További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Aránytalan terhet ró a mezőgazdasági termelőkre a Bizottság javaslata.
Aránytalan terhet ró a mezőgazdasági termelőkre a Bizottság javaslata.
2024. január 1-én a Bizottság arra tett javaslatot, hogy további egy évre újítsák meg az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kontingensek felfüggesztését, melyet már 2022. júniusa óta alkalmaznak.
Az érzékeny uniós termékeket azonban igyekeztek védeni, így a baromfi, tojás és cukor esetében vészfékmechanizmust irányoztak elő, amely a 2022-ben és 2023-ban importált mennyiségek átlagán stabilizálná a behozatalt. Ez azt jelenti, hogy ha e termékek behozatala meghaladná az említett mennyiségeket, ismét kivetnék a vámokat annak biztosítása érdekében, hogy a behozatal mennyisége ne haladja meg jelentősen a korábbi évekét.
A javaslatokat most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa vizsgálja. A cél az, hogy az autonóm kereskedelmi kedvezmények jelenlegi rendszerének lejártakor zökkenőmentesen át lehessen térni az új rendszerre 2024. június 6-án.
A COPA-COGECA, mely szervezetnek a NAK is aktív tagja, levélben reagált a folyamatokra 2024. január 1-én több nagy európai szakmai szervezettel közösen. A közös nyilatkozat szerint a hat szervezet (AVEC, CEFS, CEMP, CIBE, EUWEP, COPA-COGECA) nem hiszi, hogy elegendő védelmet kapnak az uniós termelők a növekvő import hatásától, a gabona-, olajos magvak, baromfi-, tojás- és cukorágazatban.
Sajnálatukat fejezték ki, hogy a szükséges védintézkedések automatikus kiváltásának küszöbértékét a 2022/23-as baromfi, tojás és cukor átlagára alapozzák, és teljességgel elfogadhatatlannak tartják a gabonafélék és olajos magvak kizárását az ilyen automatikus intézkedésekből. A gabonafélék és olajos magvak tekintetében Ukrajna és az egyes tagállamok, például Románia és Bulgária között megállapodott jelenlegi engedélyezési rendszer nem nyújt hatékony uniós szintű megoldást, és veszélyezteti az EU egységes piacának integritását.
Bár úgy gondolják, hogy az EU-nak kötelessége és érdeke, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát, hatékonyan kell foglalkozni a jelenlegi helyzet megoldásával, amely az importnak az uniós termelőkre gyakorolt hatását illeti. Így bár az uniós mezőgazdasági termelők készek továbbra is kivenni a részünket az EU Ukrajna megsegítésére tett erőfeszítéseiből, úgy gondolják, hogy ez az erőfeszítés nem oszlik meg méltányosan, mivel a mezőgazdasági ágazatokra aránytalanul nagy és fenntarthatatlan terhet ró.
Ha a bevezetett megoldások nem hatékonyak a probléma kezelésében, akkor az EU gabona-, olajos magvak, baromfi-, tojás- és cukortermelőinek túlélése forog kockán a szomszédos országokban és azon túl is, éppen úgy, mint Ukrajna további támogatása.
A szakmai szervezetek felszólítják a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a javaslatról folytatott viták során találják meg a megfelelő egyensúlyt az alábbi kérdésekben:
1, Az automatikus vészfékmechanizmust a 2021-es és 2022-es év együttes éves átlagára kell alapozni, és a gabonaféléket és az olajos magvakat is figyelembe kell venni. Az említett időszak átlagos éves behozatala már jelentős erőfeszítést igényelne az uniós gyártók részéről.
2, Biztosítani kell, hogy az e küszöbérték felett importált termékeket az EU-n kívülre, az EU-n átmenő tranzittal exportálják. A mennyiségek mérése a DG TAXUD felügyeleti rendszerén alapulna.
Az intézményeknek működőképes kompromisszumot és konstruktív megoldást kell találniuk a kereskedelmi forgalom fenntartására, az uniós termelők védelmére, az ukrán termelők segítésére exportjuk diverzifikálásában, a régi kereskedelmi útvonalak helyreállításában és az uniós piactól való függőségük korlátozásában.
Forrás: Pető Krisztina – NAK
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.