Róma, 2026. június 18. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) közös felhívása 202 millió dollárt tart szükségesnek a közel 9 millió ember védelmére 22 magas kockázatú országban, akikre az erős El Niño időjárási mintázat várhatóan leginkább kihat.

A korai fellépés a szélsőséges időjárás hatásaival szemben 22 magas kockázatú országban segít megvédeni az életeket, a megélhetést és az élelmezésbiztonságot. Közösségi vízgyűjtőt építenek FAO projektben részt vevő gazdák Szomáliában. ©FAO/ Arete/Ali Adan

A felhívás sürgős, rugalmas finanszírozást sürget a várható éghajlati sokkok előtt, amelyek veszélyeztethetik az élelmezésbiztonságot, a megélhetést és a mezőgazdasági termelést a világ legsebezhetőbb régióiban az idei és a jövő évi időszakban.

Az El Niño várhatóan erősödni fog ezen időszakban, ami egyes területeken az átlagosnál szárazabb, máshol pedig nedvesebb, árvízveszélyes körülményeket eredményez. Ez problémát okozhat a vetési és vegetációs időszakokban, tovább a betakarítás, a legelők és a vízellátás esetében. Az erős El Niño jelenség várhatóan növeli az aszályok, árvizek és viharok valószínűségét Afrika, Ázsia, a Csendes-óceán, Latin-Amerika és a Karib-térség egyes részein.

Az előrejelzés egy olyan időszakban érkezik, amikor már eleve emberek milliói küzdenek súlyos élelmiszerhiánnyal, főként a konfliktusok, gazdasági instabilitás, lakóhely-elvándorlás, visszatérő időjárási sokkok és a közel-keleti konfliktussal összefüggő gazdasági zavarok okán.

Az FAO és a WFP készen állnak arra, hogy megelőző intézkedésekkel segítsék az El Niño által várhatóan érintett 1,2 millió ember helyzetét.

További 167 millió dolláros beruházással a két ügynökség készen áll arra, hogy gyorsan kiterjessze a támogatást további 7,6 millió főre 22 kiemelt országban, így a teljes lefedettség 8,8 millió emberre emelkedik.

A közös felhívás arra alapoz, hogy az előzetes, időbeni segítség rendkívül erőteljes és költséghatékony tud lenni. Az előzetes reagálásba fektetett minden dollár akár 7 dollárral is csökkentheti a veszteségeket és a reagálási költségeket.

„A tapasztalatok következetesen azt mutatják, hogy a korai cselekvés hatékonyabb és kevésbé költséges, mint a válság eszkalálódása utáni reagálás” – mondta Beth Bechdol, az FAO főigazgató-helyettese. „Rendelkezésünkre állnak az adatok, az eszközök és a bizonyítékok ahhoz, hogy azonosítsuk a kockázatokat, mielőtt még azok vészhelyzetté válnának. A kihívás az, hogy biztosítsuk a finanszírozást is az időbeni cselekvéshez. Ha az erőforrások rendelkezésre állnak, az országok megvédhetik az élelmiszertermelést, csökkenthetik a humanitárius szükségleteket, és segíthetnek a családoknak a megélhetésük biztosításában, mielőtt a kritikus vetési, betakarítási és állattenyésztési időszakokról lecsúsznának.”

„Nem engedhetünk meg magunknak egy újabb élelmezési válságot” – mondta Carl Skau, a WFP megbízott ügyvezető igazgatója. „Az El Niño közeledtével szűk időkeretünk van a cselekvésre, hogy a családokat később ne kényszerítsék kemény döntések meghozatalára. Most már rendelkezünk az eszközökkel, hogy előre jelezzük ezeket az eseményeket, de az is számít, mit kezdünk ezzel a tudással. A korai cselekvés biztosítja az élelmiszert az asztalon és megvédi a leginkább veszélyeztetetteket. A megfelelő erőforrásokkal gyorsabban cselekedhetünk, csökkenthetjük a költségeket, és elérhetjük az embereket, mielőtt a válság súlyosbodik.”

A finanszírozás révén számos bevált, előrejelző intézkedések kerülhet sor, a helyi körülményekhez igazítva. Ezek közé tartozik a pénzügyi támogatás, a szárazságtűrő és/vagy árvízálló vetőmagvak biztosítása, az állatállomány védelmére irányuló intézkedések, a vízgyűjtési és -tárolási rendszerek, az árvízvédelmi infrastruktúra, a mezőgazdasági tanácsadás és a korai figyelmeztető információk terjesztése.

A tervezett beavatkozások segítenek a kiszolgáltatott háztartásoknak biztosítani a megélhetésüket, stabilizálni az élelmiszer-ellátást, folytatni a mezőgazdasági termelést és megerősíteni a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességet.

 Kiemelt országok

 A felhívás 22 országra összpontosít, mérlegelve a kulcsfontosságú szempontokat, mint például az El Niño meteorológiai előrejelzésein és annak lehetséges hatásán alapuló kockázatok, a történelmi időjárási minták, a mezőgazdasági naptárak, az éhezés jelenlegi szintje és a felkészültség. A célországok régiónként:

• Afrika: Kamerun, Etiópia, Kenya, Madagaszkár, Malawi, Mozambik, Nigéria, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Uganda és Zimbabwe.
• Ázsia és a Csendes-óceán: Afganisztán, Pakisztán, Fülöp-szigetek és Kelet-Timor.
• Latin-Amerika és a Karib-térség: Kolumbia, El Salvador, Guatemala, Haiti, Honduras és Venezuela.

Az előrejelzéstől a cselekvésig

 A felhívás akkor érkezik, amikor a humanitárius szükségletek folyamatosan nőnek, miközben a globális segélyezési programok egyre nagyobb nyomással néznek szembe.

 A 2023–2024-es El Niño esemény során a FAO és a WFP több mint hárommillió embert támogatott hasonló intézkedések révén, hónapokkal a helyzet súlyosbodása előtt segítséget nyújtva. A kapacitás azóta bővült, de az általános lefedettség továbbra is jóval az azonosított igények alatt van, ami rávilágít a finanszírozás és a felkészültség növelésének fontosságára a 2026-os esemény előtt.

 A FAO és a WFP ismételten hangsúlyozza, hogy a szükséges rendszerek, partnerségek és operatív tervek rendelkezésre állnak az azonnali, összehangolt intézkedések érdekében.

Forrás: FAO