak ellenére, hogy fikció, – a vadászatok, a kaliberek, az állatok viselkedése, a természetleírások mind a valóságosak, hiszen egy része saját kalandjaim közül kerültek a könyvbe. Szakmaiságára garancia korábbi főnököm, Gyenge László, aki több, mint harminc évig felelős szerkesztőként vezette a Nimród Vadászújságot – őt kértem fel lektornak, míg a borítókon Kuklis Kata szegedi festő alkotását láthatjuk.

Úgy tudom, van vásárhelyi kötődésed, kapcsolatod is, illetve erős a Csongrád-Csanád megyei jelenléted, mesélnél erről?

Hódmezővásárhelyről gyerekkorom óta hallok, mert édesapám itt kezdte a felsőfokú technikumban a tanulmányait és mikor felvételt nyertem a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karára, szépen lassan felfedeztem a várost én is. Az első év nagyon nehéz volt, hiszen a Kar tanári gárdája magasan kvalifikált szakemberekből állt és nem is igen mertem kalandozni. Sokat kellett tanulni. A városban is jól tudják, hogy matematikából, kémiából, az alapozó tárgyakból szigorú volt az intézmény, ami a szaktárgyak vonatkozásában sem csökkent. 2001-ben 214 kezdtünk, míg 2004-ben nem voltunk 70-en, akik abszolváltak. Minden tudományterületen nemcsak oktattak, hanem tudományos munkát is végeztek a tanáraink. A dr. Bicsérdy Gyula főigazgató, majd prof. dr. Mucsi Imre dékán vezette legendás tanári kar gyakorlatot és elméletet egyben kezelt. Úgy gondolom, hogy a gyakorlati, valamint a tudományos hátterük miatt volt kiemelkedően erős Hódmezővásárhely. Ugyan szegedi srác voltam, de felvettek a kollégiumba és így jutott bőven idő a városra is. Horgásztunk Mártélyon, egy-egy helyi barátunk pedig meghívott vadászni és így megismertem a vásárhelyi embereket is. A város vallási sokszínűsége nyilván magával hozta, hogy páratlan a gasztronómiája és azt is meg kell jegyezni, hogy apróvad-gazdálkodásban, őzgazdálkodásban országos eredményeket értek és érnek el a környező vadásztársaságok. Lehetőségeim szerint mindig igyekszem is az alma materemnek otthont adó városról írni.

Mik a terveid a továbbiakban?

Alapvetően az életem a vásárhelyi tanárok pályájához hasonlít, mert a szüleim földjén gazdálkodunk, miközben a Nimród Vadászújság országos tudósítói hálózatának koordinálását is elvállaltam. Úgy gondolom, hogy a mezőgazdasági, a vadászati újságírásban így maradhatok hiteles. A testvérem két éve jött haza Izraelből, ahol izraeli állami ösztöndíjjal kutathatott a jeruzsálemi Héber Egyetemen Yehoshua S. Saranga, világhírű búzanemesítő mellett. A kint töltött évei alatt bepillantást nyerhetett, hogyan működik a világhírű izraeli mezőgazdaság, hogy miként világelsők tejtermelésben, hogyan lehet egy hektárról ezer tonna paradicsomot, vagy közel nyolc tonna napraforgót lehozni. Láthatta, hogyan kommunikálnak a gazdák a kutatással, a piaccal és láthatta mennyire erős az érdekképviselet. Ezért amikor hazajött, megalapítottuk az AgroJager News-tés célul tűztük ki, hogy a hazai agráriumot mi is komplexitásában mutassuk be. Itt mezőgazdasági szakértőként segítek be, míg hosszú távú terveim között már Hubert Kiskundorozsmára készül, ahol különféle kalandokba keveredik. El kezdtem dolgozni a következő könyvön. Jelenleg azonban a Vadászati és Természeti Világkiállításra fókuszál a Nimród szerkesztősége, mert ötven év után újra hazánk szervezi meg ezt a kiállítást, amely szeptember 25-én nyitja meg kapuit és várhatóan mintegy 100 ország vehet rajta részt. Jó programok, konferenciák és egy hatalmas lehetőség, hogy bepillantást nyerjen mindenki, hogy hogyan, miképpen gazdálkodnak, oldják meg a problémákat a világ más országaiban. Természetesen számunkra a legfontosabb, hogy bemutassuk Magyarország vadászati múltját, vadászati hagyományait, vadgazdálkodási eredményeit, páratlan természeti kincseit, amihez, ha csekély mértékben, de Hubert is hozzájárul.

promenad24.hu

Vadászat

Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása

Print Friendly, PDF & Email

Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán, a Nagy Gyula Területi Múzeumban.

