Az őszi szinkronok során számolt vércséket tavaly Afrikába is követték a kutatók, hogy a legmodernebb technikai eszközöket bevetve feltárják a kék vércsék fővárosában zajló, a tudomány számára eddig ismeretlen jelenségeket. Az angolai útról a National Geographic fotósa és független filmes stáb is páratlan felvételeket készített.

Fotó: Loki Csaba – MME

Az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoportja és a nemzeti park igazgatóságok széleskörű állományfelmérése során 2023-ban 1146 pár kékvércse-pár fészekfoglalását és költését regisztráltuk hazánkban. A felmérés lefedettségét és intenzitását is figyelembe véve az országos állományt 1200-1300 párra becsüljük.

1. ábra: A kék vércse állományfelmérések eredményei 2003-2023 között Magyarországon. Forrás: Kékvércse-védelmi munkacsoport (2023). A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI, FHNPI és MME

Kifejezetten kedvező időjárási körülmények és táplálékkínálat jellemezték a költési szezont. Az utóbbi 20 év átlagát meghaladó éves csapadék és a kiegyenlített hőmérséklet viszonyok jelentős növényi biomassza termelést eredményeztek. A mezei pocok szaporodási ciklusára is kedvezően hatott mindez, az országos szintű gradációtól volt hangos a mezőgazdasági szaksajtó. A terepen is tapasztalható volt a kiemelkedő táplálékkínálat, mindez kiemelkedő költési eredményeket hozott sok vércse fészekalj esetében.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A sikeres fészekaljak átlagos repített fiókaszáma a dél-jászsági mintaterületen (Palatitz P., Nyerják-Sümegi Zs. és Simon G.) a kék vércséknél 3 fióka/fészek volt (N=28), a Hevesi-síkon (Borbáth P.) 3,3 fióka/fészek volt (N=68). A Sárvíz völgyében és a Dinnyési fertőn szintén (Fenyvesi L. és mtsai) 3,3 fióka/fészek volt az átlagos repített fiókaszám a sikeres fészek esetében (N=16), ami kifejezetten jónak mondható. A 2023. évben a munkacsoport gyűrűzői országosan 653 kék vércsét gyűrűztek, ebből 518-at színes gyűrűvel is elláttak (Tinga, 2023.02.21.).

1. táblázat: A kék vércse foglaló párok megoszlása nemzetipark-igazgatósági területek között 2023-ban. Forrás: Kékvércse-védelmi munkacsoport (2023). A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI, FHNPI és MME

A gyülekezőkön augusztus közepétől október első hetéig 2023-ban összesen 279 alkalommal végeztünk számlálást. Magyarországon, ez a heti alkalmankénti legalább 27 és legfeljebb 49 megfigyelőhelyet jelentett, de elmondható, hogy 40 helyről szinte állandó adatsorral rendelkezünk.

2. ábra: A szinkron napokon számolt összes kék vércse egyedszám változása Magyarországon, 2023-ban. Forrás: Kékvércse-védelmi munkacsoport (2023). A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI, FHNPI és MME

 

Az MME logója

Ami az adatok mögött van…
Az elmúlt két évtizedben sikerült a múlt század végén becsült szintre visszaállítani és egyben stabilizálni a hazai kékvércse-állományt. Az állományméret fenntartásának jelenleg az egyik alappillére, hogy minden jó eltartó képességű régióban legyenek a vércsetelepek létrehozásában és fenntartásában elkötelezett szakemberek. A másik pillér a telepek felújításához szükséges költőládák és segédanyagok. Az Európai Unió, a Magyar Bank Holding és az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály központi kerete is támogatott minket 2023-ban, így további 520 ládával gyarapodhattak a műfészek-telepek. Az állomány fejlesztésének fókuszában a tradicionális alföldi területek után most a Dunántúl egyes területei vannak, az új telepek létesítésével ide koncentrál a „A túzok és kék vércse hosszú távú megőrzése a magyar-szlovák határtérségben” c. LIFE+ projekt is. A 2023-évben folytatódott a trend, a projektben partner FHNPI területén 12 kékvércse költőpár foglalt fészket (forrás: Váczi Miklós, Bódics Dániel és Győrig Előd) , a Dinnyési fertőn is költött már 5 pár kék vércse és a Sárvíz völgyében is 14 párt regisztráltak az MME önkéntesei és a DINPI munkatársai (forrás: Fenyvesi László és mtsai).
A „minden szép minden jó” történetet azért árnyalja, hogy a természetvédelmi kezeléstől nagyban függő kékvércse-állomány mellett, a mindeközben lokálisan megerősödött vetési varjú állomány régi/új kihívásokat támaszt, elsősorban a humán konfliktusok kezelésében. Vélhetően ez egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni a közeljövőben, mely egyszerre kívánja meg tőlünk a városi varjútelepek problémáinak kezelését és a mezőgazdálkodók irányából fellépő (kár)igények kezelését.A vércsék nyomában Afrikában
A 2023. évben másodszor is sikerült magyar kutatókkal és filmesekkel ellátogatni a kék vércsék fővárosába, Angolába. A www.falcoproject.eu oldalon sok érdekes részlet megtalálható az expedíció céljairól és a csatlakozott szervezetekről, a kezdeményezésnek itt csak a szakmai eredményeit szeretnénk röviden megosztani.

