Vadászat
Forráselosztás, etika – komoly változások!
Március 22-én tartotta idei rendes küldöttközgyűlését a Vadászkamara.
Március 22-én tartotta idei rendes küldöttközgyűlését a Vadászkamara. Az országos küldöttek egyebek mellett döntöttek a szervezethez kerülő (az elmúlt években jelentősen megnőtt) források elosztását szabályozó feladatarányos finanszírozási rendszer átalakításáról, valamint az Etikai Szabályzat több ponton történő szigorításáról is.
Fotó: Botta Zsófia – OMVK
Visszatekintve az elmúlt év jogszabályváltozásaira, dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke bevezetőjében kiemelt egy, a 2023-as szakmai beszámoló elején olvasható összefoglalóban is szereplő gondolatot. Mint mondta, a technikai fejlődés az ágazatunkba is begyűrűzött részben a modern megoldások, részben pedig a tavaly engedélyezett technikai eszközök révén (ezeket részletesen körüljártuk a 2023-as szakmai konferenciánkon). Ennek a folyamatnak az érdekképviselet nem kíván gátat vetni, sőt: a digitalizációban élen is jár, elég csak az elmúlt években lehetővé vált elektronikus vadászjegyérvényesítésre vagy vadászati engedély váltásra gondolni. Az új, elektronikus eszközök tekintetében azonban mindenképp külön kell választani a vadászatot és a vadgazdálkodási tevékenységet: a technikai megoldások elsősorban ez utóbbit kell, hogy erősítsék. Dr. Jámbor László hozzátette: meggyőződése szerint a 70 000 magyar vadász jelentős része továbbra sem a szóban forgó eszközökben találja meg az örömét.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az elnök csak néhány szóbeli kiegészítést fűzött hozzá a szervezet 2023. évi tevékenységéről szóló szakmai beszámolóhoz, miután ezt – a Küldöttközgyűlés minden más anyagával együtt – a jelenlévők korábban megkapták postai úton, illetve a dokumentumok elérhetők a Vadászkamara honlapján is.
- A kiemelt kamarai célokkal kapcsolatban hangsúlyozta: ezek két kardinális pontját az ifjúsági programok és a hivatásos vadászok munkafeltételeit javító programok adják. Az ezekre fordított finanszírozás az elmúlt években is növekedett, illetve szükség esetén az érdekképviselet Elnöksége átcsoportosítással biztosította a szüksége – 2023-ban a 60-on felül további, több 22 mint millió forintos finanszírozást. 2024-ben pedig – az elnökség döntése értelmében – a két célterületre külön-külön 60-60 millió forint áll rendelkezésre (A célterületek nyertes pályázatairól éves bontásban ide kattintva érhetők el információk.).
- 2022-ben és 2023-ban szintén a vadgazdálkodási szakszemélyzetet segítő kezdeményezés volt a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Program, amelyre az első esztendőben több mint 350, míg a másodikban 280 millió forint állt rendelkezésre. A tavalyi alacsony kihasználtság miatt ezt a pályázati rendszerben működő támogatási formát nem hirdeti meg a Vadászkamara. (A program eredményeiről részletesen beszámoltunk a Nimród Hírlevél 2022 novemberi és 2023 decemberi számában.)
- Az Országos Vadgazdálkodási Alap felhívását 2024-ben is közzéteszi a szervezet, erre 500 millió forintos keret áll rendelkezésre, a pályázati kiírás várhatóan augusztusban jelenik meg. Dr. Jámbor László emlékeztetett: 2022-ben – a vizes célterület bevezetése miatt – a pályázati igény jóval nagyobb volt a vártnál, így számos, egyébként megfelelő pályázatot kellett elutasítani forráshiány miatt. 2023-ban ezzel szemben a pályázati kedv visszaesett (vélhetően ebben szerepe volt az önrész 30-ról 40%-ra történő emelésének), így a vadászatra jogosultak nem használták ki a félmilliárdos keretet. Így a kiírás összeállításáért felelős országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság az új kiírás összeállításakor az elmúlt évek ezen tapasztalatait is figyelembe veszi majd, szükség szerint egyszerűsíti a kiírást vagy módosítja a célterületeket. (Az Alap indulása óta elért eredményeiről részletesen olvashat ide kattintva a Nimród Vadászújság 2023. augusztus számának 43-45. oldalán.)
A szakmai beszámolót a Küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta.