Forrás: Valaczkai Erzsébet festőművész

A Békés vármegyei kötődésű grafikus-festőestőművész „Erdőn-mezőn járva” elnevezésű tárlatát Zuberecz Tibor, Békés vármegye fővadásza nyitotta meg.Valaczkai Erzsébet vadászfestői tevékenységét a szakmai közönség is ismeri és elismeri.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Eddigi munkásságát a Hubertus Kereszt arany fokozatával, a VKE Arany-ecset díjával, Magyar Vadászatért Érdeméremmel, dr. Egyed István emlékplakettel, Nimród-díjjal, valamint Magyar Arany
Érdemkereszttel ismerték el.

A művész 1958-ban, Orosházán született, gyermekkorát a pusztaföldvári tanyavilágban élte, 1982
óta Heves megyében, egy festői környezetű falucskában, Tarnaleleszen él.

Fotó: Nagy Gyula Területi Múzeum

Itt ismerkedett meg az erdő élővilágával. Rendszeresen járja az erdőt, a mezőt, valamint több mint két évtizede aktívan foglalkozik vadászattal is.

Forrás: Valaczkai Erzsébet festőművész

Az átélt élményeket rajzain és festményein jeleníti meg. Kedvenc témái a madarak, a nagyvadak és
a famatuzsálemek. Példaképei között említi Csergezán Pált és Rein Poortveliet, akik egyéni és
életszerű módon örökítették meg a természet érdekes és szép pillanatait.

Forrás: OMVK

Valaczkai Erzsébet festőművészről további információ itt érhető el

***

A kiállítás június 16-ig tekinthető meg a Nagy Gyula Területi Múzeumban

 

Tovább olvasom

Vadászat

Megnyílt a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás

Print Friendly, PDF & Email

Megnyitotta kapuit a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Igazán különleges tárlatnak ad otthon a mesebeli környezetben álló csopaki Plul-malom épülete. A Bakony Vadjai és Élővilága Kiállításnak köszönhetően bárki bepillantást nyerhet a hazánk ékszerdobozának is mondható bakonyi és Balaton-felvidéki táj faunájába.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK 

II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül, május 18-án a Bakony Vadászkürt Egylet közreműködésével megnyitotta kapuit az 1910-ben épült Plul-malomban található Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás. Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének, azon belül is Baracskay Lajos titkárnak köszönhetően számos kiállítási tárgyat, illetve vadpreparátumot sikerült kiállítani az épületben, és csodálatos diorámákba helyezni azokat. A látogatók testközelből csodálhatják meg a vadállatokat. A cél, hogy a vendégek a jövőben közelebbről megismerkedjenek az erdei növényekkel, gombákkal is. Vadász Oszkár, a Balaton Vadgasztro Fesztivál alapítója, illetve a kiállítást üzemeltető Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint az itt látottak után a vendégek sokkal otthonosabban mozognak majd az erdőben, és a gyerekekben korán kialakul a természet iránti tisztelet.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A kiállításon malomipari bemutatót is láthattak az érdeklődők, sőt, a malomban őrölt lisztből készült, kemencében sütött kenyeret és ínycsiklandó húsételt is kóstolhattak.
Ambrus Tibor  polgármester, a Balaton Vadgasztro Fesztivál házigazdája a helyszínen elmondta, már az 1200-as évektől hét malom működött Csopakon a Séd-patak mentén, köztük ezen a helyszínen, a Kisfaludy utcában is, a mai Plul-malom helyén. – Mindig éreztük, hogy többet ér ez a malom egyszerű ipari műemléknél, így rendbe tettük a környezetét. De itt nem álltunk meg, életre keltettük a malomkereket is, hogy azt működésében is megcsodálhassák az ide látogatók. A képviselőtestülettel úgy döntöttünk, hogy megvásároljuk a malom mögött található terültet is, hogy helytörténeti kiállítást hozhassunk létre, majd gasztrocentrummá is vált a kemence megépítésével. Ma már több mint félhektárnyi egybefüggő terület nyúlik el a malom körül – ismertette megnyitóbeszédében a polgármester.
Még nem kapott külön funkciót a molnárlakás, amikor a Veszprém Vármegyei Vadászkamara megkereste az önkormányzatot azzal, hogy egy magyar vadfajokat bemutató kiállítást nyithassanak a helyszínen. A Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány pedig felajánlotta a terület további fejlesztését és a kiállítás működtetését. A jövőben szeretnének egy fácánoknak otthont adó voilert építeni, illetve a tervek szerint a malomárokba pisztrángokat és díszhalakat helyeznek. Reményeik szerint ezzel még több látogatót vonz majd a helyszín, akik több értékes információval távozhatnak.

