Cikkünkben bemutatjuk, hogy a 2024. január 1-től életbe lépett változások után, most hogyan is néz ki az elővásárlási rangsor. Kik azok, akik élhetnek előjogukkal és ehhez milyen kritériumoknak kell megfelelniük.

Ábra: NAK

Közös tulajdonban álló föld tulajdoni illetőségének adásvételekor a legalább 3 éve tulajdonostárs – a magyar állam kivételével – mindenki mást megelőző elővásárló lehet.

Ezt követően jogosult elővásárlásra az a földműves, aki a földnek a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint legalább 3 éve földhasználója és helyben lakó szomszéd vagy helyben lakó, esetleg olyan földműves, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. Földvásárláskor csak maga a földműves földhasználó rendelkezik elővásárlási joggal. Ha a megvásárolni kívánt földet a vevőnek vagy a közeli hozzátartozójának tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet bérli, ez nem jelenti azt, hogy a cég tulajdonosának földhasználóként elővásárlási joga lenne.

A birtokegyesítést segíti elő a helyben lakó szomszéd földművesek előnyösebb helyzete, ők a következők a sorban.

Őket követik az ún. kiemelt tevékenységet folytatók, mint például az állattartók, ökológiai gazdálkodók, kertészek vagy a szaporítóanyag-előállítók, akik egymáshoz viszonyítva azonos ranghelyen állnak. Az egyes tevékenységi körökkel szemben támasztott követelmények:

Az állattartóknál előírás, hogy az állattartó telepnek az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti településen kell lennie és legalább 3 éve fenn kell állnia. Ezen kívül az üzemeltetőnek helyben lakó földművesnek kell lennie és a tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása, valamint rendelkezik meghatározott állatsűrűséggel.  Az állattartók az egyes művelési ágaknál csak az ahhoz kapcsolódó állatfajok tartása esetén hivatkozhatnak eredményesen ezen előjogukra, és ezzel együtt szántó művelési ágú föld esetén még nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak is kell lenniük.

Az állattartók mellett 5. a rangsorban az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállítók. Őket csak szántó, kert, szőlő, gyümölcsös esetén illeti meg a privilégium, azonban nem kell helyben lakónak lenniük, hanem elegendő, ha az életvitelszerű lakáshasználat helye vagy a mezőgazdasági üzemközpont legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Ugyanezen a ranghelyen rendelkezik elővásárlási joggal a helyben lakó földműves, ha a megvásárolt területen kertészettel fog foglalkozni és kert, szőlő vagy gyümölcsösről van szó, valamint szántónál, ha szaporítóanyag-előállítására kell a földterület.

További kiemelt tevékenység, az ökológiai gazdálkodás folytatása, amihez helyben lakó földművesnek kell lenni és csak szántó, kert, szőlő, gyümölcsös földekre lehet érvényesíteni ezt az előjogot. Továbbá az ökológiai gazdálkodó elővásárlóknál előírás, hogy az adásvétel tárgyát képező föld valamelyik művelési ágával megegyező művelési ágra szól az ökológiai gazdálkodói tanúsítványa.

Az ún. kiemelt tevékenységet folytatók a Földforgalmi tv.-ben a 18. § (2) bekezdésében vannak meghatározva és mindegyikük ugyanabba a jogosulti csoportba tartozik. A tevékenységek öt, egymás után következő pontban vannak meghatározva, de ez nem jelenti köztük sorrendiséget. Tehát a feltételeknek megfelelő állattartó, ökológiai gazdálkodó vagy kertészeti tevékenységet folytató ugyanazon a ranghelyen állnak. Közöttük további sorrendet a törvény 18. § (4) bekezdésében leírt ún. jogosulti csoporton belüli rangsor határoz meg.

Mindezen tevékenységet folytatók után következik az elővásárlói rangsorban a helyben lakó földműves.

Végül az elővásárlásra jogosultak sorrendjét azon földművesek zárják, akiknek az életvitelszerű lakáshasználat helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

A már említett ún. jogosulti csoporton belüli rangsor az azonos ranghelyen állók között tesz különbséget. Például két helyben lakó szomszéd földműves közül az egyik még fiatal földműves is, akkor kettejük közül ő áll előrébb a rangsorban. Viszont abban az esetben, ha pl. két helyben lakó szomszéd földműves közül az egyik min. 1 éve családi mezőgazdasági társaság tagja, a másik pedig szintén 1 éve őstermelők családi gazdaságának tagja, akkor ők azonos ranghelyen állnak akkor is, ha valamelyikük még fiatal földműves is.

Fontos szabály, hogy az elővásárlási jogosultságok nem halmozhatók: nem az „nyer”, akinek minél több elővásárlási joga van, hanem akinek a legerősebb a jogosultsága, aki a rangsorban előrébb helyezkedik el.

Forrás: dr. Farkas Diana – NAK