1.    kép: A teljes csapat a 2023 márciusi angolai terepmunka során (Fotó: Stiller Ákos – MME)

A gyülekezőn töltött mintegy tíz nap alatt befogtunk 41 vércsét. A kék vércsék színes gyűrűt és 5 grammos, földi állomással letölthető GPS adót kaptak (ICARUS), az egyetlen amuri vércsét fémgyűrűvel jelöltük. A befogásban „segítségünkre” voltak a helyi lakosok, akik számára az évnek ebben a szakában a vércsék táplálékforrást jelentenek. Amikor híre ment, hogy mi gyűrűzzük a madarakat az esős éjszakákon kiabálva felzavart és hajnalban a földről szedett vércséket tucatszám hozták számunkra.

2.    kép: Reggeli napfényben szárítkozó kék vércsék az angolai gyülekezőhelyen (Fotó: Novák László – MME)

A vércséket éjjelre papírdobozban tárolva és köpeteltetve, majd ismételten lemérve kimutattuk, hogy a madarak számára nagyon jelentős vonulás előtti állomást fedeztünk fel Angolában! Az európai viszonyokhoz képest elképesztő testtömeg-gyarapodást tapasztaltunk, fogtunk 225 grammos hím és 245 grammos tojó példányt is. A jeladós adatok szerint a régióban napi 80-100 km-es köröket is bejárva és szinte kizárólag rajzó termeszeket fogyasztva képesek ilyen jelentős raktárakat felhalmozni a kék vércsék a tavaszi vonulás megkezdése előtt. Korábbi, 2019-es utunk alkalmával az már kiderült számunkra, hogy noha a csapatnak igen jelentős tapasztalata van kavargó vércse tömegek becslésében, ez messze nem az a mérték, amely emberi képességekkel átfogható. A hagyományos és 360 fokban rögzítő kamerával felszerelt drónról készített felvételeket és a változatos módon és lencseszettel készített fotókat automata számlálási algoritmusokkal elemezve igyekszünk standard becslési módszereket kidolgozni az MTA–ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport bevonásával.  A vércse főváros természetvédelmi oltalom alá helyezése érdekében lépéseket kezdeményeztünk lokálisan és a nemzetközi szintéren is.

3.    kép: A vércse menyországban (Fotó: Palatitz Péter – MME)

Köszönetnyilvánítás
Hálásan köszönjük mindenkinek, aki munkájával hozzájárult a 20 éve alakult Kékvércse-védelmi Munkacsoport eredményeihez!

Jelenleg futó projektjeink
A LIFE Steppe on border – „A túzok és kék vércse hosszú távú megőrzése a magyar-szlovák határtérségben“, (LIFE20 NAT/SK/001077) című projektet az Európai Unió a LIFE programból társfinanszírozza. Az önrészt és a szakmai támogatást az Agrárminisztérium adja. Köszönet érte!

Angolai munkánkat számos szervezet és magánszemély támogatja, mind szakmailag, mind anyagilag. 
A 2023. évi expedíció magyar tagjai: Borbáth Péter / Fehérvári Péter Dr. / Lehel Olivér / Novák László / Palatitz Péter Dr. / Pálfi Szabolcs / Solt Szabolcs / Stiller Ákos
Pénzügyi támogatók: National Geographic Magazin – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – MVM Zrt.- Üröm Természetvédelmi Egyesület – Szatuna Kft. – Széltapogatók Nonprofit Kft., Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma
Az expedíció eszközeit biztosította: Max Planck Institute of Ornithology – KOWA Optics – PULSAR (Weigl vadászbolt) – MyActionCam – Camera Kft. – Tripont

További információ: www.falcoproject.eu

Forrás: MME