Mizsei Bernadett – OMVK 

Baracskay Lajos kamarai titkár szerint egy sokak összefogásából létrejött, igazi közösségi tér valósult meg a helyszínen. – Az itt látható preparátumokat és diorámákat az Egy a Természettel Vadászati Világkiállítás és a Veszprém Vármegyei Vadászkamara hozta létre a világkiállításra. A preparátumokat több épületben kiállították már, köztük Herenden és a pápai Esterházy-kastélyban. Az önkormányzat közreműködésének köszönhetően egy rendkívül látogatott helyszínné válhat a Plul-malom – mutatott rá Baracskay Lajos. Hozzátette, egy ilyen kiállítás létrehozására azért is van szükség, mert segít közelebb kerülni a természethez. – Ha sikerül, a jövőben muflonok és simogatható állatok is lesznek majd a helyszínen, így a gyerekeket már kicsi korban bevezethetjük a természet világába. Az ide látogató felnőttekkel pedig megértethetjük a vadászat fontosságát, és ezáltal segíthetjük a vadászok elfogadását is – mutatott rá.
Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke elmondta, nagy örömmel tettek eleget a közös projekt létrehozásnak. – A kiállítás kettős célt szolgál. Egyrészt elősegíti a vadászat társadalmi elfogadását, másrészt kiválóan beilleszthető az ifjúsági programokba. Ma mind az országos, mind a vármegyei vadászkamara célja az, hogy megragadja az ifjúságot, megismertesse őket a természettel, a magyar vaddal és ez által a vadászattal, illetve a vadgasztronómiával is – tette hozzá. Ismertette, a Vadászati Világkiállítás örökségekét képező preparátumok és diorámák létrehozása nagy erőfeszítéseket kívánt, s nem csekély anyagi befektetést – közel húszmillió forintot – igényelt, és az összes hazai nagyvadfajt bemutatja.
– A mai napon egy olyan kiállítást tekinthetünk meg, melyben elvitathatatlan érdemei vannak az Ambrus Tibor vezette Csopaki Önkormányzatnak és a Veszprém Vármegyei Vadászkamara részéről Baracskay Lajosnak, aki segítette a kiállítás létrehozását, új otthont biztosítva a preparátumoknak – mondta el megnyitóbeszédében Gyurkó Máté. A Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint ilyen környezetben újra érezzük a természet valódiságát és nagyságát. – A mai virtuális világban, melyben a fiataloknak a valóságtól és a realitásoktól eltávolodva nincs lehetőségük találkozni a természettel, most bepillantást nyerhetnek annak csodájába. Köszönjük az alapítvány nevében, hogy lehetőséget kaptunk arra, hogy gondozzuk és újabb tartalmakkal töltsük meg ezt a kiállítást! Ebben a munkában alapítványunk részéről Vadász Oszkár vette ki leginkább a részét, és segítette elképzelésünk létrejöttét. Köszönjük az ő munkáját is! – tette hozzá.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A helyszínre látogatott Kontrát Károly országgyűlési képviselő is, aki elmondta, már többször volt szerencséje megtekinteni ezt a gyönyörű helyszínt, és élvezni a csodálatos klímát. – Annak idején biztattam Ambrus Tibor polgármester urat, hogy gyarapodjanak, és vásárolják meg a malom körül elhelyezkedő területet. A vadászok társadalmi szerepvállalása miatt is nagyon fontos, hogy a civil társadalommal jó kapcsolatban legyenek. Ez a bemutatóhely ezt is szolgálja. Magam is szeretem a természet, falun nőttem fel. Az apám gazdaember volt, és amikor szénát kaszált az árokparton, már tudta, hol fészkelnek a foglyok, fürjek, fácánok, letakarta a fészkeiket, vigyázott rájuk, hogy kikeljenek az utódok. Bízom abban, hogy ez a kiállítás is hozzájárul azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyet mind az önkormányzat, mind az alapítvány és a vadászkamara kitűzött – tette hozzá.

Mizsei Bernadett – OMVK 

A II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül megnyílt kiállítást nyitvatartási időben megtekintheti a nagyközönség, és biztosak vagyunk abban, hogy bárki ellátogat ide, nem mindennapi élményekkel távozik majd.
Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK 
Tovább olvasom

Vadászat

Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja

Print Friendly, PDF & Email

Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot Veszprém vármegyében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot a szakma megyei versenyén, így ő képviselheti régiónkat az országos megmérettetésen Chernelházadamonyán június 18-19-én.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

Immár harmadik alkalommal adott otthont a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont a hivatásos vadászok vármegyei versenyének. – Nagy öröm számunkra, hogy ismét mi lehetünk a házigazdái ennek a neves rendezvénynek. Számunkra komoly elismerés, hogy újra és újra alkalmasnak találtok bennünket arra, hogy nálunk folyjon ez az esemény – mondta el köszöntőbeszédében a Bakonyerdő Zrt. turisztikai főelőadója, a Festetics Imre Élményközpont vezetője. Gerencsér Zoltán rámutatott, a 2024-es év újabb nagy kihívások elé állította a hivatásos vadász szakmát.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Mint fogalmazott, soha nem volt még ekkora szükség a hivatásos vadászok felkészültségére, tudására, hiszen folyamatosan változnak a törvényi szabályozások, a vadgazdálkodási előírások, a kilövési tervek, illetve új vadászati eszközöket vezetnek be. – Egy ilyen megmérettetésen nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Mindenki, aki részt vesz ezen a versenyen, gazdagodik valamivel – tette hozzá.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elismerését fejezte ki a megjelentek létszámát illetően. A szakmai megmérettetésen induló 15 fővel ugyanis vármegyénkben önálló versenyt indíthattak, míg más megyék arra kényszerülnek, hogy összefogva szervezzék meg az eseményt. – A hivatásos vadászok versenye nem csupán egy színvonalas rendezvény, hanem egy komoly szakmai összejövetel is. A kamara szeretné kifejezni megbecsülését a jelentkezők felé azáltal, hogy az első díjazottat 300 000, a másodikat 200 000, a harmadik helyezettet pedig 100 000 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazza, melyet a sümegi Lutra Vadászboltban válthatnak be – hangsúlyozta Pap Gyula. A dobogósok mellett minden résztvevőnek kedveskedett a kamara egy üveg borral, a Lutra Vadászbolt képviseletében pedig Hettyei Emőke ajándékcsomagokat adott át. Emellett a szerencsés indulók vadászati lehetőséget is nyerhettek, melyeket a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., illetve a vadászkamara ajánlott fel.

Korn Ignác, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának alelnöke ismertette a verseny menetét. Elmondta, igyekeztek úgy összeállítani az egyes versenyszámokat, hogy azok harmonizáljanak az országos rendezvénnyel. Kitért arra is, hogy az ilyen jellegű szakmai megmérettetések azért fontosak, mert erre készülve a kollégák frissítik szakmai tudásokat, ami elengedhetetlen az állandóan változó jogszabályi környezetben.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

A 15 résztvevőnek először 100 tesztkérdésre kellett választ adnia. A szakmai kérdések egyaránt érintették az vadismeretet, a lövészeti tudást, illetve a csapdázási módszereket, de otthon kellett lenniük a hatályos jogszabályokat és a vadászirodalmat illetően is. Ezt követte a 20 kérdést feltevő interaktív videosorozat. A minifilmek különféle, előre nem kiszámítható kérdésekkel zárultak, így a hivatásos vadászoknak minden apró részletre koncentrálniuk kellett, megadva a helyes választ a kiosztott bírálati lapokon.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

Ez után növény-, majd állatfelismerés következett, és külön pontot kaphattak azok, akik a vadászkürtszignálokat is felismerték. A tantermi feladatok után a versenyzők a gyenesdiási BEFAG Sportlőtérre mentek, ahol 5 különböző helyszínen zajlottak a versenyek egy időben. Keczeli Zoltán lőtérvezető irányításával a futóvadlövészet (50 m távolságból .22 LR fegyverrel) mellett koronglövészetben is teljesíteniük kellett, és természetesen nem maradhatott el a tájegységi fővadászok irányítása alatt zajló növény- és vadászkutyafajták felismerése, valamint a trófeabírálat sem.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A képzeletbeli dobogó legfelső fokára idén Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza állhatott. A második helyezett Rózsahegyi Bence, a Verga Zrt. Zirci Erdészetének hivatásos vadásza, a harmadik pedig Obermayer Attila, a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének hivatásos vadásza lett.

Szívből gratulálunk a díjazottaknak!

Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK

Tovább olvasom