A 2023-ról szóló pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódóan Bajdik Péter főtitkára elmondta: a Vadászkamara Központja továbbra is mértéktartó, óvatos becslésen alapaluló tervezéssel állította össze az éves költségvetést, valamint takarékos (de az indokolt feladatokra kellő forrást biztosító) gazdálkodást folytatott. Így mintegy 30 millió forintos megtakarítással zárult a 2023-as év. A pénzügyi beszámolót Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke is elfogadásra javasolta, a Küldöttközgyűlés szintén egyhangúlag fogadta el.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A 2024-es költségvetéshez kapcsolódóan a Vadászkamara elnöksége a források elosztását valamelyest új alapokra javasolta helyezni, átdolgozva az évek óta működő feladatarányos finanszírozási rendszert. A részletekről dr. Jámbor László tartott előadást, amelyből kiderült: a javaslat szerint a vadászkamarai tagdíj a továbbiakban is a vármegyei Területi Szervezeteknél marad, a vadászati engedélyek díjából befolyó, kevésbé biztos és tervezhető, az év során beérkezők bevételek teljes egészükben a Központhoz kerülhetnek, a vadászjegyek díjából származó bevételek elosztása pedig a vadászok vármegyei létszámához igazodva, sávosan történhet. Ily módon, a tagdíjakat is figyelembe véve, abszolút összeget tekintve egyik Területi Szervezetnek sem lesz a korábbiaknál kevesebb a bevétele. A fentiek alapján a jövőben is biztosított a működéshez és a rendszeres feladatokhoz kapcsolódó költségek fedezete. Emellett a kiemelt vadászkamarai célokhoz illeszkedő, konkrét projektekre a Területi Szervezetek további finanszírozást igényelhetnek a Központtól. A forráselosztásról szóló javaslatot szintén támogatták a küldöttek.
Az elhangzott előadás prezentációjának anyagát, benne háttérinformációkkal és részletes számadatokkal ide kattintva érheti el pdf formátumban.
A Vadászkamara központjának költségvetéséről szóló előterjesztést az Elnökség egy alapszabálymódosítással összhangban készítette el oly módon, hogy a jövőben a Küldöttközgyűlés által az egyes célfeladatokra jóváhagyott források maradványait az Elnökség át tudja csoportosítani más feladatokra. Az Alapszabályt egyéb okokból is módosítani kellett, a kidolgozott előterjesztést dr. Kovács Sándor sportvadász alelnök adta elő, aki maga is aktívan részt vett az anyag előkészítésében. A módosítások – a pénzügyi kérdéseken és technikai pontosításokon túl – a Vadászkamarai törvény közelmúltban történt változásaihoz is hozzáigazították az Alapszabályt. A küldöttek támogatták úgy költségvetésről, mint mint az Alapszabály módosításáról szóló előterjesztést, így ez utóbbi révén a jövőben bizonyos pénzügyi kérdésekben a szervezet rövidebb reakcióidővel és nagyobb finanszírozási rugalmassággal tud eljárni. Dr. Jámbor László megragadva az alkalmat a Vadászkamar Központjának bizottságaihoz és szakbizottságaihoz is szólt, arra kérve azok elnökeit: olyan feladatokra igényeljenek finanszírozást a központi költségvetésből, amelyek megvalósítását valóban reálisnak látják, mivel az ilyen feladatokra elkülönített összegeknek jelentős része felhasználatlan maradt az elmúlt években.
A Vadászkamara Etikai Szabályzatának módosításáról szóló javaslatot dr. Bárándy Péter, az Etikai Bizottság elnöke terjesztette elő, a Küldöttközgyűlés támogatta.
- A testület indokolatlan mentőkörülménynek tartja, hogy az Etikai Kódex előírásait megsértő vadászokkal szemben jelenleg csak megrovás alkalmazható szankcióként. Mivel az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ez a szabályozás túl enyhe, a Bizottság javasolta a vonatkozó rendelkezés eltörlését.
- A vármegyei Etikai Bizottságok munkájának egységesítését és gördülékenyebbé tételét szolgálja egy másik javaslat, amely azon esetekhez kapcsolódik, amikor több, különböző vármegyékben nyilvántartott vadász közösen követ el vétséget. Eddig minden személy esetében a lakóhelye (és a vadászjegyváltás) szerinti vármegyében folyt eljárás. A javaslat szerint ilyen esetben egyetlen vármegyei Etikai Bizottság lenne az illetékes, amelyet az Országos Bizottság elnöke jelölne ki.
- Végezetül dr. Bárándy Péter még egy előírásra hívta fel a figyelmet, amelyet a Bizottság szintén módosítani javasol a jövőben. Jelenleg a megrovásnál súlyosabb büntetés etikai vétségért csak akkor szabható ki, ha valaki a vadászetikai szabályokat ismételten és súlyosan sérti meg. A Bizottság javaslata szerint az „és”-t „vagy”-ra kellene cserélni. Mivel a módosítani kívánt kitétel a Vadászkamarai törvényben is szerepel, azt szükséges módosítani a Szabályzat előtt, így dr. Bárándy Péter – az országos küldöttek támogatásával – azt kérte a Vadászkamara vezetőségétől: forduljon a témában a jogszabályalkotóhoz.
Fotó: Botta Zsófia – OMVK
Az „Egyebek” napirendi pontban egyebek mellett szó esett a több térségben tapasztalt hivatásos vadász hiányról, ezt a Vadászkamara elsősorban a szakirányú oktatás erősítésének ösztönzésével, így például a két tanintézményben már elindított duális képzéssel tervezi ellensúlyozni. Több vármegye küldöttjei jelezték, hogy sok vadgazdálkodó területén tapasztaltak az utóbbi időben őzelhullást (helyenként igen komolyat), amelynek okára egyelőre nem derült fény. A Vadászkamara – amely korábban is támogatott már vadgazdálkodási kutatásokat – tervezi, hogy foglalkozik a témával és előmozdítja az okok, illetve a megoldások felderítését.
A Küldöttközgyűlés munkaanyagai és határozatai ide kattintva érhetők el.
Forrás: OMVK
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
