További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.
A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.
Október végéig 21 agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívást hirdetettek meg
Október végéig 21 agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívást hirdetett meg a kormány mintegy ezer milliárd forintos keretösszeggel, és a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2027-ig futó ciklusában 2895 milliárd forint áll erre a célra rendelkezésre – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn egy budapesti konferencián.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2024 elnevezésű, negyedik alkalommal rendezett eseményén a tárcavezető elmondta, hogy a jelenlegi támogatási időszakban az uniós forrásokhoz az EU-ban egyedülálló módon biztosított maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás mellett összesen mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium.
Hangsúlyozta: a vidék településeinek gazdasága számára a legnagyobb húzóerőt az agrár- és vidékfejlesztési programok jelentik, a vidékfejlesztési támogatások pedig segítik a térségek és közösségek kiegyensúlyozott fejlesztését. Kiemelte: az idei második fél évben eddig megnyitott hat agrár-élelmiszer fókuszú beruházási pályázati felhívásra eddig több mint 1435 milliárd forint támogatási igény érkezett. Az elmúlt 14 év is azt mutatja, hogy érdemes az agráriumba tőkét, innovációt, tudást és munkaerőt fektetni – jelentette ki a miniszter.
Ismertetése szerint a területi termelékenység 126 százalékkal nőtt, amely az ötödik legjobb eredmény az EU tagországok közül, az ágazat jövedelmezősége az unióban a második legnagyobb ütemben, 121 százalékkal emelkedett. Tavaly 667 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, amely 55 százalékkal haladja meg a 2020-as értéket.
Az agrárium teljesítménye 2010 és 2023 között 32 százalékkal bővült, míg a 2004 és 2010 közötti időszakban 20 százalékkal csökkent. Hasonló folyamatok figyelhetők az élelmiszeriparban. A szektor a 2004 és 2010 közötti 16 százalékos teljesítménycsökkenés után 2010 és 2023 között 34 százalékkal növelte kibocsátását – ismertette.
Nagy István szerint a kormányzatnak segítenie kell az ágazati szereplőket, hogy megtalálják a megfelelő technológiákat, termékfajtákat, és termelői együttműködéseket alakítsanak ki, és ezzel a jövedelmezőbb, prémium termékek felé forduljanak. Ezt segíti, hogy a beruházási pályázatok döntő többsége a nagyobb hozzáadott értékű mezőgazdasági ágazatokhoz – az élelmiszer-feldolgozáshoz, állattartáshoz, kertészethez – kapcsolódik – emelte ki.
A foglalkoztatottág a vidék élhetőségének másik fontos pillére – mutatott rá. Az elmúlt 14 évben az országosan javuló foglalkoztatási környezet a vidéki térségekben élők munkaerőpiaci helyzetét is javította – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy minél több fiatalt szeretnének az agráriumba bevonni.
Hangsúlyozta: kiemelt agrárpolitikai cél a kis- és közepes gazdaságokra épülő, családi alapon működő mezőgazdasági modell fejlesztése. Mintegy 55 ezer családi gazdaság működik, a fogyasztók számára közvetlen élelmiszerértékesítést is végző kistermelők száma pedig négy és félszeresére, 23 ezerre nőtt 2010 óta. A kormány az elmúlt években 14 ezer kisgazdaságot támogatott mintegy 77 milliárd forint értékben – húzta alá.
Az uniós agrárpolitikáról szólva elmondta, hogy a kormány a KAP támogatás-elosztási rendszerének újragondolását és a “zöld intézkedések” optimalizálását javasolja. “Olyan gazdaközpontú, az európai hagyományokat tiszteletben tartó agrárpolitikát képzelünk el, amelyben elsődleges a gazdálkodók likviditásának megőrzése mellett az európai polgárok élelmezésbiztonsága” – mondta Nagy István.
Forrás: AM
Az AKI legfrissebb jelentése a globális kukoricatermésről:
Az USDA novemberi projekciójában a 2023/2024. évitől csaknem 10 millió tonnával elmaradó, 1219 millió tonna globális kukoricatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évben. A kibocsátás az előrejelzések szerint Oroszországban 22 százalékkal (13 millió tonnára), Ukrajnában 19 százalékkal (26,2 millió tonnára), az Európai Unióban 4 százalékkal (58,8 millió tonnára), az Egyesült Államokban pedig 1 százalékkal (385 millió tonnára) csökkenhet.
Ezzel szemben Brazília kukoricatermelése 127 millió tonnára (+4 százalék), Argentínáé 51 millió tonnára (+2 százalék) emelkedhet. A globális kereskedelembe jutó kukorica mennyisége a kisebb kibocsátás miatt várhatóan 190 millió tonnára (–4 százalék) mérséklődik. A legnagyobb importőrök továbbra is Mexikó (24 millió tonna), az Európai Unió (19 millió tonna) és Kína (16 millió tonna), a legjelentősebb exportőrök pedig az USA (59 millió tonna), Brazília (48,5 millió tonna), Argentína (37 millió tonna) és Ukrajna (23 millió tonna) lehetnek. A globális felhasználás 1229 millió tonnára tehető, ami az előző szezonét 10 millió tonnával múlná felül. A 2024/2025. gazdasági év végére – a 2023/2024. évitől 10 millió tonnával elmaradva – 304 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban. Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 75,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica október utolsó hetében, ami az egy évvel korábbit 37 százalékkal múlta felül. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica decemberi jegyzése változatlanul 83 ezer forint/tonna volt október 28. és november 8. között. Ezzel egy időben a chicagói árutőzsdén 162–170 dollár/tonna tartományban mozgott a kukorica decemberi kurzusa. A párizsi árutőzsdén a termény 2025. márciusi tőzsdei elszámolóára 206–213 euró/tonna között alakult ugyanekkor.
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.
Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.
A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.
Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.
Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.
Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”
Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.
A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.
Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi
Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem